Mark Lilla: A zabolátlan értelem
Európa Könyvkiadó, Budapest, 2005

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Társadalomtörténet, társadalomelmélet

Az elmélet érvényességi területe
A 20. századi önkényuralmi rendszerek társadalma, különös tekintettel a tudósok és a hatalom viszonyrendszerére

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Társadalmi kommunikáció

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Leíró elméletről van szó. Az amerikai szerző néhány példán keresztül arra igyekszik választ találni, hogy milyen azonosságok/különbségek figyelhetők meg a 20. századi európai totalitárius rendszerek atmoszférájában alkotó és a hatalommal való együttműködést választó tudósok attitűdjében, korabeli cselekedeteiben, későbbi magyarázataikban.

A koncipiálásba bevont funkciók
Történeti- és levéltári kutatás, szövegértelmezés, tartalomelemzés, lélektan

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
Viszonyrendszerek, úgy mint:

Társadalom és hatalom
Tudósok és politika
Attitűd/meggyőződés és érdek
Egyéni interpretációk

A koncipiálásba bevont színterek és dinamikák
Lilla az írástudók totalitarizmus iránti elköteleződését, elkötelezettségét vizsgálja, de ellentmondásos megállapításokat tesz arra vonatkozóan, hogy felvethető-e ezekben az esetekben a felelősség kérdése. A szerző érvelése szerint egyes 20. századi gondolkodók korábban sem idegenkedtek az "erős kéz", a hatalmi centralizáció és a hatalom befolyásának kiterjesztése ellen, sőt: ezt egyfajta szükségszerű reakciónak ítélték a megváltozott társadalmi viszonyok kezelésére, de leginkább a liberalizmust elvetve annak ellenpólusaként próbálták ezt az eszmeiséget definiálni.

Az elmélet-alkotás célja
Sem a felsorakoztatott tudósok, sem a róluk később megjelent erősen eltérő értékkel és tartalommal bíró írások nem teszik lehetővé valamiféle általános recept, hipotézis felállítását. Akárcsak máshol, ebben a társadalmi alrendszerben is eltérő reakciók születtek a diktatórikus és torz eszmeiségen alapuló hatalom megnyilvánulásaira, ezek a reakciók pedig nem minden esetben álltak összhangban a logikusnak tűnő üldöző-üldözött szerepekkel. Az értelmiség is éppúgy része volt a történelmi eseményeknek, mint a civil társadalom más szférái. Ahogy a holokauszt idején a várható kockázatok miatt lényegében abnormálisnak volt tekinthető minden embermentő, mégis az egyszerű mezőgazdasági dolgozótól kezdve a prominens vallási vezetőig, sőt: a rendszert (látszólag) kiszolgáló döntéshozóig mindenhol akadt példa rá. Az írástudók sem viselkedtek másként, és talán ez a Lilla kötet egyik legfontosabb következtetése: a zsarnokot először mindenkinek önmagában kell legyőznie.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Filozófia

Az elmélet háttérdiszciplinái
Történettudomány, filozófia, szociológia, pszichológia

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Lilla, Mark (2005) A zabolátlan értelem. Budapest: Európa

Milosz, Czeslaw (1992) A rabul ejtett értelem. Budapest: Európa

Az összefoglalót készítette:
Kardos Zoltán
2007. január 12.