Jakobson, Roman.: A nyelvi kommunikáció alapfunkciói

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Jakobson-féle kommunikációs modell, a nyelvi kommunikáció alapfunkciói

Az elmélet érvényességi területe
kommunikációelmélet, nyelvészet

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Az üzenet jelentésével és belső struktúrájával foglalkozó nyelvelméleti, kommunikációelméleti diskurzus. Átmenetet teremtett a folyamat és a szemiotikai iskola között.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Nyelvészeti strukturálásában leíró, diszciplináris szemléletében magyarázó (pl.: nyelv és poétika).

A koncipiálásba bevont szerkezeti egységek, funkciók
A modell bipoláris felépítésű. A kommunikációs aktus alapelemeiből indul ki, vagyis abból a hat tényezőből, amire szükség van a kommunikáció létrejöttéhez. A tényezőkhöz funkciókat rendel hozzá.:

Tényezők Funkciók Funkciók jelentése
kommunikátor affektív
(érzelmi, indulati)
Az üzenet és a kommunikátor közötti kapcsolat; Jelzi az üzenet szubjektív elemeit (érzelmek, attitüdök, réteghelyzet)
befogadó konnotatív
( a szó jelentését árnyaló, szinező; reklám, propaganda)		 A befogadóban az üzenet által kiváltott hatást jelenti;
A meggyőző kommunikációban - reklám, propaganda - van nagy szerepe.
kontextus
 referenciális
(rá vonatkozó; tényszerű kommunikációban) 		az üzenet valóságtartalmát tárja fel; a valóságra való ok - okozati vonatkozás;
üzenet poétikus
(költői; esztétikai kommunikációban)		 az üzenet önmagához való viszonya
kontaktus fatikus
(a közlési viszony fennállását biztosító funkció)		 a befogadó és a kommunikátor közötti kapcsolat fenntartása;
a kommunikációs csatornák állandó nyitvatartása; Ezt az üzenet redundáns elemei végzik.(pl. visszakérdez)
kód metanyelvi ("nyelv a nyelvről") a kód azonosítására való

A kommunikátor és a befogadó interakcióba kerül, amely lehet verbális, non-verbális illetve vizuális.

A koncipiálásba bevont színterek
Valamennyi kommunikatív alapkontextus.

A koncipiálásba bevont dinamikák
A hat tényező mindegyike a nyelv más-más funkcióját határozza meg. Bár a nyelvnek hat alapvető aspektusát különböztetjük meg, mégis nehezen tudnánk olyan nyelvi üzenetet találni, amely csupán egyetlen funkciót teljesít. A különbözőség alapja nem e különféle funkciók valamelyikének egyeduralmában rejlik, hanem e funkciók különféle hierarchikus elrendezésében. Egy üzenet nyelvi szerkezete elsődlegesen az uralkodó funkciótól függ, így funkcióinak sokféleségében kell tanulmányoznunk a nyelvet. Mielőtt a poétikai funkciót elemeznénk, meg kell határoznunk a helyét a nyelv többi funkciói között. E funkciók körvonalazása bármely beszédesemény, a nyelvi kommunikáció bármely aktusa összetevő elemeinek tömör áttekintését kívánja meg.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Bühler, K.: Kommunikációs funkciófelosztása.
G. R. Miller, Lévi-Strauss és Pavel Câmpeanu kommunikációs rendszerelemzése.

Az elmélet-alkotás célja
Egységes kommunikációelméleti modellalkotás.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
nyelvészet, kommunikációelmélet

Az elmélet háttérdiszciplinái
nyelvfilozófia, irodalomtudomány, művészeti kommunikáció, retorika

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Jakobson, R. (1968): Hang, jel, vers. Budapest. Gondolat

Jakobson, R. Nyelvészet és poétika = Bevezetés az irodalomelméletbe. Szöveggyűjtemény. szerk. Dobos István, Debrecen, 1995.

Jakobson, R. A költészet grammatikája, Bp., 1982.


Az összefoglalót készítette: Haész Sándor,
2006. május 25.

 

[vissza a lap tetejére]