Jensen, Klaus Bruhn

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
A kommunikáció ismeretelmélete és tudományelmélete

Az elmélet érvényességi területe
A szöveg több részből áll így összességében számos érvényességi területe van.

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Ellentétpárokon valamint történeti áttekintésen keresztül bemutatott funkcionális kommunikáció és interaktív kommunikáció

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Leíró és egyben magyarázó is adott fejezetekben.

A koncipiálásba bevont funkciók
A társadalom és kommunikációelmélet kérdései:

Az emberek a mindennapok során hogyan válnak egymás számára szubjektummá vagy objektummá ?
Hogyan koordinálódik a társadalmi cselekvés ?
Az intenció miként válik okká ?

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek

Ismeretelmélet szerint:
Szubjektum -objektum
Intenció - ok
Történelem - természet

Tudományelmélet szerint:
Egyedi események - törvények tanulmányozása
Idiografikus - nomotetikus
Lélek - természet
Lélek megértés - természet magyarázat
Jelentés - információ
Belső -külső

A koncipiálásba bevont színterek
Mesterséges intelligencia, olvasás kutatás, vizuális kommunikáció.

A koncipiálásba bevont dinamikák
A pearce-i jelfogalom három alkotóelemén keresztül (dedukció, indukció, abdukció) ismerteti.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Logika, retorika és szemiotika elméleteire épít az egyes fejezetekben.

Az elmélet-alkotás célja
Összefoglalni és leírni az abdukció és a kvalitatív kutatás alapjait.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Kvalitatív kutatás.

Az elmélet háttérdiszciplinái
Logika, retorika és szemiotika

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel
Eysenck-Keane Kognitív pszichológia
Bordwell, Branigan filmes médium textuális elemzései
Perelman Kortárs retorika
Peirce Abdukció, dedukció, indukció elemzései

Az összefoglalót készítette: Vári Péter,
2006. május 25.