Daniel C. Dennett: Intencionalitás

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Dennett elmélete az intencionalitás viszonyszintű értelmezéséről.

Az elmélet érvényességi területe
Ismeretelmélet, különösen a "népi pszichológia" megfigyeléseire épülő és a tudományos diszciplínák viszonyszintű kapcsolatát vizsgálja.

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Interperszonális kommunikáció

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Magyarázó, amennyiben a kognitív és affektív intenciók /érzelmi attitűdök/ és mentális reprezentációk eredetének, kialakulásának vizsgálatára szorítkozik.

A koncipiálásba bevont funkciók
Intencionalitás, kommunikáció, reprezentációelmélet, evolúció

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
Tudat, hiedelem, attitűd, reprezentáció

A koncipiálásba bevont színterek és dinamikák
Dennett szerint magát az intencionalitást mint egy evolúciósan beváló gondolkodásmódot használjuk: nemcsak viselkedésünknek magának van intencionalitása, hanem a rendszeres viselkedéséről való gondolkodásunk is állandóan intencionalitást tulajdonít ezeknek. ("Azaz nem az a kérdés, hogy Zsoltnak tényleg vannak-e szándékai, hanem az az érdekes, hogy nekem jó túlélési esélyt ad, ha úgy teszek, mintha feltételezném, hogy Zsoltnak szándékai vannak." Pléh)

Dennett: A bejósláshoz használható stratégiák /ún. predikciók vagy előfeltevések/:
1. Tervezet-alapállás: ha tudom, hogyan tervezték meg a számítógépet, bejósolható a gép válasza. (Feltételezésünk, hogy minden funkcionális rész jól működik.)
Mechanikus tárgyak viselkedésének bejóslására alkalmas. Pl.: írógép, gyufa.
2. Fizikai hozzáállás: a természeti törvények ismeretéből indulunk ki. Pl.: amikor elkezdődik a havazás, az ág leszakad.
3. Intencionális nézőpont: a rendszerhez bizonyos információ birtoklását rendeljük hozzá, s feltételezzük, hogy bizonyos célok irányítják. Az információkat vélekedésnek vagy hiedelemnek nevezzük, céljait pedig vágyaknak. - nem állítjuk, hogy tényleg vannak vélekedéseik vágyaik, mi rendeljük hozzá.
Akkor kifizetődő az intencionális nézőpont, ha a tervezeten vagy fizikai nézőponton alapuló predikciók kivitelezhetetlenek.
Dennett (1976) szerint az intencionális rendszereknek fokozatai vannak. Legtöbben 5 vagy 6 nagyságrendet vagyunk képesek megérteni.
Az igazi kommunikáció, a komoly, emberi értelemben vett beszédaktusok legalább három nagyságrendnyi intencionalitást igényelnek beszélő és hallgató részéről.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal

Kognitív pszichológia - reprezentációelmélet /képi, propozicionális, proceduális/

Elmefilozófia - Searle: Az elme elsődleges szerepe, hogy összekapcsoljon minket a környezettel és más emberekkel. Szubjektív állapotaim összekötnek a világ többi részével és ennek a kapcsolatnak az a neve, hogy intencionalitás. Searle szerint tehát az intencionalitás az elme sajátossága, melynek révén belsőleg reprezentálja a világ objektumait és tényállásait. /intencionális kauzalitás/

Evolúciós pszichológia - A kulturális evolúció során alakult ki az ún. metareprezentációs modul, mely az emberi gondolkodásra jellemző hierarchikus komplexitás legfelsőbb szintje. Ez a modul lehetővé tette mások megértését, gondolatok, szándékok, érzések másoknak tulajdonítását. Létrejött az intencionalitás fogalma és tárgya.

Az elmélet-alkotás célja
Reprezentációk vizsgálata, attitűd/szándéktulajdonítás

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Népi pszichológia, kognitív tudomány, elmefilozófia

Az elmélet háttérdiszciplinái
Evolúciós pszichológia, etológia

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel
Dennett: Az intencionalitás filozófiája, 1998. Osiris
Searle, J: Elme, nyelv és társadalom. Vince Kiadó Kft. 2000.

Az összefoglalót készítette: Haász Sándor
2005 június 13.