Thomas Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
A paradigmaváltás vagy a tudományos forradalmak.

Az elmélet érvényességi területe
Az elmélet a tudományos élet működési mechanizmusainak leírása, így érvényességi területe a tudományfejlődés-elmélet.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Leíró és magyarázó is egyben.

A koncipiálásba bevont funkciók
Paradigmaváltás, normál tudomány, anomália, inkommenzurábilitás,

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
A tudományfilozófia korábban azt tekintette feladatának, hogy előírásokat fogalmazzon meg a felfedezéshez és az igazoláshoz. Kuhn véleménye ezzel szemben az, hogy a feladat maga a leírás. Legfontosabb újítása, hogy a megismerő pozíciójába nem egy individuumot, hanem egy közösséget állít.
A paradigma fogalmát így definiálja: egy a tudósközösségben elfogadott szemléletmód, amely részben metafizikai, perceptuális, konceptuális, részben pedig tudományos problémamegoldásokból áll. Egységes egésszé szervezi az egy diszciplínához tartozó elméleteket, ill. az ezeket alkotó tételeket, valamint az egyidejűleg, egymás mellett művelt különböző tudományágakat.
Amikor egy tudósközösségben elfogadottá válik egy paradigma, akkor beáll a tudományos kutatás normál állapota.
A normál tudományban a kutatás három területe:

1. A meglévő tudás kiterjesztése olyan tényekre, amelyeket eddig nem sikerült megmagyarázni.
2. Tények gyűjtése, amellyel a paradigma is tesztelhető.
3. Az elmélet és a tények közötti megfelelés növelése az elmélet pontosításával.

Anomália olyan jelenségek, amelyeket a tudomány nem tud megoldani. Olyan elmélet még soha nem született, amely képes lett volna minden, a tárgykörébe tartozó problémát megoldani.
A paradigma válsága: az adott paradigma módszereivel és fogalmaival végzett újabb és újabb megoldási kísérletek sikertelensége bizonytalanságot teremt a paradigma megbízhatóságát illetően. A konzervativizmust radikalizmus váltja föl. Megszűnik a tradíció és a tekintély tisztelete. Eljön a rendkívüli kutatások időszaka.

1. A kutatások ismét individuálissá válnak. Megszűnik a kooperáció és helyébe a rivalizáció lép. Egyre több elmélet és paradigma-jelölt tűnik fel.
2. Nincs tradíció, hanem a próba-szerencse módszer működik. Ez a véletlenszerű kísérletek és a megfigyelések időszaka.

Idővel a kialakuló új szemléletmódot más közösségek is átveszik, azaz ők is megtérnek.
Tudományos forradalom akkor következik be, ha a korábban uralkodó paradigma leváltása megtörténik, egy zűrzavaros időszak után az új leváltja a régit.
Az egyes paradigmák inkommenzurábilisak egymással, azaz összemérhetetlenek. A paradigmaváltáskor új standardok lépnek életbe, amelyek alkalmasak az új elméletek igazságát, pontosságát mérni, de nem lehet velük megítélni a régieket.
Kuhn ismeretelméleti relativizmusa: a tudomány nem kontinuus és nem kumulatív.

A koncipiálásba bevont színterek
A tudomány világának hagyományos színtereit különbözteti meg Kuhn.
Egyrészt a képzés helyei, melyek a felsőoktatási intézményeket, főiskolákat és egyetemeket foglalja magába. Ezen belül is az egyes tudományágakat képviselő tanszékek.
Másrészt a tudományos élet egyéb színterei, úgy mint a kutatóműhelyek, laboratóriumok.

A koncipiálásba bevont dinamikák
A paradigma, melynek működése négy lépésben írható le:

1. A paradigma közösséggé szervezi az adott tudományterületen dolgozó, kutató tudósokat.
2. Ők lesznek aztán azok, akik egymáson számon kérik a paradigma követését.
3. Megtörténik a paradigma iránt elkötelezett tudósjelöltek befogadása. Ez különböző "próbák" teljesítésével történik. Ezt segíti elő a különféle vizsgarendszerek kidolgozása, valamint a befogadás egyik bizonyítéka a címek odaítélése.
4. Azokat a személyeket, akik az elfogadott nézeteket, a paradigmát megkérdőjelezik, kizárják soraikból. Sarlatánoknak vagy áltudósoknak kiáltják ki őket.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
A történeti - szociológiai szemléletmód, a steril, formalista - pozitivista tudományfelfogás helyett vezeti be tudományfejlődés-elméletét.

Az elmélet-alkotás célja
A tudományos élet működésének megértése. A paradigma fogalmának definiálása. Kuhn azonban műve második, átdolgozott kiadásában - az őt ért támadások hatására - változtat fogalomhasználatán: a paradigma helyett a szakmai mátrix kifejezést vezeti be.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
A tudományos élet világa.

Az elmélet háttérdiszciplínái
Tudományfilozófia, tudománytörténet, szociológia

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Thomas Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete. Budapest. Gondolat. 1984.

Clifford Geertz: Thomas Kuhn öröksége - a megfelelő szöveg a megfelelő időben = Buksz. 1997. Ősz. 9.évf. 3.szám.

Készítette: Péterfi Rita
2005. június