Mérő László: Új észjárások

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése:
Kognitív séma-elmélet

Az elmélet érvényességi területe:
Elsősorban a kognitív pszichológia és a mesterséges intelligencia kutatás, ám nagyon fontos adalékokat tartalmazhat az oktatás - pedagógia-andragógia területére vonatkoztatva is, mert kiindulási pontokat adhat a hatékony tanulási folyamat megértéséhez és kialakításához

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Mérő elméletében a fogalom-alkotásból indul ki. A fogalmak komplexitása, azaz nagyobb gondolati egységek megépítése, cselekvéssorozatok egyben kezelése és analizálása - ebben látja az ember állatvilágból történő kiemelkedésének okát. A komplex gondolkodási építőkockák a kognitív sémák. Gondolkodásunk olyan egységekből - információk kicsiny szorosan összekapcsolt hálózataiból - áll össze, amelyek önmagukban is értelmesek, önálló jelentéseik vannak. A kognitív sémáink különböző szintűek a legegyszerűbb fogalmaktól a teljes fogalmi köröket, elméleti szinteket, helyzeteket egybefoglaló komplex sémákig. A különböző sémák egymással is kapcsolatban állnak - az egymást is felépítik, illetve folyamatos kapcsolatban állnak egymással és a külvilággal, s a felderített információk alapján folyamatosan módosulnak, változnak.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Leíró és magyarázó is egyben - egyrészt leírja a gondolkodás működését a fenti elméletek mentén, másrészt magyarázatot nyújt az egyes észlelési, megismerési, (emlékezeti) tárolási és gondolkodási jelenségek megértéséhez.

A koncipiálásba bevont funkciók
Észlelés és megismerés, tanulás
Az elmélet szerint azt tudjuk észlelni és értelmezni, amihez sémáink vannak, illetve azokhoz kapcsolva tudunk újabb sémákat létrehozni.

A koncipiálásba bevont színterek
A hétköznapi és a tudományos gondolkodás színterei.

A koncipiálásba bevont dinamikák
Az észlelés folyamata, az emlékezet és a logika alkalmazása a gondolkodásban. A fejlődés, mesterré válás folyamata a kognitív sémák mennyiségének növekedésével.

Kezdő
Haladó
Szakértő
Nagymester
Kognitív sémák mennyisége
Néhány 10
Néhány 100
Néhány 100
Néhány 10.000
Kognitív sémák minősége
Bonyolult, hétköznapi, inadekvát
Egyszerű, adekvát, nem kielégítő
Bonyolult, adekvát, szakszerű
Komplex, analógiák
Problémamegoldás módja
Logikus a hétköznapi logika szerint
Logikátlan, mert kevert
Logikus, analitikus, a szakmai logika szerint
Képi, szintetikus, gyakran transzlogikus
Szakmai kommunikáció minősége
Szakszerűtlen, a hétköznapi intuícióra alapoz
Görcsös, hullámzó színvonalú
Szakmailag korrekt, formális, tárgyszerű
Mélyen intuitív, informális, áttekintő
Szakmai nyelve
Nincs
Nehézkes, "ideges"
Szabályszerű, kifejező
"anyanyelvi", képszerű
Gondolkodási stílus
Intuitív
Kevert, ezért gyakran logikátlan
Racionális
Intuitív
Tudatosság szintje
Még nem tudja, mit nem tud
Tudja, mit nem tud
Tudja, mit honnan tud
Tudja, mi a helyénvaló, de nem tudja honnan
Érés ideje
-
Néhány év
Kb. 5 év
Minimum 10 év
Mi kell hozzá
Érdeklődés, tanulás
Folyamatos tanulás
Képzettség, iskolai végzettség
Tehetség

Mérő László: Új észjárások, p. 195 (Tericum Kiadó, 2001.)

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
A darwini evolucionizmus és a dawkins-i önző gén elmélet adaptálása - az önző kognitív-sémák mint mémek vizsgálata által.

Az elmélet-alkotás célja
"A racionális gondolkodás erejének és korlátainak megismerése segít saját gondokodásunk mélyebb megértésében, valamint nyitottabbá tesz a mienktől eltérő gondolkodásmódok iránt."

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Emlékezet-kutatás ill. mesterséges intelligencia-kutatás

Az elmélet háttérdiszciplinái

Kommunikáció
Logika
Mesterséges intelligencia
Kognitív tudomány

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Mérő L.: Új észjárások, A racionális gondolkodás ereje és korlátai, Tericum Kiadó, 2001

Bartlett, F.C.: Az emlékezés, Gondolat Kiadó, 1985

Dawkins R.: Az önző gén, Gondolat Kiadó, 1986


Az összefoglalót készítette: Suhajda Virág,
2007. január 14.

 


[vissza a lap tetejére]