Almár Iván: A SETI szépsége
Vince Kiadó, Budapest, 1999.

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Társadalmi kommunikáció, kultúraközi kommunikáció, szemiotika

Az elmélet érvényességi területe
A jelenkori társadalom, valamint az értelmiség viszonya a lehetséges Földön kívüli (technikai) civilizációk utáni tudományos alapú kutatáshoz, illetve e csoportok várható reakciója a nem földi eredetű mesterséges jelzések (ETI) esetleges észlelésekor.

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Társadalmi kommunikáció

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Leíró elméletről van szó. A szerző a SETI kutatások fizikai, asztronómiai magyarázatán túl arra is vállalkozik, hogy feltérképezze az ilyen irányú tudományos munka szakmai és társadalmi megítélését. Könyvének egyik legizgalmasabb fejezete a "Másnap mi lesz?" című: olyan hatástanulmányok és analógiák sorakoznak ebben, amelyek ugyancsak leírását igyekeznek adni egy esetleges kapcsolatfelvétel hatásának.

A koncipiálásba bevont funkciók
Tudományszociológia, szociálpszichológia

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
Szemiotikai megközelítés (felfedezhető Földön kívüli eredetű jelzések típusai):

Magas információtartalmú jelzések (üzenetek)
Figyelemfelhívó jelek
Egy technikai civilizáció létére utaló, kiszivárgott (nem szándékos) jelzések
Egy jelenlegi, vagy korábbi civilizáció létére utaló minden egyéb jelzés

Egy lehetséges kapcsolatfelvétel esetén:

A felfedezés körülményei
A jelenség (kapcsolatfelvétel) típusa
Tudományos megerősítés, bizonyítás
A nyilvánosságra hozatal körülményei
Társadalmi és szakmai reakciók
Válaszadás (szükségessége, típusa, módszere)
Az igazolt felfedezés hatása a társadalomra
Politikai tényezők

A koncipiálásba bevont színterek és dinamikák
Almár Iván könyvének a társadalmi kommunikáció szerepét érintő fejezetei a jövőről szólnak. Kicsit pontosabban arról, hogy a jelenkori társadalom felkészült-e arra, hogy a folyamatosan fejlődő űrkutatás és asztrofizika egyszer csak cáfolhatatlan bizonyítékát adja egy földön kívüli civilizáció létezésének. Azt, hogy létezik-e ilyen, ma még nem tudjuk. A tudósok abban a kérdésben is megosztottak, hogy egyáltalán létezhet-e, mint erre rá is világít a szerző.
A kötet alaposan körüljárja, milyen feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy létezhessen, kialakulhasson máshol is civilizáció a világegyetemben. A szerző megismerteti az olvasót a rádiócsillagászat történetével, technikai hátterével és módszereivel és magyarázatát adja annak is, miért hiszik azt a csillagászok, hogy jelenleg ez a leghatékonyabb módszere egy idegen eredetű mesterséges jelzés vételére.
Bár a SETI kutatást csillagászok, fizikusok végzik, egy lehetséges felfedezésnek azonban nem pusztán a természettudományok tekintetében volna korszakalkotó jelentősége. A világegyetemben egyre messzebb és messzebb "ellátó" tudósok felismerték egy ilyen felfedezés várható társadalmi, kulturális és politikai vonatkozásait.

Az elmélet-alkotás célja
A SETI kutatásban résztvevő szervezetek és tudósok időről időre nemzetközi szakmai tanácskozáson vitatják meg eredményeiket, módszereiket. Miközben eleinte kizárólag asztrofizikai és technikai kérdések kerültek elő, az utóbbi időben e konferenciák felében már arról esik szó: mi történik, illetve mi történjen majd a felfedezés után.
A tudósok egyetértenek abban, hogy a várható társadalmi és szakmai reakció nagyban függ majd a felfedezett jelzés típusától, világosságától, aktivitásától, szándékosságától és érzékelhetőségétől. Ám, hogy mi legyen ezután, arról eddig egyetlen, kizárólag a SETI kutatóknak szóló protokoll szól, amelyet 1987-ben fogadott el a Nemzetközi Asztronautikai Társaság és amelynek végrehajthatóságát többen megkérdőjelezik.
A szerző rámutat arra, hogy roppant felelősség hárul arra a kutatóra vagy szakmai szervezetre, aki vagy amely igazolni tudja felfedezését. A témáról elmélkedőket elsősorban az a kérdés izgatja, hogy (1) milyen hatással lesz a Földön élő emberek életére egy ilyen felfedezés, illetve (2) szükséges-e valamiféle választ adni a fogott jelzésre, ha igen akkor milyet és pontosan kit illet a válaszadás joga.
Ami az esetleges felfedezés hatásának kérdését illeti az emberiségre, többféle analógia is létezik. Egyes gondolkodók az óceániai szigetvilágban felfedezett, eddig izolált törzsek mintáját idézik fel, amely szerint zavart és félelmet kelthet az idegen, fejlettebb civilizáció megjelenése. Mások inkább megtermékenyítő hatásról beszélnek abból kiindulva, hogy az emberiség csak tanulhat más civilizációk működésének megismeréséből, arról nem is beszélve, hogy egy szupercivilizáció léte bizonyítékát adhatja annak, hogy túlélhető a technikai fejlődésnek az a korszaka, amelyben az önpusztítás lehetősége is szignifikánsan jelen van.
A válaszadás kérdésköre is azokhoz a problémákhoz köthető, amelyekkel az emberiség a 21. század elején kénytelen megküzdeni. Leszámítva azt az egyébként nem mellékes körülményt, hogy a felfedezett ETI jelzésre adott válasz a szinte felfoghatatlan csillagászati távolságokat figyelembe véve, vajon mennyi idő múlva ér célba, nagy kérdés, hogy ki legyen az, aki válaszol és mit tartalmazzon ez a bizonyos válasz. A tudósok nagyobb része szerint az emberiségnek - legalábbis először - egy egyetértésen alapuló, közös választ kellene adnia, a Föld nevében. Ez a mai politikai és társadalmi viszonyok ismeretében szinte kivitelezhetetlennek tűnik, de a kérdés ettől még él: ki beszélhet az emberiség nevében? Természetesen akadnak olyan vélemények is, hogy veszélyes volna bármilyen választ is adni, felhívni magunkra a figyelmet addig, amíg nem ismerjük meg az idegen technikai civilizáció(k) szándékait. Más tudósok szerint - alapul véve, hogy számtalan élhető égitest létezik a világegyetemben - egészen valószínűtlen, hogy egy távoli civilizációnak ellenséges szándéka volna a technikai fejlődés hajnalán élő emberiséggel szemben. Márpedig abban döntően egyetértenek a SETI kutatók, hogy az eddigi eredmények (de leginkább eredménytelenség) tanúsága szerint 25 fényéven belül nincs technikai, 2500 fényéven belül pedig fejlett szupercivilizáció a Föld tágabb környezetében.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Fizika, csillagászat, űrkutatás

Az elmélet háttérdiszciplinái
Szociológia, pszichológia

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Almár Iván (1999) A SETI szépsége. Budapest: Vince

Davies, Paul (1997): Az utolsó három perc. Budapest: Kulturtrade.

Hawking, Stephen - Mlodinow, Leonard (2006) Az idő még rövidebb története. Budapest: Akkord

Az összefoglalót készítette: Kardos Zoltán
2007. június 10.