Ropolyi László: Az internet természete. Internetfilozófiai értekezés
III. fejezet: Késő modern kommunikáció
Ropolyi László könyvében az internet
természetének jellemzésére vállalkozik. Mivel az internetes tevékenységformák
természete komplex, ezért a szerző Arisztotelész módszerét választotta a jelenség
leírására. Az arisztotelészi szemléletmód szerint minden esetben a dolgok négyféle
meghatározottságát kell feltárni, azaz a választott tárgyat anyagként, formaként,
mozgásként és célként egyaránt meg kell magyarázni. Az internet esetében a szerző
a négyféle felosztást alkalmazta, úgymint: az internet mint technika, mint kommunikáció,
mint kultúra és mint organizmus.
Ezek a vizsgálati szempontok alkotják a könyv egyes fejezeteit is. Mivel az
egyes meghatározottságok (technikai aspektus esetében az információ, kommunikációs
aspektus esetében a kommunikáció, kultúra dimenziójában a kultúra, szerveződés
vonatkozásában pedig a rendszer) bizonyultak szerteágazó értelmezésekkel terheltnek,
a szerző minden egyes fejezetben az alapfogalmak tisztázását is célul tűzte.
A könyv harmadik fejezete a késő modern kommunikációról szól. A fejezet bevezetőjében
olvashatjuk, hogy biztosan nem véletlen, hogy az internetet kutató és internetes
tanulmányokat oktató intézmények legtöbbje valamilyen, kommunikációval vagy
médiával foglalkozó hely, ugyanis az internetet hordozó technikai eszközök és
technológiák működtetése rendszerint kommunikációs szituációban zajlik. A könyv
a kommunikációt is sajátos információs technológiaként jellemzi.
A fejezet részletesen ismerteti a késő modern kommunikáció természetét, ír a
kommunikációs médiumokról és technológiákról, az információs és kommunikációs
gépekről, valamint a tudás kommunikációjáról.
Érdemes felfigyelni a szerzőnek arra a sajátos írásmódjára, amely szembemegy
a ma már általánosan elfogadott helyesírási szabállyal, és az egyébként köznevesült
internet szóra nagy kezdőbetűvel hivatkozik. E szemléletben valószínűleg
az a felfogás tükröződik, hogy szuperorganizmusként tételezi fel az internetes
létszféfát.
Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Hálózati kommunikáció, Hálózatelmélet, hálólét-elmélet (az elosztó, nyílt, virtuális
közösségekre épülő emberi létformát nevezi a könyv hálólétnek).
Az elmélet érvényességi területe
Kommunikációelmélet, filozófia, szociológia, fizika, informatika, tudásmenedzsment.
Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
A könyv a kommunikációt egy sajátos információs technológiaként jellemzi, és
az információs technika közösségi változataként írja le. A technika különböző
aspektusait filozófiai megfontolásokkal magyarázza.
"A kommunikáció emberi közösségeket létesítő és formáló sajátos technológia,
amely megfelelő eszközöket alkalmazva (nyelvek, jel-, és szimbólumrendszerek)
az adott "technikai" (azaz ezúttal kommunikációs) szituáció feletti
uralom biztosításával éri el a célját: a kommunikáló felek bizonyos mentális
állapotának a megosztását." (117. o.)
Kommunikáció és információs technológia: a kommunikáció az információs technológiák
egyik változatának tekinthető. (139 o.)
Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Magyarázó.
A koncipiálásba bevont funkciók
Az elmélet célja, hogy körüljárja és magyarázatot találjon az internet természetére,
jellemezze azt. A szerző kérdése egyben az is: miképp lehetséges, hogy az internet
egy új emberi létforma, a hálólét kibontakozásának biztosítéka, hajtóereje és
meghatározó eszköze is egyben? Vajon az internet miféle adottságai, szerkezetének,
használatának, működésmódjának miféle jellegzetességei teszik ezt lehetővé?
Az internet mint kommunikációs médium, kommunikációs technológia, információs
és kommunikációs gép, valamint tudásmegosztó eszköz.
A koncipiálásba bevont színterek
Az elmélet fókuszában a kommunikációs közeg és a kommunikációs folyamat áll.
Kommunikáció, mint közösségépítő technika, kommunikáció és a nyelv (mesterséges
és természetes), kommunikáció és szituáció (zárt vagy nyitott), kommunikáció
és információs technológia. Kommunikációs médiumok és technológiák (beszéd -
írás - kép, multimédia - hipertext, a kommunikáció analóg és digitális formái).
Kommunikációs gépek, hálózatok, a tudás kommunikációja.
A koncipiálásba bevont dinamikák
A könyv egyes fejezetei a kommunikáció-technológia fejlődésén vezetik végig
az olvasót. Szemlélete a legtöbb fejezet tárgyalásakor diakrón felépítési elvet
követ.
Az elméletalkotás célja
Tisztázni, hogy az internet tulajdonképpen micsoda, miből áll, milyen módon
létesül, és hogy mivégre létesül egyáltalán. A szerző szerint az internet technikából,
kommunikációból, kultúrából és más organizmusokból tevődik össze: összetett,
komplex, posztmodern értékeket hordozó szuperorganizmus, amelyet a késő modern
kor emberének konstrukciós praxisa hoz létre. Létrehozásának és létezésének
célja a szerző szerint a késő modern ember kiszabadítása az univerzális, elvont
értékekre épített modern világból, és egy új, posztmodern értékekre alapozott,
szabadnak hitt, virtuális és nyitott emberi létszféra kialakítása és fenntartása.
(Ezen optimista nézet fölött ugyanakkor több helyen gyakorol kritikát.)
Az elmélet háttérdiszciplinái
Matematika (hálózat- és gráfelmélet, informatika, formális logika, technika-,
kommunikáció-, kultúra- és szerveződésfilozófia, etológia.
Néhány fontosabb bibliográfiai tétel
Flusser, Vilém: Van-e jövője az írásnak? Budapest, 1993. Balassi - BAE - Tartóshullám - Belvedere, ELTE-BTK
Peternák Miklós: Beszélgetés Vilém Flusserrel. Replika, 1998. 33-34 és 77-79 p.
Barabási Albert-László: Behálózva - A hálózatok új tudománya, Magyar Könyvklub, 2003.
Nyíri Kristóf tanulmányai: http://www.hunfi.hu/mobil/index_hn.htm
A 21. századi kommunikáció útjai; Mobil információs társadalom. MTA
Filozófiai kutatóintézete. H.n. Én.n
Castells, Manuel (2005): A hálózati társadalom kialakulása. (Az információ kora. Gazdaság, társadalom és kultúra. I. kötet) Budapest: Gondolat - Infonia.
Geertz, Clifford (2001): Az értelmezés hatalma. Budapest: Osiris.
Rheingold, Howard (1991): Virtual Reality. New York: Summit Books.
Tönnies, Ferdinand (1983): Közösség
és társadalom. Budapest - Gondolat.
Lektorálta: Bokor Tamás
2007. november 5.