H. Perlman: A problémamegoldás tematizációja

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
interperszonális segítő kommunikáció

Az elmélet érvényességi területe
humán ökológia, rendszerelmélet, fejlődéselmélet

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Professzionális segítő kommunikáció, mely a kérdezés művészetére épít. Cél a releváns problémaészlelés, "problématudat" kialakítása és a problémát ellensúlyozó erőpotenciálok szinten tartása, fejlesztése, allokálása (külső-belső erőforrások mobilizálása)
Külső erőforrás: intézményesült társadalmi támogató rendszer
Belső erőforrás: saját "coping" kapacitás, tudás, érték, készség

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Szekvencionális lépéseket magában foglaló, változásra irányuló fáziselmélet. Gyakorlatorientált jellegénél fogva inkább magyarázó.

A koncipiálásba bevont funkciók
Lineáris, cirkuláris, stratégiás, reflektív kérdezés az információgyűjtés és a változás irányába ható befolyásolás folyamatában.

Lineáris: oksági viszonyra vonatkozó információgyűjtés
Cirkuláris: rejtett összefüggések feltárására irányuló információgyűjtés
Stratégiás: változás irányába ható burkolt befolyásolás
Reflektív: sajátélményhez fűződő önreflexiót elősegítő

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
Szekvenciákra, fejlődési egységekre bontható:

a.) kapcsolatfelvétel
b.) problémadefiníció
c.) szerződés
d.) tervezés
e.) akció
f.) lezárás, értékelés

A koncipiálásba bevont színterek
egyéni esetmunka, szociális csoportmunka, közösségfejlesztés

A koncipiálásba bevont dinamikák

katartikus: elvezeti a klienst saját felkészültségeinek hiányosságaihoz, és kimondatja vele
katalitikus: felszínre hoz ismereteket, fejleszt, képessé tesz
támogató: erősíti a kliens önbecsülését és társadalomba vetett hitét

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
problémamegoldó terápia, mediáció, humán erőforrás menedzsment

Az elmélet-alkotás célja
A változás ágense és a kliensrendszer közti intervenciós szint meghatározása, erőforrások mobilizálása, problémamegoldó alternatívák kidolgozása.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
szociális esetmunka

Az elmélet háttérdiszciplinái
pszichoszociális fejlődéselmélet, személyközi kommunikáció

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Szabó Lajos: Szociális esetmunka - elméleti alapvetés; A Szociális Munka Alapítvány Kiadványai 3., Budapest, 1993. (3-33. o.)

Hegyesi Gábor-Talyigás Katalin: A szociális munka elmélete és gyakorlata. I. kötet. Népjóléti Képzési Központ Salgótarján 1997.

Az összefoglalót készítette: Haász Sándor
2006. január 10.