Ludassy Mária: Szavak és kardok

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
A nyelvfilozófia és a politikai hatalomfelfogások kapcsolatát mutatja be.

Az elmélet érvényességi területe
Filozófia
Politológia

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
társadalmi kommunikáció

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
magyarázó

A koncipiálásba bevont funkciók
Hol, hogyan, miből keletkezik és mire való a nyelv.

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek

1. Hobbes
Az emberi életnek, ígéretnek és kötelezettségnek a kényszerítő közhatalom kialakulása előtti végzetes bizonytalanságát és bizalmatlanságát jellemzi: szavak kardok nélkül
"Az emberi agyvelőben az érzeten, a gondolatokon és a gondolatmeneteken kívül más mozgás nem játszódik le, jóllehet e képességeket beszéd és módszeresség segítségével olyannyira tökéletesíthetjük, hogy révükön az embert minden más élőlénytől meg lehet különböztetni" - dinamikus, kreatív nyelvelmélet
a neveket azért használjuk, hogy jelzésül szolgáljanak emlékezetünknek
a dolgok egyediek, míg a nevek általánosak
a szavak a sértés eszközei; a nyelvünkkel való bántás visszaélés a beszéddel
nemcsak a hatalom szava tesz törvénnyé valamit, hanem a szó szerepe is kiemelt a hatalom hatalommá tételében
a legális hatalom "kardja is kicsorbul", ha a szavakat nem ellentmondásmentes és egyértelmű módon használjuk
paradigmájának alaptétele a játékszabályok önigazoló-öntörvényű voltára a tulajdon és az igazságosság konvencionalista meghatározása, azaz a tulajdonnak a szerződés, az állami törvények által konstituált volta: "ahol nincs enyém-tiéd, ott nincs igazságtalanság se"
a jogfelfogást a nyelvfejlődés paradigmája világítja meg
a társadalom alapja és működési rendje valamiféle nem szerződésen alapul - fokozatosan alakul ki a nyelv hatalmával

2. Hume
az angol eszmetörténetből a hobbes-i mindenki harca mindenki ellen természeti állapotát a rosszakaratnak tartja, míg Locke természetiállapot-képét a költők által megálmodott irracionalitásnak. Szerinte a kettő közti állapot a világ reális egyensúlya
az erkölcsi érzelmek univerzalizálhatók, ennek záloga a nyelv
a szimpátia bázisa annak alapja, hogy el tudjunk vonatkoztatni a kulturális, vallási, nemzeti különbözőségektől és képesek vagyunk kialakítani a közös érdek (morál) álláspontját
etikai relativizmusa abból tűnik ki, hogy a fiúszerelem dicséretes, az apagyilkosság megengedett, ha a republikánus erény megköveteli
szakít a teologikus világképpel
szíve szerint való világ nem a feudális, hanem a művészetek és tudományok világa
a társadalmi igazságosság szabályai személytelen normák, betartójuk személyisége és értékrendje is közömbös
a nyelv nem alapja az érzületnek, hanem a nyelvhasználat ennek folyományaként alakult ki

3. Rousseau
az első nyelvek érzetszavakból álltak, nem lehettek igazak vagy hamisak, az érzetszavakat nem lehet vertifikálni, falszifikálni
példája a figuratív ősnyelvre a mítoszok és mesék narratívája
legősibb szavaink figuratívak és hangutánzók
szembeállítja a keleti nyelvek "képes beszédét" az európai racionálisokkal
a nyugati nyelvfejlődés elidegenedés-fokozó folyamatát az írásbeliség kialakulása tetőzi be
a déli nyelvek a gesztus- és érzetnyelvből "nőttek ki"
kezdetben igen érdekelték az esztétikai effektusai a beszédnek (a zenei harmóniát keresi benne), később ezt felülírja, "láttam, hogy minden a politikában gyökerezik"

4. Condorcet
a nyelv ideáltípusa az algebra
a nyelv logikus sorrendbe állított jelekből áll
a matematika nyelvének univerzalitása tetőzi be a nyelv feletti kontrollt
a nyelv szabálykövető szerkezetű
egy állítás igazsága nem attól függ, hogy ki mondja, hanem az érvei felsorakoztatásától

5. De Bonald
matematizált-univerzalizált nyelvideál
a beszéd képességének adományozása nem immanens - tisztán emberi - célok realizálása érdekében történt, hanem isteni akarat közvetítése céljából
az északi népek nyelve fejezi ki világosan a "hatalom-ember" parancsoló logikáját
"A szív mélyébe írt erkölcsi parancs jól hangzó frázis lehet a költői deklamációkban, de a társadalom működését nem lehet egy metaforára alapozni."

A koncipiálásba bevont színterek
hatalomelmélet
történelemfilozófia
társadalomfilozófia
politikai filozófia
nyelvelmélet

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Vizsgálható a nyelv matematikai és esztétikai szempontok alapján is.

Az elmélet-alkotás célja
Nyelvfelfogások és összehasonlítása.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
felvilágosodás-kutatás

Az elmélet háttérdiszciplínái
történelem
filozófia
nyelvészet

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Burke: Töprengések a francia forradalomról, Atlantisz, Budapest, 1996.

Condorcet: Az emberi szellem fejlődésének változatos története, Gondolat, Budapest, 1986.

Hobbes: Leviatán, Kossuth, Budapest, 1999.

Ludassy: Moralisták és terroristák, Kozmosz Könyvek, Budapest, 1987.

Ludassy: Téveszméink eredete, Atlantisz, Budapest, 1991.

Az összefoglalót készítette: Sebestyén Eszter,
2005. június 4.