Észrevételek Bogdán Mária: Csepeli György: Előítélet és antiszemitizmus című ismertetőjéhez

Bogdám Mária összefoglalója pontos, lényegre törő, egyértelmű és érdeklődést felkeltő. Kifogástalan válaszokat adott az elemzési szempontokra, igaz kicsit szűkszavúan. Néhány szavas kiegészítést írnék hozzá.

Csepeli György könyvében nem különül el egyértelműen a diszkrimináció, sztereotípia és az előítélet fogalma, illetve a könyv szempontjából más kulcsfogalmak is precízebb meghatározást kívánnak. Ezeket csak felsorolnám, részletesebb kifejtésüket a könyv megteszi.
Diszkriminációnak tekinthető minden pozitív vagy negatív viselkedés, amely egy társadalmi csoport és annak tagjai felé irányul.
A sztereotípia egy társadalmi csoportról való kognitív reprezentáció vagy benyomás, amit az emberek úgy alakítanak ki, hogy összekötik a jellemző tulajdonságokat és érzelmeket a csoporttal.
Az előítéletet semleges megközelítésben úgy definiálhatjuk, mint egy társadalmi csoportnak és tagjainak pozitív vagy negatív értékelése. Az előítélet négy forrását tudjuk megkülönböztetni:

Egyéni lélektan (az antiszemitizmus esetében pl. az autoriter személyiség)
Társas befolyás (pl. referencia csoport, a csoportelvárásoknak való megfelelés)
Kognitív tényezők (sztereotípiák)
Társas identitás

A társas identitás az énfogalom azon aspektusait foglalja magában, amelyek a csoporttagságunkról alkotott tudásunkból és érzelmeinkből táplálkoznak. A társas identitás elmélete szerint a saját csoport javára történő torzítás egyik fontos oka az a motiváció, hogy pozitív önértékelésünket a csoporttól származtassuk.
A könyv többször említi az etnocentrizmus fogalmát is, amely egyrészt a saját csoport és külső csoport ellentéte, valamint a saját csoport iránti lojalitás, a saját csoport előtérbe helyezése, és a kívülálló iránti gyűlölet és semmibevételük párhuzamosan kifejlődése.
Az antiszemitizmus egyik következménye a morális közöny, amikoris a külső csoport tagjait feláldozhatóknak tartjuk, akiknek a szenvedéseire nem kell tekintettel lennünk. Ez súlyosbodhat a morális kirekesztés felé, ami azt jelenti, hogy a külső csoport tagjai a morális törvények, erkölcsi normák hatályán kívül esnek, és ami gyakran elnyomáshoz, kizsákmányoláshoz vagy népirtáshoz vezet (holocaust).

Egy érdekes része a könyvnek, de szerintem izgalmasabb lett volna jobban kifejteni azt a kérdést, hogy zsidók miért/hogyan lesznek antiszemiták. Kiegészíteném Csepeli György magyarázatát.
Társadalmi/szociális mobilitás révén történik a menekülés a negatív csoporttagság (ez esetben a zsidósághoz való tartozás) elől. Ez egy stratégia (ami lehet tudatos és tudattalan is), hogy pszichikailag eltávolodjon a személy a csoporttól (dezidentifikáció) vagy/és fizikailag is eltávolodjon tőle (disszociáció), mert számára a csoport alacsony önértékelést okoz. A pszichikai eltávolodás létrejöhet például, ha a személy kerüli azokat az információkat, amelyek a csoporttagságára emlékeztetik. Fizikai eltávolodáshoz pedig a csoportból való kilépés vezethet, egy új csoporthoz való tartozás (ez esetben az antiszemitákhoz) vagy a csoporttagság elrejtése. A dezidentifikáció válhat olyan mértékűvé is, amikor az illető negatív előítélettel viseltetik eredeti csoportjával szemben (azaz, antiszemita magatartást tanúsít).

Ajánlott kutatók, írások a zsidósággal, antiszemitizmussal kapcsolatban

Az antiszemitizmussal és a zsidósággal kapcsolatban Kovács András szociológus műveit, munkásságát ajánlanám. Pl. (szerk.) A modern antiszemitizmus. Új mandátum, 1999.
A pszichológusok közül főként Erős Ferenc és Vajda Júlia végez mélyinterjús és narratív interjús kutatásokat, melyek több generációt érintő "zsidókérdésekkel" foglalkoznak. Egy Erős (szerk.) könyv: Zsidóság, identitás, történelem. T-Twins Kiadó, 1992.
A klasszikusok közül Csepeli György sem említette Hermann Imrét, aki az antiszemitizmus lélektana címmel írt egy könyvet 1945-ben. Ő, analitikus pszichológus lévén a Freudi elgondolást veszi könyve alapjául.
További művek:
Hanák Péter (szerk.): Zsidókérdés, asszimiláció, antiszemitizmus. Gondolat, 1984.
Fűzfa Balázs-Szabó Gábor (szerk.): A zsidókérdésről. Németh László Szakkollégium Szombathely, 1989.

Sólyom Barbara
2005. június 12.