Grice: A társalgás logikája
 
  Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
  interperszonális kommunikáció
 
 
  Az elmélet érvényességi területe
  pragmatika
 
  Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
  nem használja ezt a fogalmat
 
  Az elmélet leíró vagy magyarázó?
  Mindkettő. Leírja a mondatok létrehozásának újszerű perspektíváját, és tovább 
  magyarázza a nem természetes jelentést fogalmát, amelyet a Jelentés c. cikkében 
  kezd meg.
 
  A koncipiálásba bevont funkciók
  1.Implikatúra: nem az, amit mondunk (ez a jelentés), hanem az, amit közlünk 
  (implikatúra). 
  2.Együttműködési alapelv: a beszélgető partnerek arra számítanak, hogy mindegyikük 
  racionálisan, a többiekkel és együttműködve járul hozzá a társalgáshoz. Ezt 
  az alapelvet négy maxima segítségével bontja ki.
 
  A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
  - Mondat (szósor)
  - Megnyilatkozás (a mondat kimondásának eredménye)
 
  A koncipiálásba bevont színterek
  1.mennyiség maximája: azt írja elő, hogy a beszélő hozzájárulása éppen annyi 
  információt tartalmazzon, amennyit a szituáció megkövetel
  2.minőség maximája: azt várja el, hogy a beszélő őszinte legyen, ne hazudjon, 
  és jó oka legyen azt állítani, amit állít
  3.reláció maximája: azt írja elő, hogy a tárgynál maradjunk, mondanók kapcsolódjon 
  az előző megnyilatkozásainkhoz
  4.mód maximája: azt írja elő, hogy világosan és egyértelműen fejezzük ki magunkat
  A maximák jelentősége nem abban áll, hogy a társalgó feleknek tiszteletben kell 
  tartaniuk, hanem abban, hogy a beszélgetőpartnerek ki is használhatják azokat. 
  
 
  A koncipiálásba bevont dinamikák
  Grice feltételezése szerint kétféle eszköz áll a rendelkezésünkre, hogy többet 
  közöljünk, mint amennyit mondunk: egy konvencionális eszköz, amely egy konvencionális 
  implikatúrát indít el, és egy nem konvencionális társalgási eszköz, amely pedig 
  egy társalgási implikatúrát léptet életbe.
 
  Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
  Grice: Jelentés
  Searle: beszédaktus-elmélet
 
  Az elmélet-alkotás célja
  a nem természetes jelentés fogalmának továbbfejlesztése
 
  Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
  kognitív pragmatika
 
  Az elmélet háttérdiszciplinái
  - filozófia
  - nyelvészet
 
  Néhány fontosabb bibliográfiai tétel 
  Pléh, Síklaki, Terestyéni (szerk.) Nyelv - kommunikáció - cselekvés (2001) Budapest, 
  Osiris 213- 228. és 188-198.
  
 
  Az összefoglalót készítette: Sebestyén Eszter
  2006. február 28.