Alberto Manguel: Az olvasás története

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Olvasástörténet.

Az elmélet érvényességi területe
Az elmélet a kultúra történetének írásos dokumentumokat maga mögött hagyott időszakának áttekintése.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Az elmélet leíró jellegű.

A koncipiálásba bevont szerkezetek, illetve szerkezeti egységek
A könyv mint szimbólum: A könyv puszta birtoklása is jelzi az egyén társadalmi hierarchiában való elhelyezkedését, valamint - ahogy Manguel fogalmaz - a szellemi gazdagság valamely fokát. A 12. század végétől megjelenik könyv mint kereskedelmi cikk, sőt egy sajátos funkcióval is rendelkezik: a pénzkölcsönzés folyamatában kézizáloggá válik. A 15. század jelentős eseményeként számon tartott vásárokon a könyvek is megjelentek mint eladásra szánt termékek. (Lásd: a frankfurti és nördlingeni vásárok áruinak tétellistája.) A 18. század fordulata: a francia forradalom idején a könyveket elkobozzák, melyeknek egy része az enyészeté lesz, másik fele papír áron kerül eladásra - még az értékes ritkaságok is.
A szerzői felolvasás: kezdetei az ifjabb Pliniusig nyúlnak vissza, de Dante és Rousseau is élt ezzel. Esetében az élvezet és a szerzői értelmezés lehetőségén túl a cenzúra megkerülése vált ily módon lehetővé. A közönség előtti felolvasás célja, hogy a szerző eljuttassa a szöveget a publikumig, majd a szöveg ezután visszajusson a szerzőig.
Bibliokleptománia: Lawrence S. Thompson szerint - gyűjteményüket tekintve - jó néhány könyvtár a könyvtolvajlás és -rablás eredményeként jött létre. A makedón királyi könyvtárból, a pontoszi Milthridatesz könyvtárából, a teoszi Apellikon könyvtárból elrabolt tekercsekre épültek a legkorábbi római könyvtárak. De az egyiptomi kopt szerzetesek jó néhány könyvtára is hasonló sorsra jutott. A vikingek portyázásuk során illuminált (képekkel, festett kezdőbetűkkel ellátott) kódexeket raboltak Britanniából. De az érett középkor és a reneszánsz is számos tolvajt tart számon, ezért XIV. Benedek pápa kiközösítéssel sújtotta őket.
A könyvtárak létrejöttének áttekintése: a dokumentumok gyűjtésétől a rendszerező elv kidolgozásáig. Az alexandriai könyvtár állománya hozzávetőleg félmillió tekercsből állt, tehát már ott kialakítottak egy katalógusrendszert, amely által a visszakereshetőség kérdése megoldhatóvá vált. Az alexandriai könyvtár szolgál mintául a császárkori Róma, a bizánci Kelet és a keresztény Európa számára.

A koncipiálásba bevont színterek
Manguel az olvasásnak mint tevékenységnek két alapvető és egymástól jól elkülönülő színterét különbözteti meg: a magánéleti terekét, amely alatt a hálószobát - azon belül is az ágyat - és a mellékhelyiséget érti; valamint a közéleti terekét, mely esetben a felolvasóterem (auditorium), a könyvtár és a tömegközlekedési eszközök olvasási színtérként való megjelenését tárgyalja.

A koncipiálásba bevont dinamikák
A fordítás problematikája: a bibliai szövegek értelmezése, a szöveghűség kérdése.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Richard de Fournival kategóriarendszere.
Melvil Dewey decimális rendszere.

Az elmélet-alkotás célja
Az emberiség történetének írott és nyomtatott dokumentumokat létrehozó korszakának történeti áttekintése.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Olvasástörténet.

Az elmélet háttérdiszciplinái
Könyvtörténet, könyvtártörténet, kulturszociológia

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

David Diringer: The Hand-Produced Book. London. 1953.

Elizabeth L. Eizenstein: The Printing Revolution In Early Modern Europe. Cambridge. 1983.

Rudolf Buchner: Bücher und Menschen. Berlin. 1976.

Az összefoglalót készítette: Péterfi Rita,
2007. január 11.