George 
  Gerbner: A média rejtett üzenete
  
 
  Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
  Kultivációs elmélet, aljasvilág-szindróma.
  A médiában maga a társadalom az üzenet.
 
  Az elmélet érvényességi területe
  Társadalom
  Kultúra
 
  Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa 
  A kommunikációt az üzenetek révén történő interakcióként határozza meg.
 
  Az elmélet leíró vagy magyarázó?
  Leíró és magyarázó. Elméletét alátámasztva kutatásokat sorakozat fel, ill. más 
  szerzőktől idéz.
 
  A koncipiálásba bevont funkciók, szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek, 
  dinamikák
  A tanulmányok mindegyikében hangsúlyt kap, hogy a tömegkommunikációs eszközök 
  elterjedése - melynek főszereplője a televízió - társadalmilag csak látszólag 
  előnyös, valójában viszont sok hátrányát tapasztalhatjuk. Bekövetkezett egy 
  nagymértékű átalakulás, mely behatolt az emberek otthonába és megváltoztatta 
  az életet, átalakította a szülői szerepeket, az oktatás szerepét stb. A gyerekek 
  olyan helyre születnek, ahol a televízió szinte már-már nélkülözhetetlen és 
  napi több órán keresztül nézik. A műsorok gyártásánál nem az emberek kívánsága 
  a döntő, hanem az eladhatóság. Nem igaz az az állítás, hogy a műsorszolgáltatók 
  azt adják adásba, amit a nézők szeretnének. Kiemeli, hogy a műsorszolgáltatók, 
  az írók, a rendezők egyre zsugorodnak és óriásvállalatok kezében koncentrálódnak, 
  ami azt eredményezi, hogy látszólag nagyok a választási lehetőségek, de valójában 
  pedig uniformizálódnak a műsorok és ezáltal létrejön az univerzalizált embertömeg, 
  akikkel kereskedelmi cikként bánnak. Bíztatja azokat a "kreatív embereket, 
  akik csodálatos, gondolatébresztő műveket tudnak alkotni" olcsó sikerprodukciók 
  helyett. 
  A képernyőn sugárzott erőszak fontosságára és veszélyeire hívja fel a figyelmet. 
  A bemutatott erőszak egy globális marketingrendszer része. A tévés agresszivitást 
  a társadalmi viszonyok indikátoraként fogja fel. Nem minden erőszak egyforma, 
  a mesékben, a mitológiában egyaránt találkozhatunk agresszivitással, ami lehet 
  egy kulturális kifejezési forma, viszont a televízióban egy kaptafára készült 
  "vidám erőszak" látható, mely minden alkalommal happy end-re végződik. 
  Kutatásai a CI (Cultural Indicators) eredményein alapszanak, mely egy állandóan 
  növekvő adatbázis és kutatási terv. A CI háromirányú kutatást végez:
1. Üzenetrendszer elemzése (televíziós műsorok tartalomelemzése)
2. Intézményrendszer elemzése (vizsgálja a média döntéshozatalának gazdasági és politikai alapjait
3. Kultivációs elemzés (a televízió üzenetrendszerének hosszú távú következményeit vizsgálja egy-egy nézőben - mit is néznek az évek alatt)
Vizsgálatai azt mutatják, hogy a 
  tévében ábrázolt erőszak minden emberre káros. Akik többet néz tévét, azokra 
  nagyobb erővel hat az agresszió látványa, aggodalmasabbak, többet vásárolnak 
  önvédelmi tárgyakat és sokkal hamarabb gondolják azt, hogy az "rosszindulatú 
  és szomorú világban élünk." Az "aljasvilág-szindróma" azoknál 
  az embereknél alakul ki, akiknek már a világszemléletébe is beivódott az aggodalom 
  és a bizalmatlanság.
  A kötetben olvashatunk még a nők és a kisebbségek televíziós szerepléseiről, 
  a médiában megjelenő elmebetegségről és az alkoholról.
 
  A koncipiálásba bevont színterek
Család,
oktatás,
kultúra,
média,
tömegkommunikáció,
társas kapcsolatok,
piac.
 
  Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
  A média rejtett üzenete Geroge Gerbner, magyar származású tudós munkáinak összefoglalása. 
  A válogatott tanulmányt maga Gerbner állította össze és igyekszik átfogó képet 
  nyújtani gondolatairól, kutatásairól. A könyvben más szerzők gondolatai is megtalálhatók, 
  melyek alátámasztják az ő elméletét.
 
  Az elmélet-alkotás célja
  Elméleteinek bemutatása és figyelemfelhívás.
 
  Az elmélet háttérdiszciplinái
  Szociológia, pszichológia, kommunikációelmélet, statisztika.
 
  Néhány fontosabb bibliográfiai tétel
  George Gerbner angolul és magyarul megjelent írásai
  
 
  Az összefoglalót készítette: Palovits Ildikó,
  2007. január 11.