Kiegészítés Bogdán Mária elméletismertetéséhez

A vizsgált mű:
Jean Louis Baudry: Az apparátus. A valóság érzetének metapszichológiai megközelítése.

Az elmélet érvényességi területe:
A filmelmélet, a pszichoanalizis és a kommunikáció mellett ide sorolnám a vizuális kommunikáció tudományát is.

Az elmélet leíró vagy magyarázó:
A tanulmány első része inkább leíró, összefoglalja Platón barlang-hasonlatát, illetve Freud álomfejtését. A második részben kifejti és magyarázza önálló elméletét, a mozihatás vizsgálatát.

A koncipiálásba bevont szerkezetek, illetve szerkezeti egységek:
Három szerkezeti egység található az elméletben, amely azonos a három apparátussal:

Platón barlang apparátusa
Freud lelki-szerkezet apparátusa
Baudry filmapparátusa

A koncipiálásba bevont színterek:
A valóság érzetének különböző megközelítései. Platón filozófiájának barlang-hasonlata, Freud álommagyarázata, valamint a filmhatás vizsgálata és magyarázata. Itt nem találom jónak, a "mozi működésének szerkezete" megfogalmazást, hiszen Baudry hangsúlyozza, hogy a mozi apparátusában a tudattalan szubjektumát vizsgálja. (A korábbi elméletekben pontosan azt bírálja, hogy azok csak tartalmi és technikai problémákkal foglalkoztak.)

A koncipiálásba bevont dinamika:
Azonosságok és különbségek. Baudry önálló elméletében párhuzamot von Platón barlang-hasonlata, Freud álomkép-meghatározása és a mozihatás működése között, majd a pszichoanalízis segítségével megállapítja a mozi és az álom közötti legfőbb különbséget.
"A moziapparátus újrateremti a lelki szerkezet alvás közbeni apparátusát: a külvilág kizárását és a mozgásképesség gátoltságát. Alváskor ezek a körülmények lehetővé teszik, hogy érzékelőrendszert teljes egészében megszállják a képzetek, és a képzettartam érzéki képekké formálódjon át; a moziban az érzékelt képek lesznek megszállva és ők kerülnek olyan helyzetbe, mint az álom érzéki képei….Az álomban és a hallucinációban nincs észlelés, a képzetek jelennek meg valóságként, míg a moziban a valóságosan észlelt képeket fogjuk fel valóságként."

A koncipiálásba bevont funkciók:

Az apparátus része a szubjektum. A szubjektum és a vetítés kapcsolata.
Az apparátus létrehozza mesterséges regresszió állapotát.
Kialakul a valóságon túli valóság, azaz a valóságérzet.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal:

Az összes filmelmélettel kapcsolatba hozható.
Melanie Klein pszichoanalitikus elméletei.

Az elmélet-alkotás célja:
A mozihatás bemutatása a pszichoanalízis által. Baudry saját elméletének magyarázatához segítségül veszi Freud álomfejtését és Platón barlanghasonlatát.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe:
Filmelmélet, pszichoanalízis, kommunikáció.

Az elmélet háttérdiszciplínái:
Pszichoanalízis, filmelmélet, szociológia, pszichológia tudományait kiegészíteném a filozófia tudományával és a történettudománnyal.

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel:

Melanie Klein: A szó előtti tartomány: pszichoanalitikus tanulmányok. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1999.

André Bazin: A fénykép ontológiája. Tanulmányok a filmművészetről. Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum. Budapest, 1977

Készítette: Somogyi Zoltán
2005. december