Kapitány Ágnes - Kapitány Gábor: A tömegkommunikáció szimbolikus üzenetei

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Tömegkommunikáció, az egyes médiumok által közvetített kódok különböző lehetséges dekódolása. Az egyes társadalmi csoportok felkészültsége és tudása szerint vizsgálva.

Az elmélet érvényességi területe
Nyomtatott média, valamint az elektronikus média hagyományos területeinek kihatása a társadalom egyes rétegeire, úgy mint "elit, felső, közép, alsó", valamit az egyes társadalmi rétegek közötti kommunikáció.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Mindkettő; a leírt kommunikációs összefüggéseket magyarázza is.

A koncipiálásba bevont színterek
A nyomtatott média (napi és hetilapok), a rádió, és a televízió - mint tömegkommunikációs médiumok.

A koncipiálásba bevont dinamikák
Kommunikációs zavar: az adók által feladott üzenet nem jut el a címzetthez, vagy nem az jut el, amit eljuttatni kívántak.
Kommunikációs zárlat: a tökéletlen, részlegesen, vagy teljesen megszakadt kommunikációt nevezzük, az olyan kommunikációt, amelyben lényeges üzenetek nem mennek át a felek között, roncsolva ez által magát a kapcsolatot is; s ennek következtében gyakran súlyos pszichés terheket rakva a résztvevőkre.
A tömegkommunikációs eszközöknek, médiumoknak az efféle kommunikációs zárlat-oldás lehet az egyik legfontosabb hivatása a társadalomban. Az elhallgatott megakadt információk, újraáramoltatása a különböző társadalmi csoportok között.
Montázs: A montázst tartják a manipuláció legfőbb eszközének a szerzők, mert az nem fogalmaz meg nyílt összefüggést - asszociatív, valamint erős emocionális hatása miatt.
A tömegtájékoztatás egyik legfontosabb eleme a normaközvetítés - az elsődleges (család) közösségek háttérbe szorulásával vált normaközvetítővé.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Szociálpszichológia: a kommunikációs zavarok feltárása a legkisebb társadalmi egység a családtól egészen a Kelet-közép-európai nagyságú régiókig.
Társadalomismeret: az egyes társadalmi rétegeknek a kommunikációs szokásainak vizsgálata, és összehasonlítása a többi társadalmi réteggel.
Kommunikáció elmélet: A kommunikációs zárlatok kialakulásának folyamatának bemutatása, az okok elemzése

Az elmélet-alkotás célja
A tömegkommunikációban megjelenő szimbolikus üzenetek dekódolásának bemutatása, elemzése. A tömegmédia működési elvének és hatásmechanizmusának bemutatása az egyes társadalmi csoportokra, illetve az egész társadalomra kivetítve.
A tömegkommunikáció határai, nehézségei, blaszfémiái.

Az elmélet háttérdiszciplinái
Szociológia
Antropológia
Szociálpszichológia

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Allport, Gordon W.: Az előítélet, Gondolat, 1977.

Anduor Csaba: Jel - kultúra - kommunikáció, Gondolat, 1980.

Austin, John,L.: Tetten ért szavak, Akadémiai, 1990.

Buda Béla: A tudattalan szemantika elmélete 1982.

Dolgin, J.L.-Kemnitzer, D.S.-Schneider, D.M.(eds,): Symbolic Anthropoogy: A reader in the study of symbols and meanings, Columbia Univ. Press, NewYork, 1977.

Forgas, J.: A társas érintkezés pszichológiája, Gondolat, 1993.

Fromm, Erich: Birtokolni, vagy létezni? Akadémiai, 1994.

Geertz, C.: Azértelmezés hatalma, Századvég, 1994.

McQuail, D.: Mass Communication Theory (2.ed.) Sage, London-Newbury Park-Bevrly Hills-New Delhi, 1987.

Terestyéni Tamás: Kommunikációs zavarok a mai magyar társadalomban, Jel-Kép, 1996/1.

Az összefoglalót készítette: Németh Viktor,
2008. január 10.