Martin Schuster: Művészetlélektan

A könyv úttörő jellegű munka abból a szempontból, hogy olyan témákat is bevon a művészetpszichológiai vizsgálódás körébe, amire eddig nem volt nagyon példa. Schuster a klasszikusnak számító témák mellett foglalkozik a műgyűjtés műtárgyvásárlás, a faldíszítés pszichológiai dimenzióival, és a kortárs képzőművészet kérdéskörével is. A másik erőssége, hogy a művészeti alkotás, befogadás lélektanát nem csak egy pszichológiai irányzaton keresztül vizsgálja, hanem igyekszik a lehető legtöbb irányzatot bevonni a válaszok keresésébe.
Ugyanakkor a szerző kifejezett szándéka, hogy a pszichológiai statisztikai-kísérleti módszertan és a ma általánosan elfogadott természettudományos pszichológiai megközelítés művészetpszichológiai alkalmazását kritikával illesse, és igyekezzen a realitásokkal és a "valódi emberekkel" kapcsolatban maradni azáltal, hogy a viselkedésünk meglévő evidenciáit és történeti függőségeit tényként emeli a vizsgálódásaiba.

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
A könyv a vizuális kommunikáció pszichológiai vetületeivel foglalkozik. Bár művészetlélektan a címe, csak a képzőművészetet tekinti tárgyának, és azt is tágan értelmezi, mivel a "művészet" definíciója homályos. Tehát a leghelyesebb azt mondani, hogy a könyv a képi kommunikáció lélektanát vizsgálja. A képi kommunikáció művészeti fókuszú vizsgálata pedig az esztétika és a kreativitás kérdését is felveti, Schuster ezeket is vizsgálja.

Az elmélet érvényességi területe
A művészetlélektan mellett a pszichológia más területei, mint a médiapszichológia, de más tudományterületek is jól hasznosíthatják, mint a kommunikációtudomány (azon belül is a médiakommunikáció), művészettörténet. Schuster ugyan nagyrészt figyelmen kívül hagyja a téma művészetszociológiai vonatkozásait, de véleményem szerint a könyvben tárgyalt témakörök egy részének közvetlen kapcsolódási pontjai vannak a művészetszociológiával, illetve a szociológia más területeivel.

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Az elmélet a vizuális kommunikációra vonatkozik.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Az elmélet leíró és magyarázó is egyben. A könyv részletesen foglalkozik az agyunkban a képek láttán végbemenő folyamatok leírásával, több pszichológiai irányzat (pszichoanalízis, kísérleti pszichológia, etológia, információelmélet) eredményeit is bemutatja. Ugyanakkor megpróbál magyarázatot adni az esztétikai preferenciák, kulturális és időbeni változásaira és állandóságára, és a jelentések kultúra és személyiség függőségére is.

A koncipiálásba bevont funkciók

Alkotás
Művészeti hatás
Esztétikai motiváció
Befogadás
Képi metafora
Képek választása, használata általi közvetett kommunikáció

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek

Esztétikai reakciók, esztétikai motivációk, pszichológiai esztétika
Képi kommunikáció, metafora, szimbólum
Képi kreativitás
Műtárgybirtoklás

A koncipiálásba bevont színterek
Elsősorban az európai vizuális kultúra. A szerző nem csak egy kor vizuális alkotásainak hatását kutatja, hanem megpróbálja vizsgálódásait történeti kontextusba helyezni.

A koncipiálásba bevont dinamikák
Az esztétikai preferenciák és a képi jelentés történeti, kulturális és egyéni változásai.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Mivel az elmélet átfogó képet igyekszik adni a képek és a vizuális kommunikáció pszichológiai aspektusairól, sok más elmélethez kapcsolódik: Freud, Jung, Berlyne, Birkhoff, Franke, Eysenck, Martindale stb, de ezek nagy részét egyútta kritikával is szemléli.

Az elmélet-alkotás célja
A képi észlelés, képi kommunikáció átfogó pszichológiai magyarázata, amely egyúttal figyelembe veszi a történeti változásokat, de rámutat a változások mögött megbújó állandóságra is.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Művészetpszichológia

Az elmélet háttérdiszciplinái
Pszichológia, művészettörténet, kommunikációtudomány

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Farkas András (szerk.): Vizuális művészetek pszichológiája: szöveggyűjtemény.1-2. kötet. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1997

Farkas András: Az esztétikai ítélet: művészetpszichológiai modellek. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2003

Halász László (szerk.): Művészetpszichológia. Gondolat, 1973

Halász László (szerk.): Művészetpszichológia. Gondolat, 1983

Semir Zeki: Inner vision: an exploration of art and the brain. Oxford University Press, Oxford 1999


Az összefoglalót készítette: Szanyi Ágnes,
2007. január 12.


 


[vissza a lap tetejére]