Antalóczy Tímea: Szomszédok közt. A szappanoperák az ezredforduló Magyarországán
(Antenna Könyvek, 2006.)

Magyarországon a populáris kultúra, ezen belül a tömegmédia jelenségei az elmúlt évtizedben váltak- a fiatalabb kutatógeneráció fellépését követően- a tudományos igényű vizsgálatok tárgyává. A szociológus szerző a médiaelemzés hazai művelőjeként jelen munkájában arra vállalkozik, hogy a tömegmédia kedvelt műfajaként számon tartott szappanoperát egy speciális, szociológiai, média-elméleti keretben vizsgálja meg. A munka elméleti kerete a kritikai kultúrakutatás médiaelemzési gyakorlatán alapszik. Ennek lényege, hogy a média a valóság konstrukcióját közvetíti, nem pedig a valóságot. A a kutató fő törekvése ennek a valóságnak a feltérképezése, szabályszerűségeinek, létrejöttének vizsgálata, valamint az aktív befogadó saját személyes és társadalmi tapasztalatai alapján létrehozott olvasatainak értelmezése. Mindezt a társadalom hatalmi struktúrájának leképeződése, valamint a társadalmi beágyazottság tükrében nézve, melyek a Cultural Studies kultúrafogalmának hívószavai.

A média befogadóra kifejtett hatásának leírására számos elmélet született. A szerző ezen elméleteket nem kívánja felülírni, a frontális hatást feltételező ideologizálástól távol maradva, elemző, empirikus kutatással kiegészült befogadói vizsgálatában a médiatermék befogadóinak értékrendjeire, gondolkodására gyakorolt hatására koncentrál. A média hatását óvatosan fogalmazva, kissé elnagyoltan a következőképpen írja le: "Nyilvánvalóan túlzás azt állítani, hogy a tömegtársadalmakban a média a legnagyobb hatalom, de felelőssége óriási. Hiszen felerősíthet, gerjeszthet, netalántán terjeszthet, illetve előtérbe állíthat bizonyos általa preferált mintákat, értékeket. A gondolkodást befolyásoló hatásával kiválasztja, hogy milyen jelenségekre figyeljünk oda." A médiaelemzéssel foglalkozó szakemberekben hiányérzetet okozhat, hogy a szerző a befogadáselméleteihez való viszonyát nem definiálja, azon belül nem jelöli ki a szappanopera lehetséges befogadási kereteit.

Az alig 200 oldalas könyv szerkezetileg 6 fő egységre tagolódik. A fejezetek a szappanopera műfajának mind a külföldi, mind a hazai fejlődését, műfaji kellékeit és jellemzőit aprólékosan, tankönyvszerűen mutatják be, emellett kitér a pilot kutatás bemutatásán keresztül, annak befogadókra gyakorolt hatására is. Népszerű hazai és nemzetközi példákon keresztül ismerhetjük meg a sorozatok világképének elemeit. A média ezen termékeinél is a történetszövés módja és elemei, a karakterek, a megjelenített szereplői-társadalmi struktúra milyensége határozza meg az adott sorozat konstruált valóságát, melynek elemzése közelebb visz a média redukált és konstruált világának megértéséhez. A Dallas és a Barátok közt két eltérő kulturális és társadalmi háttérrel rendelkező szappanopera összehasonlító elemzésén keresztül válik világossá, hogy a befogadó a közvetített jelenségekhez, a jelentéstulajdonítás során különféle jelentéseket társíthat, az aktív befogadás során eltérő szempontok mentén alakíthatja ki viszonyulásait az adott médiatermékhez. Olyan kategóriák mentén történhet mindez, mint a történetszervező alapegységek (pl. család), a szereplői hierarchia, karakterstruktúra, a sorozatnak a társadalmi jelenségekhez való viszonya. Az elemzés ezen a szinten lehetett volna alaposabb, kitérve a sorozat világképében fellelhető egyéb társadalmi jelenségek (reprezentánsok, konstrukciók) értelmezésére mint a roma, homoszexuális szereplők, a vállalkozó képzetének fényében a bűnhöz való viszony kérdéseire.

A könyv magyarázó empirikus fejezetében három helyszínen készült pilot study kutatás (kérdőíves szociológiai értékpreferencia vizsgálat) statisztikai eredményeit olvashatjuk. A szerző a sorozatok nézőinek értékpreferenciájának feltérképezésének segítségével a nézői orientáció szempontjait kívánta feltárni. A csekély minta alapján készült kérdőíves kutatás eredményei csak elnagyoltan engednek következtetni a befogadók valós jelentésképző eljárásaikra, mely így csak a várható befogadói értékek, általánosságok megerősítéséhez vezet. (pl. aki szereti a televíziós műfajokat az jobban szereti szappanoperát stb.)

A szerző vizsgálatában megállapítja, hogy a "szappanoperák <<varázsvilága>> a mindennapi gondolkodás egyik befolyásolója lett, egyszerre beszédtéma, valamint magatartásminták és értékek közvetítője." Az utószóban pedig arról beszél, hogy a "szappanoperák leképezik a történelmi, társadalmi folyamatokat, tükrözik az értékek átalakulását, követi a divatot" a szappanopera... "olyan hatásokat idéz elő a társadalmi közgondolkodásban, amelyeket a továbbiakban is érdemes kutatni". A hatást a szappanopera, a befogadó által ismert tapasztalati világ elemeit sajátosan felhasználó, saját világképének, értékrendjének közvetítésével éri el. Ennek pontos feltérképezéséhez módszertan tekintetében az alkalmazott kérdőíves szociológiai kutatási módszert egy kvantitatív módszertanra épülő fókuszcsoporttal kiegészítve a szerzőnek alkalma lett volna a befogadói csoportok jelentésteremtő eljárásait, a sorozat konstruált világképének mentén feltárni, vizsgálva a sorozatokhoz társított nézői attitűdöket, a jelentésteremtéshez fontos nézői stratégiákat befolyásoló tényezőket. A kiterjedt empirikus kutatás adhatott volna alkalmat a befogadói színterek alaposabb feltérképezésére is, ehhez a sorozathoz kapcsolódó kiterjedt rajongói fórumok elemzése adhatott volna jó alapot.

Összegzésül elmondható, hogy a Médiakutatóban 2001 nyarán publikált "A szappanoperák genezise és analízise"című tanulmány továbbgondolásának szánt könyv sajnálatos módon nem hozott új áttörő eredményeket. Kétségtelen tény, hogy tankönyvszerű precizitással ismerteti a szappanopera műfaját, bemutatja annak jegyeit, azonban a szerző szemléletmódját nem hatja át kellően a médiaelemzés mainstream szakirodalmi háttere, amely a valódi elemzői kérdésekre rávilágítana. A kutatásról elmondható, hogy amennyiben a befogadás és jelentéstulajdonítás felől közelít több "hasznos" eredményt hozhatott volna. Hiánypótló vállalkozásról van szó, mely utat mutathat sok fiatal médiakutató számára, elsősorban a téma megközelítési lehetőségét illetően.

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Kritikai kultúrakutatás (Cultural Studies), Médiaelemzés (Media Studies)

Az elmélet érvényességi területe
Populáris kultúra, Tömegmédia (Mass Media), Médiaelemzés, Szappanopera kutatás

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Leíró megközelítés a szappanopera műfajának történeti és elemző feltárásakor során, valamint magyarázó, az empirikus befogadói hatásokat vizsgáló kérdőíves vizsgálat bemutatásakor

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
A tömegmédia termékei speciálisan a szappanoperák analízisét készítette el a szerző, annak műfaji sajátosságainak, történeti keresztmetszetének feltárásával, befogadókra gyakorolt hatásának elemzésével. A tartalomelemzés során feltárt jelenség nézőkre gyakorolt hatását a befogadói attitűdöket feltáró kutatás hivatott megvilágítani.

Az elmélet háttérdiszciplinái
Szociológia, Cultural Studies, Media Studies,

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Ang, Ien (1985) Watching Dallas: Soap Opera and the Melodramatic Imagination. London, Methulen.

Berger , L. Peter - Luckmann, Thomas (1998) A valóság társadalmi felépítése. Budapest. Jószöveg.

Fiske, J. (1993) Media Mattens, Minneapolis: University of Minnesota Press.

Katz, Elihu-Lazarsfeld, Paul (1974) "Különféle nézetet a tömegkommunikációs folyamatokról" In. Józsa Péter szerk. Társadalmi Kommunikáció, Budapest: Tankönyvkiadó.

Livingstone, Sonja M. (1990) Making Sense of Television: The Psychology of Audience Interpretation. Oxford : Pergamon.

Allen C. Robert "to be continiud..." Soap Operas Around the World, London, Routledge.

Az összefoglalót készítette: Myat Kornél,
2008. december