Kiegészítés Eklicsné Lepenye Katalin ismertetőjéhez

Geert Hofstede: The software of the mind. Intercultural cooperation and its importance for survival.
McGraw-Hill, 1997.

Az elmélet érvényességi területe
Ehhez feltétlenül hozzátartozik a menedzsment-tudomány és a felnőttoktatás.

A koncipiálásba bevont funkciók, szerkezetek, dinamikák
A könyv eredetileg szakmai közönségnek szólt. Ezért, továbbá mert ehhez hasonló átfogó, elméletileg és technikájában is jól megalapozott kutatás az első megjelenés időpontjában még nem volt, így ma már talán szokatlan alapossággal számol be a kutatás technikai részleteiről.
Ugyanakkor a kutatás eredményeiként létrejött és azóta elhíresült kulturális dimenzió-párok mögé olykor tágabb hátteret is rajzol. Például összefoglalja az egyenlőségről szóló jelentősebb filozófiai gondolatirányokat, Konfuciusz, Platón, Macchiavelli és Marx erről szóló nézeteit.
Érdekes továbbá, hogy a dimenziók elemzésénél meglepő szempontrendszereket is bemutat. Elemzi például a hatalmi távolság (power distance) dimenziót a földrajzi szélesség, vagy az anyagi jólét szempontjából is. Ebben én inkább a sok jó adat csábítását látom, nem annyira ezeknek a korrelációknak a használhatóságát.
Másrészt, további elemzéseknek és kutatásoknak lehetne eleme az az összefüggés, amelyet Hofstede például az individualizmus illetve kollektivizmus eredetének magyarázatánál az előbbi és a gazdagság, illetve az utóbbi és a szegénység között talált.
Hofstede és munkatársai részletgazdagon, sokrétűen vizsgálták a kultúrákat. Mindezzel együtt elmondható, hogy nagy általánosságban mégis két nagy terület vagy kategória rajzolódik ki: a "nyugati" és a "keleti" kultúra. Számos egyéb, a felszíni jelenségeken túlmutató jellegzetes különbség mellett például érdekes az "erény" és az "igazság" szembeállítása, mint a keleti illetve nyugati kultúra egyik fő értékkategória-párjáé.

A koncipiálásba bevont színterek
A könyv világsikerének titka egyrészt a kutatás átfogó jellege és a téma újdonsága megjelenés időpontjában, másrészt és egyáltalán nem utolsó sorban az eredmények konkrét, praktikus kiterjesztése és használhatóvá tétele a vállalati képzésekben és a menedzsment-tudományban. Igen részletesen és nagyon gyakorlati módon ad útmutatót ahhoz, hogyan használható az elmélet a szervezeti kultúrában, illetve milyen segítséget ad a szervezeti kultúrát érintő változásokban.
Továbbmenve, a szervezeti keretekből kilép a multikulturalitás egyéb színtereire és megalapozza azt az azóta kiteljesedett, gazdagodott eszköztárat, amelyre a globalizálódó világban szükségünk lehet.

Rácz Judit,
2007. január 14.