Zagare, Frank C.: Játékelmélet

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Játékelmélet
A játékelmélet a racionális döntéshozás egyik elmélete, a matematika egyik ága. Az elmélet matematikai modelleket használ a társadalomtudományokban jellemző többszereplős konfliktusos helyzetek, döntési problémák tanulmányozására (ezeket a konfliktusos, többnyire döntéssel járó helyzeteket nevezi játéknak). A játékelmélet a legtöbb játékot jellemző interakciókkal foglalkozik, és az adott játékokban előforduló konfliktushelyzetek belső logikáját írja le. A játékelméletben a "játék" kifejezés bármilyen olyan, két vagy többszereplős (játékos) társadalmi helyzetre utal, amelyben a játékosok érdekei egymáshoz kapcsolódnak vagy összefüggenek. (A játékelmélet által vizsgált konfliktushelyzetek lehetnek mindennaposak: kártyajátékban vagy sportban megjelenő konfliktusok, vagy olyan vérre menő, országok közötti konfliktusok is, mint pl. a háború).
A játékelmélet egyik alapvető feltevése, hogy a játékosok racionálisak, haszonmaximalizálók, azaz a játékosok igyekeznek úgy dönteni, hogy a lehetséges következmények közül a számukra legkedvezőbb helyzet következzen be, figyelembe véve, hogy a többiek ugyancsak racionálisan döntenek.
A könyv rövid bevezetőben értelmezi a játékelmélet alapfogalmait, ír a játékok lehetséges ábrázolási formáiról (extenzív és normál forma), valamint részletesen ír az egyes játéktípusokról (nullaösszegű játékok, változó összegű játékok, illetve n szereplős játékok).

Az elmélet érvényességi területe
Társadalomtudományok (pszichológia, szociológia, szociálpszichológia, politika-, és történelemtudomány, közgazdaságtan), matematika (társas jelenségek, matematikai nézőpontból), számítástechnika.

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
A játékelmélet olyan interakciókkal, kommunikációs kapcsolatokkal foglalkozik, amelyek a legtöbb játékot jellemzik, és olyan, egy vagy többszereplős társadalmi helyzeteket tárgyal, amelyekben a játékosok érdekei egymáshoz kapcsolódnak. Vizsgálja az egyes helyzeteket és a résztvevők viselkedését.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Az elmélet leíró és magyarázó.

A koncipiálásba bevont funkciók
Az elmélet körültekintő tárgyalása, valamint bevezetés, a legfontosabb tételek ismertetése.

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
A könyvnek négy nagyobb szerkezeti egysége van:
(A bevezetőben a szerző röviden ír a játékelméletről).
- Az első fejezetben a játékok lehetséges ábrázolási formáiról (extenzív és normál forma) ír,
- A második fejezetben a nullaösszegű játékokat mutatja be: ezeket a játékokat a tiszta konfliktus jellemzi.
- A harmadik fejezet a változó összegű (nem nullaösszegű) játékokról szól.
- A negyedik fejezetben a szerző az n szereplős játékokról ír részletesen.
Az egyes játékelméleti modelleket (történelmi, bibliai) példákkal is szemlélteti.

A koncipiálásba bevont színterek, a koncipiálásba bevont dinamikák
Elsősorban a döntéselmélet; történelmi, bibliai és a mindennapi életből vett példákkal.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Az elméletet a társadalomtudományok több ága is alkalmazza, úgymint a szociológia, amely a játékelmélet segítségével az emberek közötti vitákat elemzi, vagy a politikatudomány és nemzetközi kapcsolatok, amelyek az elmélet segítségével a koalíciók kialakulását modellezi. A játékelmélet az előbbieken túl hatott pl. a közgazdaságtanra is.

Az elmélet-alkotás célja
A cél annak felvázolása és megértése, hogy milyen (interakciók, döntések) játékok alakulhatnak ki a két vagy többszereplős társadalmi - vagy személyközi - helyzetekben. Az elmélet részletesen tárgyalja a két vagy többszereplős játékok típusait, a nullaösszegű játékokat, a kevert stratégiákat, a fogolydilemmát és a minimax tételt, és az n szereplős (kettőnél több szereplős) játékokat.
Döntéselmélet, amely azt vizsgálja, hogy bizonyos, jellemzően bizonytalan helyzetekben a résztvevők logikailag milyen döntéseket hozhatnak.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
A játék elmélet eredetileg matematikai elmélet, amelyet a társadalomtudományokban jellemző konfliktusos helyzetek tanulmányozására hoztak létre.

Az elmélet háttérdiszciplinái
Matematika, szociológia, pszichológia, közgazdaságtan, számítástechnika.

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Borel, E. - Sur les jeux on interviennent l'hasard et l'habilité des joueurs. In: J. herman (szerk.) Théorie des Probabilités, 1924. Paris: Librairie Scientifique.

Neumann János - Zur Theorie des Gesellschaftsspiele, 1928. Matematische Annalen 100: 295-320

Neumann János - Otto Morgenstern: Theory of Games and Economic Behavior. Princeton: Princeton University Press, 1944

Az összefoglalót készítette: Herendy Csilla,
2007. január 11.