Kántor Zoltán - Majtényi Balázs (szerk.): Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről

Az adott elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése:

A nemzeti és etnikai kisebbségekken belül különböző kisebb részterületekkel foglalkozik ez a tanulmánykötet.Úgy mint az intézményrendszerrel, a kisebbségi pártok politikájával, a kisebbségi elittel, az oktatással, a nemzeti identitással, a kisebbségi jogokkal, valamint az etnikumok közötti konfliktusokra vonatkozó kutatásokkal.

Az elmélet érvényességi területe:

Nagyon sok terület számára értékelhető és érvényes szöveggyűjtemény ez, ami nem is véletlen, hiszen a nemzeti és etnikai kisebbségek kérdéskörét szerintem csak komplexen lehet megközelíteni, ahogy ezt a szerkesztők is állítják " A kötet összeállításakor elsődleges válogatási szempontként azt vettük figyelembe, hogy a tanulmányok a szakterület által felvetett valamennyi elméleti problémára reflektáljon." (Kántor Zoltán - Majtényi Balázs: Bevezető. In uő: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, 2001, 7old.) Így a "szociológia, politikatudomány, történelem, filozófia, jogtudomány, antropológia, néprajz, nyelvészet területére érvényes kutatások születtek.A szövegekben igyekeztünk egységesíteni a terminológiát, hogy az olvasók számára megkönnyítsük az egyes írások összevetését és értelmezését." (Kántor Zoltán - Majtényi Balázs: Bevezető. In uő: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, 2001, 7old.)
"A kötetben fellelhető tematikai átfedéseket az indokolta, hogy a különböző témák kapcsán eltérő megközelítéseket is szerepeltetni kívántunk a szöveggyűjteményben." (Kántor Zoltán - Majtényi Balázs: Bevezető. In uő: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, 2001, 7old.) És az eltérő nézőpontok, vagy más szakterületeről érkező kutatók mást és mást tartanak fontos szempontnak, amely még inkább szinesíti a kötetet és rámutat a kérdés nagyon sok dimenziójára és különböző szintjeire, melyből kiderül, hogy ez a terület sokkal komplexebb és összetetettebb, mint azt korábban gondolták, vagy gondolhatták az ezzel foglalkozó szakemberek.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?

Normatív és empirikus kutatások szerepelnek a szöveggyűjteményben. "A normatív -elsősorban politikai filozófiai és jogelméleti- írások a kisebbségi kérdés lehetséges megoldásaira keresik a választ, s a nacinaizmusra, nemzetépítésre és a nemzeti kisebbségekre vonatkozó kérdéseket az igazolhatóság szempontjából vizsgálják."(Kántor Zoltán - Majtényi Balázs: Bevezető. In uő: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, 2001, 7.old.)
"Az analitikus elsősorban szociológia, antropológia, történeti szempontok- megközelítések leíró jellegűek. Képviselőik azt a fogalmi rendszert keresik, amelynek segítségével minél pontosabban ábrázolhatók valamely nemzeti kisebbség törekvései, illetve annak keretében lejátszódó folyamatok." (Kántor Zoltán - Majtényi Balázs: Bevezető. In uő: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, 2001, 7.old.)
Nagyon érdekesnek tartom és fontosnak, hogy a kötet megpróbál több nézőpontot és módszert megmutatni és megvizsgálni. Több szinten és több dimenzióban próbálja ezt a kérdést megfogni. Sajnos sokszor más írások, melyek nem ebben a kötetben szerepelnek, de szinténa kisebbségi kérdésekkel foglalkoznak, vagy egyik vagy másik részterületet próbálják lefedni, ami szerintem csak részeredményekhez vezethet. Fontos az interdiszcipliráis kutatás hangsúlyozása ebben a kérdésben, mert a valós párbeszéd csak így jöhet létre és csak így lehet valamilyen megoldásra találni.

A koncipiálásba bevont funkciók:

"A kisebbségkutatás már említett részterületein (pl. kisebbségi pártok, kisebbségi törvények, nemzeti kisebbségi elitek, kisebbségi pártok kormányzati szerepvállalása, kisebbségi kérdés és közigazgatás, a térség párjainak autonómia- törekvései) igen színvonalas tanulmányok születtek," (Kántor Zoltán - Majtényi Balázs: Bevezető. In uő: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, 2001, 8.old.) ez a szöveggyűjtemény mégsem ezekre a területekkel foglalkozik kifejezetten. "Az autonómai kérdéskörével, a magyarországi kisebbségi szabályozással, és az ún. Státusztörvénnyel e tekintetben mégis kivételt tettünk. Az e kérdésekkel foglalkozó tanulmányokat külön fejezetekben szerepeltettük, hiszen e viták gyakorlatilag az összes, a kisebbségkutatásban felmerülő kérdést érintették." (Kántor Zoltán - Majtényi Balázs: Bevezető. In uő: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, 2001, 8. old.)
Benyamin Neuberger Nemzeti önrendelkezés: egy fogalom dilemmái című műve volt számomra a legmegdöbbentőbb olvasmány. Egy olyan cikk mely talán a legelgondolkodtatóbb mindközül. Azzal a kérdéssel fogalkozik, amelyet semmilyen kutatás nem mer, vagy nem akar kifejteni, felvállalni. Ő megtette, felvállalta és kimondta "Az önrendelkezés elvének elemzése egy olyan elméleti kerettel látott el minket, mely sok interetikus konfliktust, határvitát, szeparatista és irredentista háborút tisztáz. Természetesen nem helyetesíti a konfliktusok alapos empirikus tanulmányozását, de úgy gondoljuk, egy további fontos perspektívát nyújt. Ennek a tanulmánynak alkalmassá kellene tennie minket arra, hogy feladjuk a szűk regionális megközelítéseket, és az etnikai és nemzeti problémákat egyetemes és összehasonlító perspektívában érzékeljük. Alapjába véve a nemzeti önrendelkezés kérdése többé kevésbé változatlan Keleten és Nyugaton, Északon és Délen. Ugyanez igaz az önrendelkezés fogalmának alapvető inherens dilemmáival kapcsolatban is." (Benyamin Neuberger: Nemzeti önrendelkezés: egy fogalom dilemmái. In Kántor Zoltán - Majtényi Balázs szerk.: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, 2001, 376. old.)
Hasonló válaszokat kérdéseket láthatunk a magyaroszági kisebbségi szabályozás és a státusztörvénnyel kapcsolatban. Olyan kérdések melyek tisztázása rendre kudarcba fullad. A kérdés ezeknél midig az, hogyha valakinek adunk valamit azáltal mástól el kell vennünk valamit szintén. Kinek van joga ahhoz, hogy ezt megtegye? Kinek lehet felhatalmazása életről, és halálról dönteni. Vagy létről és nemlétről. Komoly kérdés, amely túlmutat jogon, erkölcsön és az embereken is úgy gondolom, és mégis " Létezik, és nagyon is jól megvan ebben a távolról sem tökéletes világban." (Benyamin Neuberger: Nemzeti önrendelkezés: egy fogalom dilemmái. In Kántor Zoltán - Majtényi Balázs szerk.: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, 2001, 376.old.) És döntők is megvannak, de vajon kik és mi alapján döntenek ezzel foglalkoznak a 3 kérdést boncolgató szerzők.
" Az autonómiával foglalkozó fejezetet illetően elmondható, hogy a térségünkben- elsősorban a kisebbségi sorban élő magyarok körében- folyamatosan napirenden szerepel az autonómia igénye, és e témában számos tanulmány született. Mégis, mivel a szomszédos államokban a kisebbségi autonómia törekvések nem értek célt, így e kötetben inkább a már működő példákat szerették volna bemutatni, ezek segítségével a térbeli autonómia törekvések is értelemzhetőkké válnak. Az emített szerkesztési szempontok miatt sem a kötet, sem a bibliográfia nem tartalmazza a kisebbség történetére vonatkozó írásokat." (Kántor Zoltán - Majtényi Balázs: Bevezető. In uő: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, 2001, 8. old.)
"A válogatás során a lehetőségekhez mérten ügyeltünk arra, hogy minden tanulmány elméleti és módszertani kérdésekre egyaránt reflektáljon, és egy-egy nemzeti kisebbségre vonatkozó konkrét információk átadása csupán másodlagos szempont volt." (Kántor Zoltán - Majtényi Balázs: Bevezető. In uő: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, 2001, 9. old.)
"A kötetet oktatási segédanyagnak is szántuk." Illetve a tanulmányokhoz csatolt korátsem teljes bibliográfia ezen kívül segítséget nyújthat mindazoknak, akiknek a kisebbségi kérdés felkeltette az érdeklődését. (Kántor Zoltán - Majtényi Balázs: Bevezető. In uő: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, 2001, 9. old.)

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek:

"A kötet első, elméleti kérdésekkel foglalkozó fejezetében szereplő írások az állam és a nemzet, a nemzet és a kisebbség összetett viszonyával, s az általuk a kisebbségi jogok számára kijelölt értelmezési kerettel foglalkoznak. A nemzetállam, a nemzeti elv alapján szerveződő társadalom, a többségi és nemzeti nacionalizmus mind-mind a modern kor termékei, s a mai napig meghatározzák az államok intézményesülését. A nacionalizmus és a kisebbségkutatás szakirodalma mégis, mikor a nemzetépítést tárgyalja, nemegyszer indokolatlanul külön kezeli, vagy éppen figyelmen kívül hagyja a kisebbségi csoportokon belül lejátszodó, a nemzeti elv alapján működö folyamatokat." (Kántor Zoltán - Majtényi Balázs: Bevezető. In uő: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, 2001, 9. old.)
"Will Kymlick arra a következtetésre jut, hogy amennyiben elismerjük a többség jogát a nemzetépítésre, úgy azt nem tagadhatjuk meg a nemzeti kisebbségektől sem. Mindebből adódik, hogy a demokratikus államokban a kisebbségi különjogok nem csupán alapjogi, hanem államszervezeti kérdésként is felvetődnek." (Kántor Zoltán - Majtényi Balázs: Bevezető. In uő: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, 2001, 9. old.)
"A kötet több fejezete tárgyalja nemzethez kötödő jogokat, a kisebbségi jogok jellegét és e jogok nemzetközi és közösségi szabályozását. Ezek a fejezetek felvetik az igazolhatóság kérdését is, hiszen a jogállam minden intézménye igazolható és igazolásra is szorul. A kisebbségi különjogok létjogosultságának igazolása- akárcsak a pozitív megkülönböztetés más formáié- az egyenlőség fogalma felől végezhető el.Az igazságos egyenlőség fogalmának a keresése, annál is fontosabb, mivel az igazságosság a társadalmi intézmények egyik legfontosabb erénye, s azok megváltoztatására kell törekedni, ha azok a közösség bizonyos tagjai (jelen esetben a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók)számára igazságtalanoknak bizonyulnak." (Kántor Zoltán - Majtényi Balázs: Bevezető. In uő: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, 2001, 13. old.)
"A kötet külön fejezetben foglalkozik a nemzeti és etnikai konfliktusokkal. A tanulmányok egyrészt a nemzeti , etnikai konfliktusok létrejöttének elméleti magyarázatait vizsgálják, másrészt felállítanak egy taxonómiát az etnikai konfliktusok- a különbözőségeket megszüntető vagy azt kezelő- menedzseléséről." (Kántor Zoltán - Majtényi Balázs: Bevezető. In uő: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, 2001, 15. old.)
Egy külön rész tárgyalja az "önrendelkezés és az autonómia- autonómia- modellek kérdését" (Benyamin Neuberger: Nemzeti önrendelkezés: egy fogalom dilemmái. In Kántor Zoltán - Majtényi Balázs szerk.: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, 2001, 376 old.) mint láttuk ennek a problémának a megoldatlansága, tisztázatlansága háborúhoz, vagy háború sorozathoz vezet a legtöbb esetben. Azonban ennek megfelelő kezelése, mint Spanyolországban a "paktumpolitizálás" jellemezte ezt a folyamatot a politikai elitek rájöttek arra, hogy a különböző érdekeket egyesíteniük kell, mindenfajta erőszakos cselekedetnek elejét vették, mely beindított volna egy "erőszakspirált" Nagyon fontos volt az állandó alkalmazkodás, és a konszenzusra törekvés. Ezzel elejét vehették, hogy kitörjön egy polgárháború.Spanyolország politikája műszeres precizitással végrehajtott "sima átmenet" volt, de vajon beszélhetünk-e már modellről ezzel kapcsolatban? Úgy látják a szerzők is, hogy vannak adott szempontok, melyek figyelembevételével és valós megoldásra törekvéssel működhet, azonban minden országnak megvan a maga történelmi háttere és az évszázados történelmi hagyományok melyeket semmilyen esetben sem szabad figyelmen kívül hagyni és ennek fényében kell egy jól megszerkesztett, pontos, precíz váltotatást végrehajtani minden érdekelt fél összhangba hozásával. (Daniele Conversi: A sima átmenet: Spanyolország 1978-as alkotmánya és nemzetiségi kérdése. In Kántor Zoltán - Majtényi Balázs szerk.: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, 2001)
Egy másik rész tárgyalja a kisebbségi kérdést Magyarországon. Ez is egy nagyon régóta húzodó probléma, sokszor hoztak már ezzel kapcsolatban törvényeket, de azt láthatjuk a többség- kisebbség viszonya nagyon kis mértékben változott meg, mégis létező probléma. A cigánykérdésben nagyon jól látszik, hogy a Salat Levente A szintézis esélyei az etnopolitikai konfliktusok okaival foglalkozó elméleti magyarázatokban című műve mutatja, hogy a két nemzetiség a romló gazdasági helyzet hatására és egyéb külső-belső politikai tényezők hatására hogyan veszíti el a toleranciát egymással szemben, amely esetleges polgárháborút is magában hordozhat.
A másik fontos kérdés, hogy a történelem hatásai nem múltak el nyomtalanul az emberekben, minden országban megvan a kisebbségben az a tudat, hogy milyen az aktuális társadalmi légkör, a kisebbségekkel szembeni magatartás, amely nagyon jól megmutatkozik a kisebbségi identitás megvallásának hajlandóságában is és kisebbségenként jelentős eltérést mutathat. (Vékási János: Színképek: Magyarország nemzeti és etnikai kisebbségei a népszámlálások tükrében. In Kántor Zoltán - Majtényi Balázs szerk.: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, 2001)

A koncipiálásba bevont színterek:

Jogfelfogás kérdése: "A jelenlegi jogfelfogás szerint az egyének vagy egyének csoportjainak a biztonságra való veszélyessége, ahogy az általános emberi jogok élvezetének a megvonásához, úgy a különjogok megadásához sem szolgáltathat alapot. Ha ugyanis az ember morális lény mivoltát és más emberekkel azonos értékességét tekintjük az emberi jogok alapjának, akkor csak kivételes esetben fogadhatók el a szűkebb vagy tágabb értelemben vett közjó megvalósítása érdekében az emberi jogok korlátozásához vezető intézkedések, mivel a haszonelvűség elfogadása esetén az egyén vagy az egyének csoportjai a magasztosnak tartott célok eszközévé válnak." (Kántor Zoltán - Majtényi Balázs: Bevezető. In uő: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, 2001, 16. old.)

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal:

"A szöveggyűjtemény szándékaink szerint igazolja azt az előfeltételezésünket, hogy a magyarországi, a határontúli, - a nyugat európai kisebbségekkel kapcsolatos kérdések nem feltétlenül alkotnak elkülönülő kutatási területet, hiszen ezek módszertani megközelítései lényegileg azonosak. Ebből következik az is, hogy a nyugat-európai és a kelet közép- európai kisebbségi törekvések között sem mutatkoznak jelentős különbségek. Ugyan a keretfeltevések különböznek de a Nyugaton létrejött-személyi vagy területi- autonómiák is egy hosszú és konfliktusokkal terhes folyamat végeredményeként születtek meg.Ez nem jelenti azt, hogy a különböző kisebbségi léthelyzetek megegyeznének. Különböznek a nemzetépítés és a nacionalizmus társadalmi másságában." (Kántor Zoltán - Majtényi Balázs: Bevezető. In uő: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, 2001, 7.old.) Ilyés Zoltán: Szórványkutatás, szorványértelmezés cikkében így ír " A tanulmány célja inkább az, hogy néhány tipológiai szemponttal differenciálja a Kárpát- medencei magyar és (nem magyar) szórványokat, és dichotomikus ellentétpárok segítségével mutassa be asszimilációs- integrációs útjaikat, nyelv- és nemzetváltási (vagy választási) folyamataik eltéréseit, végül néhány módszertani, szemléleti ajánlást tegyen a különféle helyzetű és dinamikájú szórványközösségek a kisebbségkutatás keretében történő interdiszciplináris vizsgálatára" Bár Ilyés Zoltán főképp a szórványokról ír, de cikkében felvetődnek olyan kérdések melyek általánosan a kisebbségkutatásra is érvényesek lehetnek ››A többség/befogadó közösség/helyiek és a kisebbség/betelepedők/idegenek perforálódó kommunikációs helyzetek, "találkozási kontextusok", "beszédesemények" vizsgálata csak a kutatói jelenlétre támaszkodó és arra reflektáló, tudatosan végigvitt résztvevő megfigyelési módszerrel lehet sikeres. Bíró A. Zoltán találkozási helyzetekhez kötödő etnicitású-konstrukciókról és az "etnikai határok" felmutatásáról ír (Bíró, 1996). Ezek során a kulturális és egyéni adottságok és az aktuális viselkedésformák közül állandóan kiválasztódnak, újrarendeződnek az etnikai jegyek. A résztvevők ezekben a kommunikációs helyzetekben idegen és saját etnikai jegyeket termelnek, és újradefiniálják a saját és idegen közti viszonyt.‹‹ (Ilyés Zoltán: Magyar kisebbségek a kutatások tükrében.Szórványkutatás, szórványértelemzés. Megjegyzések a Kárpát-medencei szórványközösségeinek társadalomtudományi vizsgálatához. MTA, Budapest, 2005/2. 7. old. )
Ehhez kapcsolódik Csepeli György - Örkény Antal - Székelyi Mária Az együttélés reprezentációi Erdélyben című cikke, mely a kötetben szerepel, amely hasonló problémával szembesül, hogy bár sok minden kiderül szociológiai kutatásokból, mégis úgy érzik sokkal mélyebb és összetettebb problémával kell szembesülniük, amit nem lehet csak szociológia felmérést vizsgálni, vagy történelmiként, hanem sokkal több dimenzióban kell erről gondolkodni és ők is úgy látják, mint Salat Levente A szintézis esélyei az etnopolitikai konfliktusok okaival foglalkozó elméleti magyarázatokban című művében, mely tulajdonképpen a szociológiai kutatás elméleti hátterének is tekinthető, mindketten arra jutnak, hogy sokszor megmagyarázhatatlan és kiszámíthatatlan, hogy "többség/befogadó közösség/helyiek" és a "kisebbség/betelepedők/idegenek" (Ilyés Zoltán: Magyar kisebbségek a kutatások tükrében. Szórványkutatás, szórványértelemzés. Megjegyzések a Kárpát-medencei szórványközösségeinek társadalomtudományi vizsgálatához. MTA, Budapest, 2005/2.)
között miért lehet egyik helyen müködőképes és viszonylag konfliktusmentes illetve más helyen miért nem müködőképes. Úgy érzik vannak olyan dolgok, melyeket hiába vizsgálnak grafikonokkal, vagy statisztikákkal egyszerűen értelmezhetetlenek, és megmagyarázhatatlanok még. " További elemzésekre vár annak a feladatnak a megoldása, hogy melyek azok a szociológiai és szociálpszichológiai változók, amelyek az együttélés egy-egy dimenziójában inkább a konfliktusra vagy inkább a harmoniára hajlamosítanak." (Csepeli György - Örkény Antal - Székelyi Mária: Az együttélés reprezentációi Erdélyben. In Kántor Zoltán - Majtényi Balázs szerk.: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, 2001, 192 old. ) "Ugyanakkor az is kiderült, hogy az absztrakt többség és az absztrakt kisebbség tudata a mindenkori aktuális etno- ökológiai kontextusban fejti ki hatását." (Csepeli György - Örkény Antal - Székelyi Mária: Az együttélés reprezentációi Erdélyben. In Kántor Zoltán - Majtényi Balázs szerk.: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, 2001, 192. old. ) "Egyes esetekben azt látjuk, hogy a jelenlegi társadalmi tapasztalatoknak az azonos kohorszba tartozás, azonos nem, ugyanazon lakóhely és az azonos társadalmi pozíció által meghatározott közös kapcsolódási pontjait felszabdalják a századokkal korábban élő generációk által érzett és létrehozott elkötelezettségekből fakadó ütköző nézetek, sztereotípiák, attitüdök. Más esetekben viszont a nemzeti és társdalmi kategoriák kereszteződése eredményeként az iskolázottabbak körében nemzeti hovatartozástól függetlenül éppen a konfliktus enyhülését, oldódását tapasztaltuk. További, az eddigieknél pontosabb és érzékenyebb szociológiai modellek kialakítása adhat választ arra a gyakran kísértő kérdésre, hogyan szabadulhat ki a jövő a múlt szoritásából Erdélyben." (Csepeli György - Örkény Antal - Székelyi Mária: Az együttélés reprezentációi Erdélyben. In Kántor Zoltán - Majtényi Balázs szerk.: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, 2001, 192. old. )
Egy másik komoly probléma, amely tulajdonképpen szinte előhívója is volt ennek a szöveggyűjteménynek a globalizáció, a jövő kérdése és az erre adható megoldási útvonalak mely szinte minden cikkben megjelenik említés szintjén, szinte erre van kihegyezve a szöveggyűjtemény. Amely nagyon is komoly problémákat és új kérdéseket vet fel az amúgy sem tisztázott helyzetek, defíniciók kapcsán. (Kántor Zoltán - Majtényi Balázs: Bevezető. In uő: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, 2001.) ›› A korábbi statikus, "szesszilis" népességet feltételező szórványfogalom a "világfalu", a felgyorsult kommunikáció, a peregrinus életformák és a migráció terjedése korábban hovatovább tarthatatlanná válik. A "modern nomádok" kulturális mobilitásukkal, áramlásukkal, permanens továbbvándorlásukkal olyan szimbolikus eszközöket és gyakorlatokat birtokolnak, amelyek maguk is hozzájárulnak a globális világ megteremtéséhez (Niedermüller, 1999). Érdemes felfigyelni korunk elit- és szubkulturális szórványainak létrejöttére a szomszédos többségi nemzetek nagyvárosaiban.‹‹ (Ilyés Zoltán: Magyar kisebbségek a kutatások tükrében.Szórványkutatás, szórványértelemzés. Megjegyzések a Kárpát-medencei szórványközösségeinek társadalomtudományi vizsgálatához. MTA, Budapest, 2005/2. 6. old.)
Újféle formák jönnek létre, melyek új megoldásokat, törvényeket, jogokat kívánnak maguknak, és az amúgy sem tisztázott kérdésekett ezzel még szövevényesebbé, kuszábbá teszik. Pl. (Daniele Conversi: A sima átmenet: Spanyolország 1978-as alkotmánya és nemzetiségi kérdése. In Kántor Zoltán - Majtényi Balázs szerk.: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, 2001).
Ide kapcsolódik még az "európai polgár" fogalma is,és az EU-s kérdések is. 2008 az Európai Interkulturális Dialógus Éve lesz, addig nagyon sok jogi szabályt szeretnének a kisebbségi viszonnyal, etnicitással kapcsolatban megvitatni és módosítani a jogszabályokon (Intercultural Dialogue Conference 2006, Brüsszel). Fontos ezt is szem előtt tartani illetve a kutatásokat és a törvényeket valamilyen formában harmóniába hozni.


Az elmélet-alkotás célja:

"A kötet egyszerre kívánja összefüggéseiben feltárni olvasóinak a nemzeti kisebbségekkel, etnikai csoportokkal kapcsolatos kérdéseket, a kisebbségkutatás eredményeit, valamint a különböző tudományos iskolák eltérő álláspontját." (Kántor Zoltán - Majtényi Balázs: Bevezető. In uő: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, 2001. 7. old.)
És nagyon fontos kérdést rejt magában a globalizáció és kisebbség-többség viszonyának kérdése, mely fontos, akutális probléma, és amelyre a megoldási alternatívák keresése időszerű és sürgető.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe:

Valószínűleg a jogi és gazdasági terület. Ez a két terület lehet az, amelyben először felvetődött a probléma az etnicitással és a kisebbségi kérdéssel kapcsolatban. Hogyan kell kezelni őket, milyen jogok illetik meg őket és hogyan lehet ezt a témát kezelni, ha nem az anyanemzeten belül élnek ezek az emberek. Milyen jogi törvények, milyen adózási keretek alá kell esniük. Nagyon fontos kérdések, melyekre sokszor kevés figyelmet fordítottak valószínűleg a törvény alkotásánál sokszor nem megfelelő súllyal mérlegelték ezt a problémát, hiszen ez viszonylag egy újkeletű probléma a 19.sz. tól beszélhetünk egyáltalán erről a kérdésről (Will Kymlicka - Christine Straehle: Kozmopolitanizmus, nemzetállamok, kisebbségi nacionalizmus. In Kántor Zoltán - Majtényi Balázs szerk.: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, 2001) nagyon fontos kérdéseket vet fel az is, hogy sokszor nem pontosan fogalamzták meg, hogy mit értenek nemzet és népfelfogás fogalom illetve a kedvezméntörvények típusú jogszabályok alatt, ezt Halász Iván A nemzetfogalom nyelvi kulturális elemei a kelet-közép-európai alkotmányokban nagyon jól összefoglalja utalva arra, hogy ezek a kérdések a múltban gyökerező problémák a jelenben is nagyon jól nyomon követhetők és a jövőre nézve is súlyos problémákat vethetnek fel nemcsak kelet-közép- európai szinten, hanem nyugat európai illetve globális szinten is és erre megoldást kell találni. "A jog- a nemzetközi és belső egyaránt-folyamatosan fejlődik, hiszen az állandóan változó világ szükségleteire kell reagálnia. Természetesen a globalizáció, regionalizálás és az államok nagyobb nyitottsága is befolyásolja a fejlődést. Néhány évvel ezelőtt, sokkal konzervatívabb nemzetközi környezetben valószínűleg nehezebben születtek volna meg a kedvezménytörvénnyel típusú jogszabályok, érvényesítésük útja pedig még rögösebb lenne. Az új típusú alkotmányos rendelkezések, valamint azok alapján megszületett rendelkezések, valamint azok alapján megszületett jogszabályok tehát paradox módon nemcsak az 1989 után bekövetkezett nacionalizáció, a kelet- közép- európai nemzeti reneszánsz következményei, hanem egyidejüleg a globalizáció és a nyitotabb nemzetközi környezet termékei is."

Az elmélet háttérdiszciplinái:

Az eddigi etnikai és kisebbségkutatások.Illetve egyéb ezzel kapcsolatos szakterületről származó kutatások eddigi eredményei.

Forrásnak megjelőlt bibliográfiák felsorolása:

Benyamin Neuberger: Nemzeti önrendelkezés: egy fogalom dilemmái. In Kántor Zoltán- Majtényi Balázs szerk.: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, 2001, 349-376. p.

Csepeli György - Örkény Antal - Székelyi Mária: Az együttélés reprezentációi Erdélyben. In Kántor Zoltán- Majtényi Balázs szerk.: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, 2001, 171-192.p.

Daniele Conversi: A sima átmenet: Spanyolország 1978-as alkotmánya és nemzetiségi kérdése. In Kántor Zoltán- Majtényi Balázs szerk.: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, 2001, 404-430. p.

Felföldi Enikő: A kisebbségek kulturális és nyelvi jogai a nemzetközi jogban. In Kántor Zoltán - Majtényi Balázs szerk.: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, 2001, 295-317.p.

Halász Iván : A nemzetfogalom nyelvi kulturális elemei a kelet-közép-európai alkotmányokban. In Kántor Zoltán- Majtényi Balázs szerk.: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, 2001, 571-584. p.

Ilyés Zoltán: Magyar kisebbségek a kutatások tükrében.Szórványkutatás, szórványértelemzés. Megjegyzések a Kárpát-medencei szórványközösségeinek társadalomtudományi vizsgálatához. MTA, Budapest, 2005/2. 1- 10. p.

John McGarry - Brendan O'Learly: Etnikai konfliktusok makropolitikai rendezése. In Kántor Zoltán- Majtényi Balázs szerk.: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, 2001, 253-266.p.

Kántor Zoltán: A státusztörvény: nemzetpolitika avagy a kisebbségvédelem új megközelítése? In Kántor Zoltán- Majtényi Balázs szerk.: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, 2001, 553-570.p.

Kántor Zoltán - Majtényi Balázs: Bevezető. In uő: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, 2001, 7-16. p.

Losoncz Alpár: Szempontok a nemzeti kisebbségek értelmezéséhez. In Kántor Zoltán- Majtényi Balázs szerk.: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, 2001, 86-111.p.

Michael Keating: Többnemzetiségi demokráciák a szuverenitás utáni világrendben. In Kántor Zoltán - Majtényi Balázs szerk.: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, 2001, 43-58.p.

Ölös László: Emberi jogok- nemzeti jogok. In Kántor Zoltán - Majtényi Balázs szerk.: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, 2001, 267-294.p.

Salat Levente: A szintézis esélyei az etnopolitikai konfliktusok okaival foglalkozó elméleti magyarázatokban. In Kántor Zoltán - Majtényi Balázs szerk.: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, 2001, 211-252. p.

Szarka László: A közép- európai kisebbségek típusairól - adalékok a tipológiai besorolás kérdéséhez. In Kántor Zoltán - Majtényi Balázs szerk.: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, 2001, 158-170.p.

Thomas Hylland Eriksen: Etnikai osztályozás: ők és mi. In Kántor Zoltán - Majtényi Balázs szerk.: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, 2001, 148-157.p.

Will Kymlicka - Christine Straehle: Kozmopolitanizmus, nemzetállamok, kisebbségi nacionalizmus. In Kántor Zoltán - Majtényi Balázs szerk.: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, 2001, 17-42. p.

Az összefoglalót készítette: Körtesi Gyopár Tekla,
2007. január 12.