Bereczkei Tamás: Evolúciós pszichológia

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Evolúciós pszichológia

Az elmélet érvényességi területe
Az evolúciós pszichológia az emberi viselkedés integratív megközelítését kívánja nyújtani. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy az evolúció során kialakult tanulási - döntési folyamatok milyen mértékben hatják át a mai ember lelki működését, és ez mennyiben meghatározó a viselkedés különböző területein. Reményeik szerint az evolúciós pszichológia az elméletek és magyarázatok olyan széles és koherens együttesét nyújtja, amely képes összerendezni a pszichológia és biológia különböző diszciplínáiban folyó kutatásokat, és az emberi természet máig legteljesebb leírását nyújtja.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Leíró és magyarázó.

A koncipiálásba bevont funkciók
Egyén és csoport viszonya: rokonság, kölcsönösség, csere, társas együttműködés; önzetlenség és önfeláldozás; csoportszerveződés, genetikai rokonság és párválasztás.
Párkapcsolatok: szaporodás, család és termékenység, szexuális stratégiák, párválasztás, fizikai vonzerő.
Szülői stratégiák: kötődés, részrehajlások, konfliktusok, vetélkedések; fejlődés, szocializáció, nemi különbségek.
Elme: modularitás, egyedfejlődés, gondolkodás, érzelmek; nyelv
Kultúra: adaptivitás, evoluciós modell, betegségek, viselkedési rendellenességek.

A koncipiálásba bevont dinamikák
Egyén és csoport viszonyában együttesen érvényes állítások: az individuális stratégiák hozzák létre a csoport szintű jelenségeket, valamint a társadalmi folyamatok irányítják az egyéni döntéseket.
A párkapcsolatok terén: az emberek eddigi evolúciós történelmük során olyan viselkedési hajlamokra, attitűdökre, érzelmekre szelektálódtak, amelyek mélyen befolyásolják szexuális és családi életüket.
Szülői stratégiák: Az előlények elsősorban utódaik nemzésén és felnevelésén keresztül biztosítják genetikai részesedésüket a következő generációban. Ennek megfelelően olyan szülői viselkedésformákra szelektálódtak, amelyek növelik az utódok fennmaradási esélyeit és későbbi szaporodási sikerét. Az ember, miközben a szülői szerepek óriási kulturális sokféleségét és érzelmi gazdagságát hozta létre, továbbra is hordozza ezt az örökséget.
Az evolúciós megközelítések alapvető jelentőségét és újszerűségét az ultimatív szintű elemzések adják. Az elme vizsgálatának esetében ez ad magyarázatot a működés miért-jére, és hogy e működések milyen funkciót töltenek be a szervezet alkalmazkodásában.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Az evolúciós pszichológia előfeltevései a darwini paradigmában gyökereznek, valamint a szociobiológiában, amely a komplex társas kapcsolatokat elemzi.
Darwin és az etológia kapcsolata: az ember evolúciós öröksége nem csupán testi felépítésében ragadható meg; viselkedésének és gondolkodásának alapvonásai a természetes szelekció működésének eredménye. A természetes szelekció az állatvilág evolúciója során olyan viselkedési tulajdonságokat és tanulási képességeket részesített előnyben, amelyek előnyösek a túlélésre és a szaporodásra.
A szociobiológia nagyobb figyelmet szentel a viselkedési funkciókra és az azok kialakulásában maghatározó szerepet játszó szelekciós folyamatokra.

Az elmélet-alkotás célja
Az evolúciós pszichológiának és az evolúciós antropológiának egy olyan integratív elméleti keretbe történő helyezése, amely magába emeli mindkét paradigma megőrízhető elemeit. Az evolúciós pszichológia kognitív magyarázatai kiegészülnek a viselkedésökológia legfontosabb modelljeivel és nézőpontjaival. Ezzel az evolúciós pszichológia tág értelemben vett , átfogó paradigmája jött létre, amely nem csupán a kognitív jelenségek, hanem általában az emberi viselkedés evolúciós történetével és adaptív késztetéseivel foglalkozik.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Etológia, evolúcióspszichológia.

Az elmélet háttérdiszciplinái
Etológia, populációbiológia, viselkedésökológia, szociobiológia, kulturális antropológia, kognitív pszichológia, kultúrakutatás, kommunikációkutatás, szociológia, társadalomtörténet.

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Bereczkei T.: A génektől a kultúráig, Budapest, Gondolat, 1991.

Bereczkei T.: A belénk íródott múlt. Evolúció és emberi viselkedés. Budapest - Pécs. 1988.

Csányi V.: Az emberi természet: Humánetológia, Budapest, Vince Kiadó, 1999.

Darwin, C.: A fajok eredete, Budapest, Typotex, 2000.

Eibl-Eibesfeldt, I.: Human Ethology, New York, Aldine de Gruyter, 1989.

Lorenz, K.: Összehasonlító magatartáskutatás. Az etológia alapjai, Budapest, Gondolat, 1985.

Smith. E. A. - Winterhalder B.: Evolutionary ecology and human behavior. New York. 1992.

Az összefoglalót készítette: Péterfi Rita
2007. június 6.