Georg Simmel: A kacérság lélektana
Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1996

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Kultúrkritikai elmélet.

Az elmélet érvényességi területe
Georg Simmel A kacérság lélektana című esszéjében mindenütt és mindvégig "a" nő és "a" férfi magatartásáról és pszichológiájáról beszél, s ebben a szellemben írja le a férfi vágyait és törekvéseit a birtoklás és nem-birtoklás, a nő rejtett indítékait és viselkedését pedig az odaadás és megtagadás kategóriáival. Másfelől viszont világosan leszögezi az általa elemzett "nőiségről" szólva: "Csak a férfi felől szemlélve látszik mégis valamilyen "még nem"-nek, beváltatlan ígéretnek, a homályos lehetőségek meg sem született tárházának, mely lelki gyökereiből még nem nőtt ki s ágazott el annyira, hogy látható és megmutatható legyen. Ehhez járul még hasonló következményekkel az, hogy azokat a - korántsem csak nyelvi - megformálási és kifejezési módokat, amelyeket kultúránk a lelki bensőségesség rendelkezésére bocsát, lényegében a férfiak teremtették meg, s ezért elkerülhetetlenül első-sorban a férfiak lényegi sajátosságát és szükségleteit szolgálják."

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Nem-verbális kommunikáció: a tekintet hordozhatja a hódítás, a kacérság és a kihívás pillantását.
Owens a nem-verbális kommunikáció három szintjét különíti el: paranyelvi (az ember érzelmi állapotára utaló beszéd közben felmerülő jelek), nem-nyelvi (gesztusok, testtartás, mimika), metanyelvi (üzenetközvetítés módjára, eredményességre utaló jelek).
A tekintet az egyik legősibb kommunikációs eszköz. A személyes viszony alakításában fontos csatorna. Partnerünk tekintetéből nagyon sok információ szerezhető. A ránézések, a pillantás időtartamának, a szem behunyásának, a tekintet elfordításának egyaránt jelentése van. Ha valakivel kapcsolatba akarunk kerülni, hosszabban rátekintünk. Miután a tekintet a bensőséges emberi kapcsolatok kialakításának eszköze, helytelen használatával könnyen kerülhetünk kényelmetlen helyzetekbe.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Az elmélet magyarázó.

A koncipiálásba bevont funkciók
Nyelvi kifejezésmódok, megfeleltetés, kommentár.

A koncipiálásba bevont szerkezetek, illetőleg szerkezeti egységek
A kacérságnak az igen és a nem ingatag játékát kell éreztetnie címzettjével, az elutasítást, ami az odaadás kerülőútja lehet, s az odaadást, amely mögött mint háttér és lehetőség, a visszavonás fenyegetése rejlik. Bármely végérvényes döntés végetvet a kacérságnak. A férfi pedig belemegy ebbe a játékba, s nem csak azért, mert nincs más választása, lévén vágya a nő kegyéhez láncolva. Gyakran mintha külön vonzaná és élvezetet okozna számára ez a megengedő - eltaszító bánásmód.

A koncipiálásba bevont színterek
"A kacérság belső, mondhatnánk transzcendentális lényege persze abban különbözik a művészetétől, hogy a művészet eleve túllép a valóságon, s a valóságtól elfordított tekintetével megváltja tőle magát; a kacérság pedig ugyan csak játszik a valósággal, ám mégis a valósággal játszik."

A koncipiálásba bevont dinamikák
A kacérság az odaadás és visszavonás határvonalán való játékos ingadozás.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Simmel olyan témákat vet fel, amelyek később a feminista pszichológiában, etikában és társadalomfilozófiában nyerik majd el igazi kibontakozásukat. Így például a férfi és női munka közti különbségek lélektani hatásainak elemzésében, vagy ebből következően a női gondoskodás-elv egyenrangúságának kivívásában és rehabilitálásában, és persze nem utolsósorban ama belátásban, hogy a feminista törekvések nem pusztán a nők érdekeit szolgálják, hanem - a Simmel által megkívánt - világtörténeti súlyuk és jelentőségük abban van, hogy az általános emberi jogok, az emancipáció és az egyenlőség elveit következetesen végigviszik.

Az elmélet-alkotás célja
A szociológia tudománya a múlt század elején alakult ki, de a nagy fordulatot a századvég hozta. Ekkor alakul ki a német, a francia és az angolszász iskola; a mindennapi élet kérdéseivel különösen a francia és a német foglalkozott (az angolszász inkább a közélettel).
Az egyik legjelentősebb szociológus, aki ezekkel a kérdésekkel is foglalkozott Georg Simmel volt. Az 1892-1911 közötti írásaiban - ezekből áll össze A kacérság lélektana címmel megjelent válogatás - megpróbálja a szerelmi viszonyt demisztifikálni, azaz megfosztani mindattól, ami a művészi ábrázolások miatt "rakódott rá". Véleménye szerint, ha eltekintünk a kortörténeti és társadalmi meghatározottságtól, akkor egy klasszikus párválasztásos kapcsolat áll előttünk, amelyben a feleknek egyenjogúnak kell lennie, kapcsolatuknak a társas lét minden szférájára ki kell terjednie. Simmel úgy gondolja, hogy ez a tiszta "szociológiai viszony" éppen a kortörténeti és társadalmi meghatározottsága miatt módosul. Írásaiban, cikkeiben ennek a deformációnak a "természetrajzát" igyekszik adni, ezért lesz találó a magyar válogatás címadása.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Filozófiatudomány, feminista filozófia.

Az elmélet háttérdiszciplínái
Szociológia, pszichológia, általános nyelvészet, hermeneutika, szemiotika.

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Roland Barthes: Beszédtöredékek a szerelemről, Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1997

Michel Foucault: A szexualitás története, Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1996.

Roland Barthes: A szöveg öröme, Osiris, Budapest, 1996.

Roland Barthes: Sade, Fourier, Loyola, Osiris, 2001.

Az összefoglalót készítette: Németh Mihály
2005 májusa