Vera F. Birkenbihl: Kommunikációs gyakorlatok
Az adott kommunikáció-elmélet
(elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Személyközi kommunikáció.
Az
elmélet érvényességi területe
Személyközi helyzetek, társas viselkedés, a mindennapi élet minden helyszíne
és szituációja.
Az
elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Bár a szerző a könyv végén található kislexikonban a kommunikációt információcsereként
is definiálja, alapvetően a tranzakcionális kommunikáció modelljére építi elméletét:
kommunikációs síkok, tranzakció egységek, strukturális analízis, tranzakcionális
analízis.
Az
elmélet leíró vagy magyarázó?
Magyarázó. Példa példa hátán, egyetlen gondolatot nem hagy a szerző anélkül,
hogy egy vagy több magánéleti vagy munkahelyi példát ne említene magyarázatként.
Célja ugyanis nem csupán a "magyarázás", hanem hogy az olvasó olyan
mélységig megértse az elmélet egyes részeit, hogy azt saját kommunikációjában
is képes legyen alkalmazni. Ennek érdekében a könyv számos üres kockát és vonalat
tartalmaz interaktív célokra, a második fejezet pedig kizárólag gyakorlatokból,
játékokból áll.
A
koncipiálásba bevont funkciók
Optimális kommunikáció, negatív motiváció, pozitív motiváció, védekezési manőverek,
szükséglet kielégítés.
A
koncipiálásba bevont színterek
Mindennapi élet színterei, magánéleti és családi konfliktusok, munkahelyi szituációk.
A koncipiálásba bevont dinamikák
Önértékelés
A szerző szerint az önértékelés énünk központi egysége, melyre mindent vonatkoztatunk.
Az önértékelés mindvégig a mű fókuszában áll, mondván, optimális kommunikáció
csak akkor lehetséges, ha tiszteletben tartjuk mások önértékelését. Az önértékelés
összetevői: egyetértés a lelkiismerettel, pozitív környezeti reakció az én-képre,
a személy megbecsülése, a munka megbecsülése, Érosz/szex. Bármely tényező megsértése
támadást jelent az önértékelés ellen, kellemetlen érzést vált ki és védekezésre
kényszerít - ez pedig rontja a sikeres kommunikáció esélyeit.
Emberi szükségletek
A sikeres kommunikációhoz figyelembe kell venni mások szükségleteit, igényeit.
Ehhez azonban előbb fel kell ismernünk ezeket az igényeket. A szükségletek meghatározásához
a szerző elfogadja és átveszi Maslow szükséglettornyát, valamint a létorientált
és a tettorientált személyek megkülönböztetését.
Képalkotás, képcsere
Az optimális kommunikáció megköveteli mások képeinek tiszteletben tartását.
Minden kép létrehozása energiát igényel, és minden képhez emóciók tapadnak.
A képek cseréje minden esetben energiát emészt fel, ezért vonakodunk új képek
átvételétől. A meggyőzés pedig képcserével jár. A sikeres kommunikáció feltétele,
hogy csupán akkora képcserét kérjünk partnerünktől, amelyre energiáit illetően
még képes.
Pszichológiai köd
Bizonyos helyzetekben nem látunk és hallunk mindent, pl.: veszélyes helyzetek,
képcsere. Ha megtámadjuk a másikban élő képet, "köd ereszkedik rá",
nem képes figyelni ránk. Ennek kivédésére alkalmazható a köd-ellenes módszer,
melynek lényege az érvelés két részre osztása: fő mondanivaló + magyarázatok,
melyek közül a magyarázatokat érdemes a mondandó elejére tenni.
Kommunikáció síkok
Minden kommunikáció két síkon halad, tartalmi és kapcsolati síkon, amikor is
az utóbbi definiálja az előbbit.
Az
elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
A szerző változtatás nélkül emeli át Berne tranzakcióanalízését, egy
teljes fejezetet szánva annak, mondván, a TA segít önmagunk és egyúttal emberi
kapcsolataink jobb megértésében, a sikeresebb kommunikáció létrehozásában. Az
én-állapotok egyszerű ismertetésén túl rendkívül sok verbális és nem-verbális
példát hoz az egyes állapotok szemléltetésére, csakúgy mint a tranzakció típusokra.
A Watzlawick, Beavon, Jackson féle kommunikációelmélet csaknem a teljes
alapot adja a könyvhöz: a tranzakció két részből áll (közlés + válasz, melyek
közül a válasz új közlésként is felfogható, míg a közlés lehet egy elhangzott
üzenetre adott válasz.), létezik elsőrendű és másodrendű valóság, az egyetértés
hiánya elsősorban a másodrendű valóságokra érvényes, egyszerre két síkon kommunikálunk,
stb.
Maslow szükséglettornyát mint magyarázó tényezőt veszi át a szerző a
szükségletek megértése, figyelembevétele és a motiválás valamint az optimális
kommunikáció megvalósításához.
Thomas Gordon munkássága is szóba kerül az elmélet kifejtése során, az
aktív odafigyelés kapcsán, ám Carl Rogers már nem kerül említésre, aki nem csupán
előzménye, hanem egyértelmű forrása volt Gordonnak.
A képek létrehozás és cseréje során Festinger kognitív disszonancia elmélete
is felbukkan, mint magyarázó erő.
Az
elmélet-alkotás célja
A szerző célja, hogy segítséget nyújtson az olvasóknak az emberi kapcsolatok
javításában. Ebben az első lépés önmagunk és ezzel együtt mások megismerése,
mely maga után vonja a kommunikáció javulását. "A kommunikáció helyes módszere
megtanulható" - vallja a szerző.
Az
elmélet eredeti alkalmazási terepe
Pszichoterápia, családterápia, párterápia (Wattlawick, Berne)
Az
elmélet háttérdiszciplinái
Pszichológia, szociálpszichológia, kommunikációelmélet, agykutatás,
Néhány fontosabb bibliográfiai tétel
Watzlawick, Paul, Bavelas, J. Beavin, Jackson, Don. D (1967) Pragmatics of Human Communication. New York, W. W. Norton & Company.
Berne, E. (1984) Emberi játszmák. Háttér Kiadó, Bp.
Berne, E. (1997) Sorskönyv , az Emberi játszmák folytatása. Háttér Kiadó, Bp.
Az összefoglalót készítette: Sipos Tünde,
2006. május 15..