Megjegyzések

Sándor Zsuzsa: Moholy Nagy László

című dolgozatához

Nyilvánvaló nehézségeket okoz, ha a recenzens egy konkrét mű elemzése helyett egy szerző életművének bemutatására vállalkozik. A Moholy - Nagy László teoretikus tevékenységén végigvonuló komplex alkotói ideológia valamennyi művében tettenérhető, így - elvben - lehetséges bizonyos munkák felhasználásától eltekintve is, az adott szempontok alapján történő interpretáció.

Sándor Zsuzsa rendkívüli éleslátással és érzékenységgel ragadja meg a kommunikációelmélet felől megközelíthető rétegeket az elemzett szerző munkásságában, mindazonáltal egy igen fontos - véleményem szerint talán a legfontosabb - munka kimaradt az ismertetésből. Történetesen a "Látás mozgásban " [*] című könyvről beszélek, véleményem indoklására pedig az alábbi kijelentések szolgálnak:

a könyv layout - ja, szerkesztettsége és egész vizuális megjelenése nóvum az 1946 - os első kiadás idejében. Maga a szerző jelenti ki, hogy egy 25 éve tervezett formát sikerült a nyomdatechnológia fejlődésének következtében kikísérleteznie. A külső megjelenés felvállaltan kommunikációs célokat szolgál, a szöveg és a képanyag szerves egységben kezelendő benne, és Moholy - Nagy kifejezetten információhatékonysági szempontból fejlesztette ki.

A könyv design - al, valamint művészeti integrációval foglalkozó fejezeteiben leírtak részben megtalálhatók más munkáiban is. A Bauhaus - és az Institute of Design - tevékenységét a vizuális nevelés tekintetében viszont e könyv harmadik fejezete mutatja be a legrészletesebben, különös tekintettel a gazdag képanyagra. Összefoglalva: Institute of Design (A Bauhaus utódja) kurzus:

1., technológia (műhelygyakorlatok alapjai)

a. kéziszerszámok és gépek használata
b. ismerkedés a különböző anyagok - fa, agyag, műanyag, fém, papír, üveg stb. - tulajdonságaival
c. formák, felületek, textúrák tanulmányozása
d. tömeg - tér és mozgástanulmányok. A design alapelemei

2., művészet ( a plasztikus ábrázolás alapelemei)

a. rajztanulás a természet után
b. színtanulmányok
c. fotó
d. betűrajzolás
e. műszaki rajz
f. mintázás
g. irodalom (csoportköltészet)

3., tudomány

Kellően megalapozandó az intézet tanfolyamait, matematikát, fizikát, társadalomtudományokat, valamint bölcsészettudományt is tanítanak.

Speciális módszerek.

- tapintási táblák
- kéziszobrok (fogantyúk, telefonkagyló stb. tervezésénél segítség)
- térmodulátorok - projektív technika. Olyan struktúra, amely valamilyen épületfajta egyszerűsített modelljéhez hasonlít. Célja a térérzék kifejlesztése, és azon hatásos összefüggések felkutatása, amelyeknek minden architektúra minőségskáláján belül érvényesülniük kell.

A struktúra tágabb felfogására, valamint a társadalmi tervezésre vonatkozó részek kivételes figyelemre méltóak.

A munka címadó fejezete, t.i. "Látás mozgásban" , véleményem szerint olyan monumentum, amely egész egyszerűen nem maradhat ki egyetlen, Moholy - Nagy László teoretikáját bemutató munkából sem. Bár a Bauhaus művészeti tevékenységét az utókor részéről számos bírálat érte, oktatási struktúrájuk máig megfontolandó, a "Látás mozgásban" - című fejezetben leírt gondolatokat pedig sok szempontból ma is érvényesnek, sőt hipermodernnek mondhatjuk. A szerző művészetről, tudományról, társadalomról, általános műveltségről, propagandáról, a specialistákról etc. alkotott nézetei ebben az írásban teljesednek ki leginkább. A "Látás mozgásban", mint leképezési metódus pedig egyrészt értelmezhető a kubistákhoz köthető elképzelések folytatásaként, másrészt tanulságai a mozgóképre vonatkoztatva máig érvényesek, és sok tekintetben feldolgozatlanok.

"Látás mozgásban:

"a dolgok szimultán megragadása. A dolgok szimultán megragadása alkotó aktus - a dolgokat összefüggéseikben látjuk, érezzük, gondoljuk, nem pedig elszigetelt jelenségek sorozataként. E szemlélet az egyes elemeket szorosan összefüggő egésszé integrálja és alakítja. Ez egyaránt érvényes mind a fizikai, mind pedig az elvont látásra."

"Az egyidejűség és a tér-idő szinonimája, az új dimenziók megértésének az eszköze."

"Annyit jelent, mint mozgás közben látni"

"A mozgó tárgyakat látni, akár a valóságban, akár vizuális megjelenési formáikban, mint a kubista - futurista képeken. Ez utóbbi esetben a szemlélő az ábrázolás külsődleges eszközeinek ösztönző hatására értelmileg és érzékileg újra megteremti az eredeti mozgást.

"Egyben tervezést is jelent, képzelőerőnk projektív dinamikáját."

Végül - megjegyzéseimet támogatandó - szeretnék három gondolatot kiragadni a könyv utószavából, melyet a könyv 1996 - os magyar kiadásához írt Beke László és Peternák Miklós:

" Moholy Nagy…felvázolta az alapjait annak tudományos - művészeti - mediális - tér-idő szemléletnek, amelyet később - napjainkban - az egyik leghatásosabb posztmodern gondolkodó, Paul Virilio fejt ki rendre "dromológiai" (sebességtani) munkáiban. "

"Ha a bauhausbücher általa tervezett, különösen pedig általa írt köteteit megnézzük, a mai multimédia - világ megjelenése legalább hatvan - hetven évesnek tűnik."

"A ma is korszerű szemléletű, sőt tényanyaga, feladat - és ötletsora tekintetében újszerű könyv haszna a napi művészetoktatási gyakorlatban, különösen annak hazai, médiával kapcsolatos területein megkérdőjelezhetetlen: meggyőződésünk, hogy tantervi alapanyagként alkalmazva meg lehetne vele reformálni a hazai művészeti felsőoktatást."

Jegyzet:

Moholy - Nagy László: Látás mozgásban. Műcsarnok - Intermedia, 1996. Er.: László Moholy - Nagy: Vision in Motion, Paul Theobald Company, 1946, 1961) [vissza]

Demeter Márton
2007. január 5.