Heller Mária - Rényi Ágnes: A nyilvános kommunikáció szociológiai modellje

(Heller Mária - Rényi Ágnes: A nyilvános kommunikáció szociológiai modellje In: Jel-Kép 1996. 4.)
A tanulmány Jacobson kiegészített kommunikációs modelljének elemeit a nyilvános-nem nyilvános, valamint a köz és privát koordinátarendszerbe elhelyezve mutatja be. A két összetevő, a koordinátarendszer és a kommunikációs modell segítségével lehetőség nyílik egyes konkrét kommunikációs események nyilvánosságfokának vizsgálatára.

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
A nyilvános kommunikáció szociológiai modellje.

Az elmélet érvényességi területe
Szociológia
Kommunikációelmélet
Pszichológia
Nyelvtudomány

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Nyilvános kommunikáció, első sorban nyelvi kommunikáció.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Első sorban magyarázó. A modell ismertetése során ábrákkal, példákkal magyarázza az egyes állításokat.

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
1. A köz és magán, valamint a nyilvános és nem nyilvános kommunikáció mentén kialakított koordinátarendszer bemutatása:

2. Roman Jacobson kommunikációelméleti modelljének javított változata:

A koncipiálásba bevont funkciók
Forrás: Egyes esetekben az üzenet valódi kibocsátója. (Funkció: kibocsátás)
Adó: Az üzenet továbbítója, esetenként kibocsátója, létrehozója. "Önprezentációja a magán/köz tengelyen való finom játékok eredményeként alakul, magán- és közszerepek, magán- és köz erőforrások és jogosítványok, magán- és köztémák bonyolult és érzékeny egymásra épülése alapján." (Funkció: kódolás)
Vevő: Az adó által közvetített jeleket dekódolja, lehet passzív, vagy aktív résztvevője a kommunikációnak. Minél nagyobb a nyilvánosság, annál szélesebb a vevők hozzáférése az adott kommunikációhoz. (Funkció: dekódolás)
Címzett: Az üzenettel megcélzott közönség. (Funkció: dekódolás, értelmezés)
Kontaktus: Feladata az adó és a vevő közötti térbeli és időbeli akadályok leküzdése, lehet közvetlen és közvetett. (Funkció: továbbítás)
Kontextus: Tárgyi és nyelvi környezet, amely meghatározza a kommunikációt. A fizikai tér nyitottságának és zártságának foka, magán és köz jellege befolyásolja az üzenet hozzáférhetőségét.
Üzenet: Központi magja a téma, amely ugyancsak elhelyezető a köz/magán és nyilvános/nem nyilvános tengelyen. (Kontextus és üzenet funkciói: a kommunikáció jellegének meghatározása)

A koncipiálásba bevont színterek
A nyilvános és nem nyilvános kommunikáció színtere és a köz és a magánjellegű kommunikáció színterei. Az adó, a vevő, valamint a forrás, a kontaktus, a kontextus, az üzenet, a nyelv és a címzett elhelyezése ezeken a skálákon.

A koncipiálásba bevont dinamikák
A kommunikáció elhelyezkedése a nem nyilvános és a teljesen nyilvános tengelyén. Az egyik végpontnak tekinthető a magánjellegű témáról folyó nem nyilvános kommunikáció, a másiknak a közügyekről folyó nyilvános kommunikáció tekinthető.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Az elmélet Jacobson kommunikációs modelljét veszi alapul.
Ezen kívül kapcsolatba hozható:
Austin és Searle beszédaktus-elméletével
Habermas nyilvánosságelméletével

Az elmélet-alkotás célja
Konkrét kommunikációs események vizsgálata a nyilvánosság szempontjából. A kommunikáció résztvevőinek és a kommunikációs modell elemeinek elhelyezése a nyilvános-nem nyilvános, valamint köz-magán skáláján.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
társadalomtudományok területe
szociológiai és kommunikációs vizsgálatok
diskurzuselemzés, tartalomelemzés

Az elmélet háttérdiszciplinái
Szociológia
Kommunikációelmélet

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Habermas J.: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltása, Gondolat, Bp. 1971.

Austin, J.: Tetten ért szavak. Akadémia kiadó, Bp. 1990.

Heller Mária - Némedi Dénes - Rényi Ágnes: Vázlat a nyilvánosságfogalom értelmezéséhez. In: Szabó Márton (szerk.) Tükör által homályosan, MTA Társadalomtudományi Intézet, Bp. 1990.

Jacobson R.: Hang - jel - vers. Gondolat, Bp. 1969.

Searle, J.: Elme, nyelv és társadalom : a való világ filozófiája. Vince Kiadó, Bp. 2000.

Az összefoglalót készítette: Somogyi Zoltán,
2006. június 14.