Arthur C. Danto: A közhely színeváltozása
(Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2003)


Arthur C. Danto pályáját analitikus filozófusként kezdte, műkritikusként vált szélesebb körben ismertté; kiállításkritikái többnyire a Nation hasábjain olvashatók. A közelmúltban művészetfilozófiai tanulmányai és esszéi közül több magyarul is megjelent (Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet?, Testet öltött jelentések mint esztétikai ideák stb.)
A szerző a művészet definícióját elemzi, és arra keresi a választ, hogy hol húzható meg a határ művészet és valóság, műalkotás és nem műalkotás között. Mit tesz egy ábrázolást műalkotássá? A definiálás nehézségét képzőművészeti alkotásokon keresztül mutatja meg, példaként hozza föl Marcel Duchamp műveit, aki olykor hétköznapi használati tárgyakat avanzsált műalkotássá, mint pl. a Forrás címen ismert piszoár. Danto nézete szerint a hagyományos művészetdefiníciók és a konvencionalista művészetelmélet üresek és alkalmatlanok arra, hogy az új művészeti alkotásokat - pl. Warhol Brillo-dobozait - relevánssá tegyék a művészet számára.
Miért tekinthető a Warhol-féle dobozok művészetnek, míg az eredeti, minden boltban kapható dobozokat nem? "Az a tény, hogy valami műalkotás, igenis esztétikai különbséggel jár, még ha a műalkotást nem is tudjuk megkülönböztetni egy puszta dologtól, mondjuk egy hólapáttól", írja Danto. Ehhez azt is hozzáteszi, hogy "az értelmezés az az emelőkar, amely a valóságos világ valamely tárgyát átemeli a művészeti világba": kizárólag az értelmezéstől függ, hogy valamit műalkotásnak tekintünk-e vagy sem. Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy a művészet és nem művészet közötti különbség Danto szerint kizárólag filozófiai szinten létezik, és ezen túl semmilyen egyéb eltérés nincs egy műalkotás meg a minden amerikai szupermarketben megtalálható kartondoboz vagy éppen hólapát között. "Bármely műalkotás esetében elképzelhetünk egy vele perceptuálisan azonos párdarabot, amely nem műalkotás, de perceptuálisan megkülönböztethetetlen a műalkotástól", és ezért - egyéb kritériumok híján - az számít művészetnek, amit művészetnek nevezünk.
Az "Értelmezés és azonosítás" fejezetében Breugel: Tájkép Ikarosz bukásával című kép elemzése kapcsán az értelmezés és tudás kapcsolatának, valamint az elmélet fölállításának szükségszerűségére hívja föl a figyelmet. Szerinte nincs értelmezésmentes megfigyelés, hiszen a semleges leírásra törekedni annyi, mint egy művet dologként és nem műalkotásként látni. A műalkotás elemzésébe beletartozik az értelmezés, így szerint, ha anélkül nézünk egy műalkotást, hogy azt nem műalkotásként értelmezzük, olyan, mintha szöveget néznénk anélkül, hogy elsajátítottuk volna az olvasás technikáját. Más egy tárgyat látni és más egy olyan tárgyat látni, melyet az értelmezés műalkotássá alakít.
Az utolsó fejezetben részletesen leírja teóriáját, mely szerint a művészi alkotások a stílus, a kifejezés és a retorika metszéspontjában találhatók. E terminusok meghatározása lehetővé teszi, hogy olyan művészetdefinícióhoz jussunk, amely nem veszít értékéből az idő múlásával sem. Danto szerint a három kulcsfogalom "közös magja a metafora." A művek szerkezete olyan, mint a metaforáké, tehát ahhoz, hogy az alkotásoknak a világban elfoglalt ontológiai helyét megtaláljuk, a metaforák működését kell megértenünk.

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Művészetfilozófia -művészeti kommunikáció

Az elmélet érvényességi területe
Művészetelmélet

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Egyrészt magyarázó, hiszen Danto célja a művészet analitikus filozófiája, másrészt viszont leíró, mivel részletesen ismerteti a befogadás, reprezentáció, megismerés egyfajta folyamatait.

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
A modern képzőművészet értelmezésében kulcsfontosságú esztétikai kategóriák:

- Reprezentáció
- Műalkotás
- Metafóra
- Stílus
- Reprezentáció

Az elmélet-alkotás célja
A szerző arra keresi a választ, hogy hol húzható meg a határ művészet és valóság, műalkotás és nem műalkotás között; mi tesz egy ábrázolást műalkotássá?

Az elmélet háttérdiszciplinái:

- Filozófia
- Retorika
- Pszichológia
- Művészettörténet

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Belting, Hans: A művészettörténet vége. Atlantisz Kiadó, Budapest, 2007.

Beltin, Hans: Kép és kultusz. Balassi Kiadó, 2000.

Belting, Hans: Kép-antropológia. Kijárat, Budapest. 2003.)

Danto, Arthur C.: Hogyan semmizte ki a filozófia a Művészetet? Atlantisz Kiadó, Budapest, 1997.

Eco, Umberto: Művészet és szépség a középkori esztétikában. Európa Kiadó, 2002.

Schuster, Martin: Művészetlélektan. Képi kommunikáció - kreativitás - esztétika. Panem Kiadó, Budapest, 2005.

 

 

Az összefoglalót készítette: Rajkó Andrea,
2008
. január 10.

 


[vissza a lap tetejére]