Kiegészítés

McCombs és Shaw témameghatározás
elméletének ismertetéséhez

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélettöredék) szokásos megnevezése
Angolul "agenda setting", magyarul a témameghatározás, illetve a napirend-hatás elmélete.

Az elmélet érvényességi területe
Az elmélet érvényességi területe első sorban a tömegkommunikáció, a média világa, de több társadalomtudományi ágazathoz kapcsolódik, ezek:
kommunikációelmélet
szociológia
pszichológia
politológia

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Tömegkommunikáció.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Inkább leíró. A napirend-hatás leírása során az állításokat kutatási eredmények bemutatásával támasztja alá.

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetve szerkezeti egységek
A hatásmodell a további kutatásokban az alábbi modellekben érvényesül:
A közvetlen megfelelés modellje: az emberek gondolatában a médiában észlelt fontossági sorrend tükörképszerűen képeződik le.
Prioritás modell: A befogadó közel identikusan képezi le a média tematizációját.
Figyelem modell: A média tematizációja a nyilvánosságban szereplő (vita)témákat határozza meg.

A koncipiálásba bevont funkciók
Tematizáló, témameghatározó funkció: a média azon funkciója, amelyben a közvéleményt foglalkoztató témákat meghatározza.
Körülhatárolás: "azon jellemző szempontok kiemelése, amelyeket a média összefüggésbe hoz a céltárgynak azzal a specifikus tulajdonságával, amelynek képét szeretné elfogadtatni." (Em Griffin: Bevezetés a kommunikációelméletbe 377.old)
Érintettség: a médiafogyasztók egyes témák iránt - érintettségük miatt - magasabb érdeklődést tanúsítanak.

A koncipiálásba bevont színterek
A politika világának valós eseményei.
A média által tematizált események.
Az médiafogyasztók fejében a média közvetítésével kialakult kép az adott eseményről.

Az elmélet kapcsolata más konstrukciókkal
Az elmélet kapcsolatba hozható:
Walter Lippman közvéleményről alkotott fogalmával
Noelle Neumann elhallgatás spirál elméletével
George Gerbner kultivációs elméletével

Az elméletalkotás célja
A média napirend-meghatározó szerepének vizsgálata. Az elmélet célja annak bizonyítása, hogy a médiában látottak meghatározzák a befogadó gondolkodását.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Az 1972-ben publikált elmélethez fűződő kutatás az 1968-as amerikai elnökválasztás és a médiafogyasztók kapcsolatát vizsgálta Chapel Hillben. McCombs későbbi kutatásaiban az egész világon és nem csak politika, hanem a társadalmat érintő egyéb témák esetében - például környezetvédelem - is vizsgálta a tematizációt.

Az elmélet háttérdiszciplinái
Az elmélet a tömegkommunikáció fogyasztókra tett befolyásolási képességeit vizsgálja.

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Maxwell McCombs és Donald Shaw: The agenda-setting function of mass media. Public Opinion Quarterly, 1972. (176-187)

Walter Lippmann: Public Opinion. New York, Macmillan, 1922.

Maxwell McCombs: The agenda-setting role of the mass media int he shaping of public opinion. Presentation to Mass Media Economics 2002 Conference, London.
www.sticerd.lse.ac.uk/dps/extra/McCombs.pdf

Em Griffin: Bevezetés a kommunikációelméletbe, Harmat, 2001. 369-382.old.

Készítette:
Somogyi Zoltán,
2006 június 14.