Arthur C. Danto: A közhely színeváltozása
(Enciklopédia Kiadó,
Budapest, 2003)
Arthur C. Danto pályáját analitikus filozófusként kezdte, műkritikusként vált
szélesebb körben ismertté; kiállításkritikái többnyire a Nation hasábjain
olvashatók. A közelmúltban művészetfilozófiai tanulmányai és esszéi közül több
magyarul is megjelent (Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet?,
Testet öltött jelentések mint esztétikai ideák stb.)
A szerző a művészet definícióját elemzi, és arra keresi a választ, hogy hol
húzható meg a határ művészet és valóság, műalkotás és nem műalkotás között.
Mit tesz egy ábrázolást műalkotássá? A definiálás nehézségét képzőművészeti
alkotásokon keresztül mutatja meg, példaként hozza föl Marcel Duchamp műveit,
aki olykor hétköznapi használati tárgyakat avanzsált műalkotássá, mint pl. a
Forrás címen ismert piszoár. Danto nézete szerint a hagyományos művészetdefiníciók
és a konvencionalista művészetelmélet üresek és alkalmatlanok arra, hogy az
új művészeti alkotásokat - pl. Warhol Brillo-dobozait - relevánssá tegyék
a művészet számára.
Miért tekinthető a Warhol-féle dobozok művészetnek, míg az eredeti, minden boltban
kapható dobozokat nem? "Az a tény, hogy valami műalkotás, igenis esztétikai
különbséggel jár, még ha a műalkotást nem is tudjuk megkülönböztetni egy puszta
dologtól, mondjuk egy hólapáttól", írja Danto. Ehhez azt is hozzáteszi,
hogy "az értelmezés az az emelőkar, amely a valóságos világ valamely tárgyát
átemeli a művészeti világba": kizárólag az értelmezéstől függ, hogy valamit
műalkotásnak tekintünk-e vagy sem. Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy a művészet
és nem művészet közötti különbség Danto szerint kizárólag filozófiai szinten
létezik, és ezen túl semmilyen egyéb eltérés nincs egy műalkotás meg a minden
amerikai szupermarketben megtalálható kartondoboz vagy éppen hólapát között.
"Bármely műalkotás esetében elképzelhetünk egy vele perceptuálisan azonos
párdarabot, amely nem műalkotás, de perceptuálisan megkülönböztethetetlen a
műalkotástól", és ezért - egyéb kritériumok híján - az számít művészetnek,
amit művészetnek nevezünk.
Az "Értelmezés és azonosítás" fejezetében Breugel: Tájkép
Ikarosz bukásával című kép elemzése kapcsán az értelmezés és tudás kapcsolatának,
valamint az elmélet fölállításának szükségszerűségére hívja föl a figyelmet.
Szerinte nincs értelmezésmentes megfigyelés, hiszen a semleges leírásra törekedni
annyi, mint egy művet dologként és nem műalkotásként látni. A műalkotás elemzésébe
beletartozik az értelmezés, így szerint, ha anélkül nézünk egy műalkotást, hogy
azt nem műalkotásként értelmezzük, olyan, mintha szöveget néznénk anélkül, hogy
elsajátítottuk volna az olvasás technikáját. Más egy tárgyat látni és más egy
olyan tárgyat látni, melyet az értelmezés műalkotássá alakít.
Az utolsó fejezetben részletesen leírja teóriáját, mely szerint a művészi alkotások
a stílus, a kifejezés és a retorika metszéspontjában találhatók. E terminusok
meghatározása lehetővé teszi, hogy olyan művészetdefinícióhoz jussunk, amely
nem veszít értékéből az idő múlásával sem. Danto szerint a három kulcsfogalom
"közös magja a metafora." A művek szerkezete olyan, mint a metaforáké,
tehát ahhoz, hogy az alkotásoknak a világban elfoglalt ontológiai helyét megtaláljuk,
a metaforák működését kell megértenünk.
Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Művészetfilozófia -művészeti kommunikáció
Az elmélet érvényességi területe
Művészetelmélet
Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Egyrészt magyarázó, hiszen Danto célja a művészet analitikus filozófiája, másrészt
viszont leíró, mivel részletesen ismerteti a befogadás, reprezentáció, megismerés
egyfajta folyamatait.
A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
A modern képzőművészet értelmezésében kulcsfontosságú esztétikai kategóriák:
- Reprezentáció
- Műalkotás
- Metafóra
- Stílus
- Reprezentáció
Az elmélet-alkotás célja
A szerző arra keresi a választ, hogy hol húzható meg a határ művészet és valóság,
műalkotás és nem műalkotás között; mi tesz egy ábrázolást műalkotássá?
Az elmélet háttérdiszciplinái:
- Filozófia
- Retorika
- Pszichológia
- Művészettörténet
Néhány fontosabb bibliográfiai tétel
Belting, Hans: A művészettörténet vége. Atlantisz Kiadó, Budapest, 2007.
Beltin, Hans: Kép és kultusz. Balassi Kiadó, 2000.
Belting, Hans: Kép-antropológia. Kijárat, Budapest. 2003.)
Danto, Arthur C.: Hogyan semmizte ki a filozófia a Művészetet? Atlantisz Kiadó, Budapest, 1997.
Eco, Umberto: Művészet és szépség a középkori esztétikában. Európa Kiadó, 2002.
Schuster, Martin: Művészetlélektan. Képi kommunikáció - kreativitás - esztétika. Panem Kiadó, Budapest, 2005.
Az összefoglalót készítette: Rajkó Andrea,
2008. január 10.