Mérő
László: Új észjárások
Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése:
Kognitív séma-elmélet
Az elmélet érvényességi területe:
Elsősorban a kognitív pszichológia és a mesterséges intelligencia kutatás, ám
nagyon fontos adalékokat tartalmazhat az oktatás - pedagógia-andragógia területére
vonatkoztatva is, mert kiindulási pontokat adhat a hatékony tanulási folyamat
megértéséhez és kialakításához
Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Mérő elméletében a fogalom-alkotásból indul ki. A fogalmak komplexitása, azaz
nagyobb gondolati egységek megépítése, cselekvéssorozatok egyben kezelése és
analizálása - ebben látja az ember állatvilágból történő kiemelkedésének okát.
A komplex gondolkodási építőkockák a kognitív sémák. Gondolkodásunk olyan egységekből
- információk kicsiny szorosan összekapcsolt hálózataiból - áll össze, amelyek
önmagukban is értelmesek, önálló jelentéseik vannak. A kognitív sémáink különböző
szintűek a legegyszerűbb fogalmaktól a teljes fogalmi köröket, elméleti szinteket,
helyzeteket egybefoglaló komplex sémákig. A különböző sémák egymással is kapcsolatban
állnak - az egymást is felépítik, illetve folyamatos kapcsolatban állnak egymással
és a külvilággal, s a felderített információk alapján folyamatosan módosulnak,
változnak.
Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Leíró és magyarázó is egyben - egyrészt leírja a gondolkodás működését a fenti
elméletek mentén, másrészt magyarázatot nyújt az egyes észlelési, megismerési,
(emlékezeti) tárolási és gondolkodási jelenségek megértéséhez.
A koncipiálásba bevont funkciók
Észlelés és megismerés, tanulás
Az elmélet szerint azt tudjuk észlelni és értelmezni, amihez sémáink vannak,
illetve azokhoz kapcsolva tudunk újabb sémákat létrehozni.
A koncipiálásba bevont színterek
A hétköznapi és a tudományos gondolkodás színterei.
A koncipiálásba bevont dinamikák
Az észlelés folyamata, az emlékezet és a logika alkalmazása a gondolkodásban.
A fejlődés, mesterré válás folyamata a kognitív sémák mennyiségének növekedésével.
Kezdő
|
Haladó
|
Szakértő
|
Nagymester
|
|
Kognitív sémák mennyisége |
Néhány 10
|
Néhány 100
|
Néhány 100
|
Néhány 10.000
|
Kognitív sémák minősége |
Bonyolult,
hétköznapi, inadekvát
|
Egyszerű,
adekvát, nem kielégítő
|
Bonyolult,
adekvát, szakszerű
|
Komplex,
analógiák
|
Problémamegoldás módja |
Logikus a
hétköznapi logika szerint
|
Logikátlan,
mert kevert
|
Logikus,
analitikus, a szakmai logika szerint
|
Képi, szintetikus,
gyakran transzlogikus
|
Szakmai kommunikáció minősége |
Szakszerűtlen,
a hétköznapi intuícióra alapoz
|
Görcsös,
hullámzó színvonalú
|
Szakmailag
korrekt, formális, tárgyszerű
|
Mélyen intuitív,
informális, áttekintő
|
Szakmai nyelve |
Nincs
|
Nehézkes,
"ideges"
|
Szabályszerű,
kifejező
|
"anyanyelvi",
képszerű
|
Gondolkodási stílus |
Intuitív
|
Kevert, ezért
gyakran logikátlan
|
Racionális
|
Intuitív
|
Tudatosság szintje |
Még nem tudja,
mit nem tud
|
Tudja, mit
nem tud
|
Tudja, mit
honnan tud
|
Tudja, mi
a helyénvaló, de nem tudja honnan
|
Érés ideje |
-
|
Néhány év
|
Kb. 5 év
|
Minimum
10 év
|
Mi kell hozzá |
Érdeklődés,
tanulás
|
Folyamatos
tanulás
|
Képzettség,
iskolai végzettség
|
Tehetség
|
Mérő László: Új észjárások, p. 195 (Tericum Kiadó, 2001.)
Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
A darwini evolucionizmus és a dawkins-i önző gén elmélet adaptálása - az önző
kognitív-sémák mint mémek vizsgálata által.
Az elmélet-alkotás célja
"A racionális gondolkodás erejének és korlátainak megismerése segít saját
gondokodásunk mélyebb megértésében, valamint nyitottabbá tesz a mienktől eltérő
gondolkodásmódok iránt."
Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Emlékezet-kutatás ill. mesterséges intelligencia-kutatás
Az elmélet háttérdiszciplinái
Kommunikáció
Logika
Mesterséges intelligencia
Kognitív tudomány
Néhány fontosabb bibliográfiai tétel
Mérő L.: Új észjárások, A racionális gondolkodás ereje és korlátai, Tericum Kiadó, 2001
Bartlett, F.C.: Az emlékezés, Gondolat Kiadó, 1985
Dawkins R.: Az önző gén,
Gondolat Kiadó, 1986
Az összefoglalót készítette: Suhajda Virág,
2007. január 14.