Searle, John R.: Kínai Szoba-elmélet
Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Searle megkérdőjelezi a szimbolikus MI központi feltételezését, vagyis azt,
hogy ha egy szimbólumrendszer képes olyan viselkedést generálni, amely megkülönböztethetetlen
az emberétől, akkor kell, hogy legyen elméje. Demonstrációja azon alapul, hogy
elképzeli magát, amint mindent megcsinál, amit egy számítógép megcsinál: egy
szobában ül, van egy könyve (program), amiben különböző utasítások vannak kínai
jelek feldolgozására vonatkozóan angolul (tegyük fel, hogy angolul tökéletesen
beszél, kínaiul viszont egyáltalán nem), van potenciálisan végtelen papírja
(memória) amit használhat a számítások elvégzésére. Egy ablakon keresztül szimbólum
sorozatokat kap kínaiul és a könyvben lévő angol nyelvű utasításoknak megfelelően
feldolgozza, majd az eredményt egy másik ablakon kiadja. Ebben az esetben, még
ha egy a kínai szobát kívülről szemlélő ember számára megkülönböztethetetlenek
lennének is a szobából kijövő szövegek attól, amit mondjuk egy kínai anyanyelvű
ember produkálna, mégsem mondhatjuk, hogy a gép (az ember a szobában) megértette
a beszélgetést. A csak angolul tudó ember (Searle), aki a szobában ül és a jeleket
dolgozza fel teljesen világos, hogy nem értene semmit a beszélgetésekből. Nem
köt semmit a szimbólumokhoz, azokat csak a formájuk alapján dolgozza fel.
Az elmélet érvényességi területe
- Kognitív pszichológia.
- Informatika (csevegő programok).
Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Nyelvi kommunikáció.
Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Leíró és magyarázó.
A koncipiálásba bevont funkciók
A szerző a nyelvi kommunikációt szimbolikus folyamatnak tekinti.
A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
A szerző felosztása szerint megkülönböztetjük a mesterséges intelligencia gyenge
és erős változatát. Gyenge MI az, amely szerint ki lehet alakítani olyan rendszereket,
amelyek úgy cselekszenek mintha intelligensek lennének, de a gyenge MI semmit
nem mond arról, hogy egy ilyen gép valóban rendelkezik-e elmével vagy sem. Erős
MI az, amely szerint olyan rendszerek is kialakíthatóak, amelyek valóban gondolkodnak,
tehát elmének tekinthetők. Ez alapján az erős MI fő kérdése, hogy egy megfelelően
programozott számítógép tekinthető-e elmének, abban az értelemben, hogy egy
ilyen számítógép valóban megért dolgokat és egyéb kognitív állapotokkal rendelkezik.
A koncipiálásba bevont dinamikák
A szimbólumlehorgonyzás problémája.
Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Turing-próba: olyan eljárás, amellyel megpróbáljuk megállapítani, hogy egy számítógépes
program kellő-képp hasonlít-e az emberre.
Hebb-szabály: az idegrendszerben úgy megy végbe a tanulás, hogy az egyszerre
tüzelő sejtek közti kapcsolatok megerősödnek.
Agyprotézis kísérlet (Searle /1980/ és Moravec /1988/ vitája): A kísérlet arról
szól, hogy képesek vagyunk-e egy neuron viselkedését teljes mértékben szimulálni,
és képesek vagyunk-e olyan mikroszkopikus berendezést létrehozni, ami illeszkedik
a neurális szövethez, és teljes mértékben utánozza a neuron működését. Feltételezzük,
hogy képesek vagyunk ezt a kis berendezést kicserélni az agy egy neuronjával
úgy, hogy az agy működése nem változik meg. Ha az összes neuront fokozatosan
kicseréljük, majd mikor "készen vagyunk", a folyamatot megfordítjuk
és visszatesszük az eredeti neuronokat. A páciens külső viselkedése a kísérlet
definíciója szerint nem változik, azaz Moravec szerint a tudat változatlan marad,
mert a funkcionalitás megmarad. Ezzel szemben: Searle szerint a tudat el tűnik.
Az elmélet-alkotás célja
Cáfolat. Searle azokat a gondolkodókat szándékozza elméletében cáfolni, akik
azt tartják, hogy a gépek nem csak imitálják a gondolkodást, hanem valóban gondolkodnak
is. Lényege: viselkedhetünk úgy, hogy másoknak úgy tűnjön, értjük, miről van
szó, holott magunknak sincs fogalma róla. Megoldása: a gépek és programjaik
nem az emberi mentális világ másolata, de modelleknek tekinthetők.
Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Megismeréstudomány, információelmélet, kibernetika.
Az elmélet háttérdiszciplinái
Matematika, logika, nyelvészet, biológiai naturalizmus.
Néhány fontosabb bibliográfiai tétel
Pléh Csaba (szerk.1996): Kognitív tudomány. Osiris, Budapest
Az összefoglalót készítette: Sebestyén Eszter
2006. január 15.