David Lee: Cognitive Linguistics. An Introduction
Oxford University Press, 2001.

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Kognitív nyelvészet.

Az elmélet érvényességi területe
A nyelvi megnyilatkozások.

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Személyközi kommunikáció.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Is-is.

A koncipiálásba bevont funkciók
Referencialitás, érzelemkifejezés, tényközlés, faticitás.

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
Frame (keret), metafora. Főnév, ige.

A koncipiálásba bevont színterek
Személyköziség, irodalmi példák, valóságshow anyaga.

A koncipiálásba bevont dinamikák
Ok-okozatiság, agencialitás, foregroundig, perspektíva, radialitás.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Szemantika, pragmatika, diskurzusanalízis, cultural studies.

Az elmélet-alkotás célja
Elősegíteni a szociális interakciókban fellelhető félreértések alaposabb megértését, a konfliktusok feloldását.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Angol nyelv.

Az elmélet háttérdiszciplínái
Szemantika, konstruktivizmus, általános nyelvészet.

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

JOHNSON, Mark (1987): The Body In The Mind. University of Chicago Press, Chicago

LAKOFF, George-JOHNSON, Mark (1980): Metaphors We Live By. Chicago-London, The University of Chicago Press

LAKOFF, George (1992): The Contemporary Theory of Metaphor
http://www.ac.wwu.edu/~market/semiotic/lkof_met.html

LANGACKER, R. W. (1988): An Overview of Cognitive Grammar. in B. Rudzka-Ostyn: Topics in Cognitive Linguistics, John Benjamns, Amsterdam

LANGACKER, R. W. (1987-1991): Foundations of Cognitive Grammar. 1. Theoretical Prerequisites, 2. Descriptive Applications. Stanford University Press, Stanford

LANGACKER, R. W. (1999): Grammar and Conceptualization. Clarendon, Oxford

Az összefoglalót készítette: Zsigmond Andrea
2007. június 9.