Reflexió Rácz Judit recenziójára

Freddie Strasser - Paul Randolph: Mediáció. A konfliktusmegoldás lélektani aspektusai
Nyitott Könyv, Budapest 2005.

A mediáció egyszer mint "a jog elkerülésének útja jelenik meg" (Pokol Béla [1]) , máskor mint "fájdalommenetes konfliktuskezelés" (Lovas Zsuzsa- Herczog Mária [2]) . A könyv valahol a kettő között keresi az általános alkalmazás lehetőségeit, és mint az alternatív konfliktus-megoldás eszközét tárja elénk. Valóban, ahogy Judit írja magán és üzleti konfliktusokban egyaránt szerephez juthat, ezek megoldásában magának helyet követelhet a mediáció, mint "terápia".
Judit ennyiben kiválóan megragadta a könyv lényegét és célját, a tanácsadást, segítségnyújtást a közvetítői munkát végzők számára. Ahol én mégis egy mondatnyi kiegészítéssel élnék, az az alkalmazás kérdése. A jogi értelemben vett mediálás ugyanis nem kizárólag Nagy-Britanniában bevett gyakorlat és nem annyira újkeletű hazánkban, mint azt a könyv és recenziója sugallná. Magyarországon az 1990-es évek közepe óta érhetők tetten a mediálás meghonosítását célzó törekvések. Elsőként munkajogi kérdésekben, majd az orvosi szférában a műhiba perek elkerülés végett került napirendre a peren kívüli megegyezés ezen alternatív módja. 2000 végétől beszélhetünk az egészségügyi mediációs eljárás törvényi szabályozásáról és fokozatos kiterjesztéséről a magánszférára, 2007- január 1-jétől pedig a büntető eljárás területére [3]. Nem kizárólagos megoldás azonban és nem alapelv, egy lehetséges járható út a mindkét fél számára "eléggé jó" megoldás eléréséért.
Ebben a folyamatban pedig a megváltoztathatatlan adottságokkal szemben a megváltoztatható tulajdonságokra helyezi a hangsúlyt:

- személyközi kapcsolatokra,
- konfliktusokra
- énképre, önbecsülésre,
- értékekre, értékrendekre
- sémákra és stratégiákra, amik alkalmazkodásunkat szolgálják
- hitbéli és viselkedésbeli sémákra,
- becsvágyakra,
- választási lehetőségekre, és ezek létrehozására,
- érzelmi és fizikai viszonyulásokra.

Középpontba állítja a rejtett szándékokat, indítékokat:

- büntetés
- megalázás
- önigazolás
- nyerészkedés.

Különbséget tesz segítő (facilitatív) és kiértékelő (evaluatív) mediáció között.
És ahogy Judit említi, elhatárolja a tárgyalást és a mediálást amennyiben nem jogok és kötelezettségek, hanem igények és érdekek mentén haladva akar eljutni a megegyezésig.
Egyebekben Judit megállapításaira hivatkozom, meglátásai jók, relevánsak.

Jegyzetek:

[1] Pokol Béla: A jog elkerülésének útjai. Mediáció, egyezségkötés - http://jesz.ajk.elte.hu/pokol9.html

[2] Lovas Zsuzsa - Herczog Mária: Mediáció, avagy a fájdalommentes konfliktuskezelés (Múzsák, 1999)

[3] Mindezzel uniós kötelezettségünknek tettünk eleget.

Kriskó Edina
2007. május 17.