Bassam Tibi: Keresztes háborúk és dzsihád
(Az iszlám és a keresztény világ)

Bassam Tibi, a szír származású, Németországban élő, ott diplomázó és a Göttingeni egyetemen tanító történelem professzor az iszlám történelem pontos meghatározására, az elavult és "rasszista" orientológia helyett megalkotta a korszerű történeti-társadalomtudományi iszlamológiát.

Érvényességi területe: a társadalomtörténet, pontosabban az iszlám története, a történeti struktúrákat egybefogó komplex elemzés.

Az érvényesülő kommunikációs-fogalom típusa: a helyi kultúrák, tágabb értelemben az iszlám és a nyugati civilizációk közti párbeszéd.

Leíró, de magyarázó is egyben az elmélet.

A koncipiálásba bevont funkciók: a muzulmán tradíciók, a muzulmánok kollektív emlékezete, a történelem tényszerű látásmódja.

A koncipiálásba bevont szerkezetek: az egyén, a közösségek, kultúrák, tágabb értelemben a különböző civilizációk.

A koncipiálásba bevont színterek: a muzulmán önmeghatározás, szájhagyomány, írásos emlékek, vallás, kultúra.

Bevont dinamikák: a már említett muzulmán önmeghatározás és múlt, ill. annak ápolása, valós színben való feltűntetése, elismertetése a tudományos világgal és általában a világgal.

Henry Pirenne iszlám történelem elmélete, Max Weber történeti szociológia elmélete.

Az elmélet alkotás célja az volt, hogy az iszlám történelme megkapja az őt megillető helyet az egyetemes világtörténelemben.

Fő alkalmazási területe a helyi kultúrák és tágabb értelemben a civilizációk egymásra hatása.

Háttérdiszciplinái: strukturális globalizáció, kulturális fragmentáció, vallástörténelem, hadtörténelem, társadalom szociológia, humanizmus.

"Ajánlott irodalom":

- S. Runciman: A keresztes hadjáratok története
- A. Maalouf: A keresztes háborúk arab szemmel
- B. Tibi: Krieg der Zivilisatien
- F. Brandel: A History of Civilisation
- I. Lapidus: A History of Islamic Societies
- S. Huntington: Civilizációk összecsapása
- U. Ibn-Munkidh: An Arab-Syrian Gentleman and Warrior in the period of the Crusades

Az összefoglalót készítette: Banai Tibor Péter
2006. január 30.