Bajomi-Lázár Péter: Média és társadalom

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
A média társadalmi hatása

Az elmélet érvényességi területe
Nyomtatott és elektronikus média (elsősorban a "hagyományos" elektronikus média)

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Leíró

Az elmélet háttérdiszciplinái
Történelem, szociológia, pszichológia, marketing, közgazdaságtudomány, médiajog

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
A szerző a médiának a társadalomban betöltött szerepét, a társadalom és média kölcsönhatását mutatja be tankönyvi jelleggel, azaz érthető, áttekintő módon. A következőkben bemutatom a könyv egyes fejezeteit; a könyv bemutatását pedig megjegyzéseimmel (egyfajta tankönyv-értékelővel) zárom.

E hatalmas, és igen szövevényes témakört egyetemes médiatörténettel vezeti be Bajomi-Lázár Péter, mely során igyekszik a nyilvánosság-elméleti (Habermas-iskola) és a technológia-történeti (McLuhan-iskola) megközelítéseket egyszerre figyelembe véve áttekinteni azt a folyamatot, ahogy a média a kézzel írott hírleveleken keresztül a mozgókép megjelenésén át az internetig eljutott.

Az újságírás történetének bemutatásánál is jellemző a több szempontú megközelítés: az alapvetően történeti leírást ebben a fejezetben is kétféle szempont figyelembe vételével teszi meg a szerző. Ezek egyike az újságírás története, mint a sajtószabadságért vívott küzdelem története, mely alapján a különböző időszakokban a "mi a sajtó feladata" kérdésre adott válaszokat (a választók képviselete - Paine; a demokrácia őrkutyája - Tindall; közvélemény tolmácsa - Marx; gondolatok szabad piaca - J. S. Mill) tekinti át. A másik megközelítés során - a professzinalizálódás története - a referáló / morális sajtó átalakulását, a tömegsajtó / média, valamint a bulvársajtó kialakulását veszi végig, majd az objektivitás-doktrína megjelenését és csapdáit, annak tényezőit boncolgatja. Mindemellett ismerteti a szerkesztőségekben érvényesülő hírszelekció szempontjait (hírérték-megközelítések), majd az elektronikus média (tv, rádió) megjelenésének a hírek differenciálódására tett hatását (elektronikus média: gyorsaság, hírverseny; nyomtatott média: inkább háttéranyagok, alaposabb cikkek). A fejezetet egy hasznos összehasonlító-táblázat zárja, melyben a különböző típusú újságírás pilléreit tekinti át (elkötelezett, ideológiai, objektív és bulvár-újságírás jellemzői, eszközei, funkciója, az államhoz és a közönséghez való viszonya alapján).
Külön érdekesség a fejezetben a tényfeltáró újságírásról szóló rész, mely áttekinti a kialakulását és kanonizálódását, valamint okokat keres e műfaj magyarországi "félszerzet-jellegű" létére. "Azokban az országokban, ahol az újságíróknak nagy politikai nyomással kellett szembenézniük, a tényfeltáró-oknyomozó újságírás lassan hódított tért. Így Magyarországon is a mai napig nagyban fékezi az effajta újságírás társadalmi változásokat generáló hatását a politikai elitek és a médiatulajdonos üzleti elitek összefonódása, az újságírók szakmai képzetlensége és csekély társadalmi hitele." (78.old.)

A harmadik fejezetben a politikai kommunikáció kialakulásáról (amerikai elnökválasztás eleinte rádió - később televíziós közvetítések), és a szervesen kapcsolódó médiáról esik szó: a spin doktorok szerepéről és a munkájukhoz kapcsolódó agenda-settingről (napirend-meghatározás), hírműsorok bulvárosodásáról, a közvélemény-kutatások növekvő szerepéről, a politika mediatizálódásáról. Ez utóbbi témakör esetében két szerző, Michael Kunczik és Pippa Norris véleményét ütközteti annak tekintetében, hogy a jelenség - miszerint a politikusok egyre inkább a médiában politizálnak - vajon jó vagy rossz hatással van az állapolgárok politikai aktivitására. Mindemellett vizsgálja a politikai kommunikáció és objektivitás-doktrína kapcsolatát is: a politika mediatizálódása hogyan változtatja meg az újságírást, az objektivitás eszméjét, valamint az újságírók mit tudnak tenni e hatás csökkentésének érdekében: a több forrásból való ellenőrzés szükségességének növekedése, a politikusi aktivitások médiabeli megjelenésének körültekintőbb kezelése.

A médiahatás-kutatásokat bemutató és összegző fejezet is két szálon fut: a szerző megközelítése egyrészt a történeti (hogyan alakultak a kutatások, hogyan épültek egymásra), másrészt - ezzel párhuzamosan - az egyes kutatások által képviselt médiahatás-erősségekre is fókuszál. A bemutatott kutatások / elméletek:

lövedék-elmélet
két lépcsős hatás elmélete
szelektív érzékelés
kultivációs elmélet
napirend-elmélet
framing-elmélet
használat-kielégülés modell
vonatszerelvény-hatás, hallgatás spirálja
kódolás-dekódolás
performatív hatás

A médiahatás-kutatásokat követi a médiaszabályozásról szóló fejezet, mely bemutatja, hogy az állam milyen eszközökkel élhet a média(piac) szabályozásában, milyen érvekkel teszi mindezt - s ebben milyen szerepet játszanak a médiahatás-kutatások. A fejezet nagyobbik részében a szerző az eddigi médiaszabályozás és digitalizáció kapcsolatát vizsgálja: mennyiben írja felül az eddigi szabályokat és érvrendszereket az internet, a digitális adattovábbítás, milyen kihívásokkal kell szembenézni a decentralizált és globális média korában.

Megjegyzés:
A könyv kissé rövid, ám összességében nagyon hasznos összefoglalója a média és társadalom viszonyában legfontosabb kérdésköröknek, s mint ilyen, tankönyvnek is alkalmas lehet. Ugyanakkor e tankönyv-jelleg még inkább kiteljesedne, ha az amerikai tankönyvekben általában használt, a téma és a problémák jobb megjegyzését és megértését segítő "keretes" anyagok jelennének meg az egyes fejezetekben a témába vágó sztorikkal, érdekességekkel, médiatörténeti kuriózumokkal. (Pl.: a könyvben, az amerikai bulvármédia kialakulásakor is röviden említett Joseph Pulitzer és W. R. Hearst bulvárháborúja és Orson Welles Aranypolgár c. filmjének kapcsolata. Forrást lásd alább.)

Mindemellett a szerző helyenként aránytalanul nagy, illetve kicsi hangsúlyt ad témáknak. Az előbbire példa a rádiózás ki - és átalakulásának története, különösképp annak fényében, hogy a mozgókép elődjét, a fotógráfiát 5-10 sorban tárgyalja. Ennél is fájóbb, hogy az elmúlt évtized(ek) legnagyobb hatású változását elindító médium, az internet csak jelzésszerűen jelenik meg a könyvben. Ezzel nem is lenne probléma - hiszen óriási témáról van szó -, ám a szerző nem indokolja meg azt, hogy miért csak jelzésszerűen foglalkozik a korábbi médiahasználati szokásokat alapjaiban megváltoztató médiummal. Ehhez kapcsolódik a "civil újságírás" megjelenése, és ennek a "hagyományos" újságírásra gyakorolt hatása, amely teljesen említés nélkül maradt a könyvben.

Végezetül pedig kissé zavaró, hogy a könyv műfajilag egyenetlen: a szerző hol tényszerűen foglalkozik a médiát érintő kérdésekkel, jelenségekkel, hol pedig már-már publicisztikának is beillő módon véleményezi a kialakult - jellemzően magyarországi - helyzetet. Ezzel sem lenne probléma, ha a tényszerű leírások és publicisztika-jellegű írások - az angolszáz újságírói hagyományoknak megfelelően - élesen el lennének választva egymástól. Ám minthogy ez elmaradt, így a szerző maga is kissé az általa leírt újságíró-csapdába esett a tény és véleményműfajok összekeverésével.

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Bajomi-Lázár Péter: Média és társadalom, Budapest, 2006, Antenna Könyvek

The Battle Over Citizen Kane http://www.pbs.org/wgbh/amex/kane2/

Az összefoglalót készítette: Wild Judit
2007. június 4.