Gianpietro Mazzoleni: Politikai kommunikáció
Osiris Kiadó, Budapest, 2002

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
A kötetben tárgyalt anyag a politikai kommunikáció meghatározott fogalma köré rendeződik..

Az elmélet érvényességi területe
Politikai kommunikáció, nyelv és politikai kommunikáció, politikai szimbolika, politikai retorika, tömmegkommunikáció.

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
A szerző a politikai kommunikációt a polisz három főszereplője közötti interakció következményeként értelmezi, ahol a három szereplő. a politikai rendszer, a tömegkommunikáció rendszere és az állampolgár-választópolgár.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Az elmélet magyarázó, ismertető jellegű.

A koncipiálásba bevont funkciók
Nyelvi kifejezésmódok, ezek szertartásai és szimbólumai.

A koncipiálásba bevont szerkezetek, illetőleg szerkezeti egységek
A média és a politika interakciójának modelljei és hatásai:
1. Interakciós modellek: paraméterek és dimenziók
2. A modellek
3. A mediatizáció következményei a politikai rendszerben

A koncipiálásba bevont színterek
1. A választási kommunikáció és a politikai kommunikáció
2. A pártok és a jelöltek választási kampánya
3.A politikai-választási marketingkommunikáció
4. A televízió és a választási hirdetés

A koncipiálásba bevont dinamikák
A szerző bemutatja azokat a legújabb empírikus eredményeket, amelyek kommunikációs szempontból vizsgálják, hogyan is formálódnak a politikai irányzatok, hogyan alakulnak ki a választási döntések, mi a közvélemény szerepe a politikai folyamatok alakulásában.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Habermas nyilvánosságfogalama normatív ideáltípus és a különböző történelmi események olyan modellálása, amelyet sok kritika ért a valóságnak való meg nem felellése miatt, mivel egy olyan tájékozott, kritikus és a politikai életben aktívan részt vevő közönség meglétét feltételezte, amely az 1700-as évek végén nem létezett, és ma sem létezik, azért a fogalom heurisztikus eszközként érvényes marad.

Az elmélet-alkotás célja
A szerző célja az, hogy érthetővé tegye a modern politikai kommunikáció témaköreiről szóló viták fogalmait és szóhasználatát..
Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Politikatudomány.

Az elmélet háttérdiszciplínái
Kommunikációszociológia, szociálpszichológia, nyelvtudomány.

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Lippmann, W.: Public Opinion. New York, 1922, Macmillan.

Habermas, J.: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Századvég-Gondolat, Budapest, 1993.

Az összefoglalót készítette: Németh Mihály
2007. június 6.