Claus Mueller: A kommunikatív viselkedés akadályozásáról

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Akadályozott kommunikáció.

Az elmélet érvényességi területe
A politikai kommunikáció, a tömegkommunikáció.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Magyarázó, a politikai életből vett példákkal.

A koncipiálásba bevont funkciók
A fennálló uralmi formákat legitimáló tényezők: a kommunikáció és a nyelv.
Ha az értelmezési szabályok specifikus érdekekből sarjadnak, vagy ha az értelmezési szabályokat valamilyen depolitizált kommunikatív szituációban felfüggesztették, akkor a politikai közösség tagja többé nem ismerheti fel az alapvető össztársadalmi problémákat vagy nem tudja megtalálni a tömegkommunikáció révén hozzá jutó információtöredékek mögött rejlő összefüggéseket.

A jelentés privatizálása jön létre, amikor is a hivatalosan kidolgozott paradigmák misztifikálják a szociopolitikai valóságot, s az egyén visszahúzódik a közösségtől és többé a politikai szférában semmiféle szimbolikus, illetőleg nyelvi interakcióban nem vesz részt. A politikáról való lehetséges kommunikáció mint releváns információ akadályozottá válik, s a hivatalos nyelvből kirekesztődnek mindazok az adekvát fogalmak és paradigmák, amelyek a politika megértéséhez szükségesek.
Akadályozott kommunikáció számos színtéren jöhet létre, pl.:

az egyén szintjén a belső és a külső nyelv bármilyen inkongruenciájakor,
a privatizált és a külsővé tett jelentés bármilyen eltérésekor,
a használt szimbólumokban bármely hasadás esetén.

Az akadályozott kommunikáció elemi jellemzője, hogy az elfogadott nyelvi rendszer nem teszi lehetővé sem a szubjektíve tapasztalt szükségleteknek az emotív szinten túli tagolását, sem a maximális individualizáció megvalósítását és ezzel az implicit autonómia kialakulását.

Akadályozott kommunikáció jöhet létre:

pszichikus,
osztály, valamint
társadalmi szinten. Ez utóbbi lehet csoport diktálta vagy intézmény diktálta akadályozott kommunikáció.

Egy társadalmi osztály számára a kommunikáció annyiban válhat akadályozottá, amennyiben az ebben az osztályban beszélt szociocentrikus nyelv szintaktikus és a szemantikus szinten különbözik a más osztályok körében megfigyelhető kommunikációtól. Ez nemcsak az össztársadalmi célokra vonatkozó osztályközi kommunikációt nehezíti meg, hanem azt is, hogy egy nyelvileg hátrányos helyzetben lévő osztály aligha lesz képes saját erejéből szimbólumokat és eszméket általánosítani az uralkodó szimbólumokkal és eszmékkel szemben.
Ennek következményei a különböző osztályok számára is különböző lesz. Az alsóbb osztályokhoz tartozó családoknál a gyerekek verbálisan nélkülöző közegben nőnek fel. (Hasonlóan a bernsteini elképzelésekhez.) A korlátozott kód használata meggátolja őket abban, hogy védekező rendszeert építsenek ki az uralkodó szabályokkal szemben.

A koncipiálásba bevont szerkezetek, illetve szerkezeti egységek
Akadályozott kommunikáció: ha a kommunikáció struktúrájával összefüggő okok miatt bizonyos csoportoknak és egyéneknek nem áll módjukban az, hogy elhelyezzék magukat a társadalomban és tagolják érdekeiket.

A koncipiálásba bevont színterek
A mindennapi társalgások, nyilvános szónoklatok.

A koncipiálásba bevont dinamikák
A potenciális igények és elégedetlenségek szférái: az elsődleges szükségleteké és a másodlagosaké, úgy mint az autonómia és az önrendelkezés. Az entrópia.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Basil Bernstein nyelvi kódjairól szóló elmélete: a korlátozott és a kidolgozott kód definiálása.
Hannah Arendt elképzelései a jelentés privatizálásáról.
K. W. Deutsch kibernetikus modelljének továbbgondolása, amikor az akadályozott kommunikáció már önmagában kommunikációvá válik.

Az elmélet-alkotás célja
A kommunikáció és a szociolingvisztikai tényezők struktúrája hozzásegít annak a magyarázatához, hogyan képes egy politikai rendszer lekötni az igényeket és az elégedetlenséget, mielőtt ez stabilitását fenyegetné.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Szociológia, politológia.

Az elmélet háttérdiszciplinái
Politológia, szociolingvisztika, szociológia. nyelvészet

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Bernstein, B.: Társadalmi réteg és nyelvfejlődés: a szociális tanulás elmélete. In: Kommunikációelméleti szöveggyűjtemény I. Bp., Tankönyvkiadó. 1989.

Bernstein, B.: Nyelvi szocializáció és oktathatóság. In: Társadalom és nyelv. Budapest. Gondolat. 1975.

Popitz, H.: Das Gesellschaftsbild des Arbeiters. Tübingen.. 1967.

Arendt, H.: The Origin of Totalitarianism. III. New York, Harcourt, bRace and World. 1968.

Az összefoglalót készítette: Péterfi Rita
2006. május