George Gerbner: A média rejtett üzenete

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Kultivációs elmélet, aljasvilág-szindróma.
A médiában maga a társadalom az üzenet.

Az elmélet érvényességi területe
Társadalom
Kultúra

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
A kommunikációt az üzenetek révén történő interakcióként határozza meg.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Leíró és magyarázó. Elméletét alátámasztva kutatásokat sorakozat fel, ill. más szerzőktől idéz.

A koncipiálásba bevont funkciók, szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek, dinamikák
A tanulmányok mindegyikében hangsúlyt kap, hogy a tömegkommunikációs eszközök elterjedése - melynek főszereplője a televízió - társadalmilag csak látszólag előnyös, valójában viszont sok hátrányát tapasztalhatjuk. Bekövetkezett egy nagymértékű átalakulás, mely behatolt az emberek otthonába és megváltoztatta az életet, átalakította a szülői szerepeket, az oktatás szerepét stb. A gyerekek olyan helyre születnek, ahol a televízió szinte már-már nélkülözhetetlen és napi több órán keresztül nézik. A műsorok gyártásánál nem az emberek kívánsága a döntő, hanem az eladhatóság. Nem igaz az az állítás, hogy a műsorszolgáltatók azt adják adásba, amit a nézők szeretnének. Kiemeli, hogy a műsorszolgáltatók, az írók, a rendezők egyre zsugorodnak és óriásvállalatok kezében koncentrálódnak, ami azt eredményezi, hogy látszólag nagyok a választási lehetőségek, de valójában pedig uniformizálódnak a műsorok és ezáltal létrejön az univerzalizált embertömeg, akikkel kereskedelmi cikként bánnak. Bíztatja azokat a "kreatív embereket, akik csodálatos, gondolatébresztő műveket tudnak alkotni" olcsó sikerprodukciók helyett.
A képernyőn sugárzott erőszak fontosságára és veszélyeire hívja fel a figyelmet. A bemutatott erőszak egy globális marketingrendszer része. A tévés agresszivitást a társadalmi viszonyok indikátoraként fogja fel. Nem minden erőszak egyforma, a mesékben, a mitológiában egyaránt találkozhatunk agresszivitással, ami lehet egy kulturális kifejezési forma, viszont a televízióban egy kaptafára készült "vidám erőszak" látható, mely minden alkalommal happy end-re végződik. Kutatásai a CI (Cultural Indicators) eredményein alapszanak, mely egy állandóan növekvő adatbázis és kutatási terv. A CI háromirányú kutatást végez:

1. Üzenetrendszer elemzése (televíziós műsorok tartalomelemzése)
2. Intézményrendszer elemzése (vizsgálja a média döntéshozatalának gazdasági és politikai alapjait
3. Kultivációs elemzés (a televízió üzenetrendszerének hosszú távú következményeit vizsgálja egy-egy nézőben - mit is néznek az évek alatt)

Vizsgálatai azt mutatják, hogy a tévében ábrázolt erőszak minden emberre káros. Akik többet néz tévét, azokra nagyobb erővel hat az agresszió látványa, aggodalmasabbak, többet vásárolnak önvédelmi tárgyakat és sokkal hamarabb gondolják azt, hogy az "rosszindulatú és szomorú világban élünk." Az "aljasvilág-szindróma" azoknál az embereknél alakul ki, akiknek már a világszemléletébe is beivódott az aggodalom és a bizalmatlanság.
A kötetben olvashatunk még a nők és a kisebbségek televíziós szerepléseiről, a médiában megjelenő elmebetegségről és az alkoholról.

A koncipiálásba bevont színterek

Család,
oktatás,
kultúra,
média,
tömegkommunikáció,
társas kapcsolatok,
piac.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
A média rejtett üzenete Geroge Gerbner, magyar származású tudós munkáinak összefoglalása. A válogatott tanulmányt maga Gerbner állította össze és igyekszik átfogó képet nyújtani gondolatairól, kutatásairól. A könyvben más szerzők gondolatai is megtalálhatók, melyek alátámasztják az ő elméletét.

Az elmélet-alkotás célja
Elméleteinek bemutatása és figyelemfelhívás.

Az elmélet háttérdiszciplinái
Szociológia, pszichológia, kommunikációelmélet, statisztika.

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel
George Gerbner angolul és magyarul megjelent írásai

Az összefoglalót készítette: Palovits Ildikó,
2007. január 11.