Interakcionista elméletek
Észrevételek Sándor Zsuzsa összefoglalásához
Néhány észrevétellel szolgálnék
Sándor Zsuzsa összefoglalójához, melyben a szerző az interakcionista elméletek
széles spektrumát ismerteti, jellemzően a kommunikáció interaktív modelljeit
és fogalmi kereteit érintve. Egy tágabb kontextusú tudományos témakör összefoglalása
bizonyos szempontú megközelítéseket nélkülözhet, mely alól ez sem kivétel. Nehéz
egy átfogó, minden aspektusra kiterjedő tematizálást adni. Néhány általam érdekesnek
tartott összefüggéssel egészíteném ki az összefoglalást.:
Bizonyos értelemben a koncipiálásba bevont színtér kiegészülhet a segítő kapcsolatok
módszertani kontextusával, melyben az említett természetes, vagy a fejlődéssel
együtt járó interakciók mesterséges, ún. szubsztitúciós rendszerekkel egészülnek
ki. Ezek alkotnák a segítő kapcsolatok rendszerét, majd azok folyamatosan bővülő
módszertani eszköztárát.
Néhány koncipiálásba bevont funkció:
Tranzakció analízis, családterápiás irányzatok (stratégiás, strukturális), szociális
munka és a változásra irányuló terápiás célú problémamegoldó modellek (Problem-solving-process:
Perlman .; Problem-solving-therapy: Haley) a személyközi konzultáció és célzott
beszélgetés módszertana.
A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek:
Tranzakcionális elemzés
A társas érintkezés egysége a tranzakció. Tranzakciós ingerből és tranzakciós
válaszból áll. A kommunikáció folyamatában ezek egymást követik, hogy az előző
tranzakció válasza a következő ingere lesz. Az egyszerű tranzakciós elemzés
azzal foglakozik, hogy megállapítsa, milyen énállapotok mozgósították a tranzakciós
ingert, és milyenek váltották ki a tranzakciós választ.
Kiegészítő tranzakció estén a válasz pontos és megfelel a várakozásnak, a kommunikáció
gördülékeny, simán zajlik, amíg kiegészítő tranzakciókból áll (a kommunikáció
első szabálya). A kiegészítő tranzakciót műveleti vektorokat alkalmazva a struktúra-diagramon
párhuzamos nyilakkal tüntethetjük fel:
Kiegészítő tranzakció, a vektorok nem keresztezik egymást (pl. Nem tudod hol vannak az inggombjaim? / Az íróasztalon, vagy nem találkoztam vele.)
Keresztezett tranzakció,
a vektorok keresztezik egymást (pl. - Nem tudod hol vannak az inggombjaim? /
- Már megint én vagyok a felelős mindenért!)
A kommunikáció keresztezett tranzakció esetén megszakad. A párhuzamos tranzakciókat
kivéve (SZ-SZ, F-F, GY-GY, SZ-GY, GY-SZ, GY-F, F-GY, F-SZ, SZ-F) minden más
tranzakció vektorai szöget zárnak be, ezek keresztezett tranzakciók. Felszínes
kapcsolat esetén egyszerű kiegészítő tranzakciókra szorítkozunk, egy keresztezett
tranzakció a társalgást könnyen megszakíthatja. A fent leírtak egyszerű tranzakciók.
Rejtett tranzakció esetén kettőnél több énállapot vesz részt a tranzakcióban. Ez a játszmák alapja. Két gyakran előforduló variáció struktúra-diagramok segítségével ábrázolva:
Szöget bezáró tranzakció pl. a következő: - Ez itt jobb, de maga ezt aligha engedheti meg magának. / - Márpedig meg fogom venni. vagy Megveszem.
Duplafenekű tranzakció
pl. a következő: - Megengedi, hogy segítsek? / - Köszönöm, Ön nagyon figyelmes.
Ezekben az esetekben rendszerint van egy társadalmi szint, és egy, az igazi
tartalmat hordozó (szaggatottal jelölt) pszichológiai szint.
Az elmélet eredeti alkalmazási terepe:
Pszichoterápiás irányzatok, csoportterápia, családterápia, alternatív terápiás
módok. Szociális munka alkalmazott területei (egyéni esetmunka, konzultáció).
Néhány fontosabb bibliográfiai tétel:
Ivey, A.E.: és Downing, J. S.: Tanácsadás és pszichoterápia. OTE jegyzet. Ford. Karay Lajos, Bp. 1990 .
Fonyó I., Pajor A. (szerk.): Fejezetek a konzultáció pszichológiájának témaköréből. Bárczi G. Gógy.ped. Főiskola kiadványa, Bp., 1998.
Sárvári Gy.: A segítő kapcsolat pszichológiájának ismeretelméleti háttere. Magyar Pszichológiai Szemle, 1994.
Eric Berne: Emberi játszmák; Háttér Kiadó, Budapest, 1999.
Az összefoglalót készítette: Haász Sándor
2007. május 16.