Pierre Bourdieu: Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Bourdieu a tőke fogalmát a szociológia széttöredezett részterületei összekapcsolásának eszközeként hozta létre.

Az elmélet érvényességi területe
A kultúra és a társadalom szociológiája. A kulturális és társadalmi tőke fogalma kifejtésének nagy teret szentel. Ehhez képest a gazdasági tőke fogalma nem kerül kifejtésre, illetve csak utalások történnek rá.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Leíró és magyarázó is egyben.

A koncipiálásba bevont funkciók
Tőke, kulturális javak, felhalmozás, potenciális erőforrások, tőkeátalakulás

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
A tőke vagy anyagi formában, vagy elsajátított, "inkorporált" formában felhalmozott munka. A tőkefelhalmozáshoz azonban - minden formájában - időre van szükség. A tőke a dolgok objektivitásában rejlő erő, amely arról gondoskodik, hogy ne minden legyen rögtön lehetséges, vagy rögtön lehetetlen.
Bourdieu a tőke három fajtáját különbözteti meg:
1. A gazdasági tőkét, amely közvetlenül pénzzé konvertálható, s különösen tulajdonjogi formájában hajlamos intézményesülni.
2. A kulturális tőkét, amely bizonyos feltételek mellett gazdasági tőkévé konvertálható, s különösen az iskolai végzettségek formájában történő intézményesülésre hajlamos.
3. A társadalmi tőkét, amely a társadalmi kötelezettségekből vagy kapcsolatokból fakad, s bizonyos feltételek mellett ez is gazdasági tőkévé konvertálható, valamint intézményesülésre hajlamos.

A kulturális tőke alfajtái:
1. Bensővé tett, inkorporált tőke: a szervezet tartós készségének formájában.
2. Objektivált kulturális tőke: kulturális javak, könyvek, képek, eszközök vagy gépek formájában.
3. Intézményesült kulturális tőke: olyan tárgyiasult formában jelenik meg, amely sajátos tulajdonságokat kölcsönöz az általa garantált kulturális tőkének.

A koncipiálásba bevont színterek
a) Ahhoz, hogy inkorporált kulturális tőkéről beszélhessünk, egy adott személyben egy bensővé tételi folyamatnak kell lezajlania, amely testre szabott, a képviseleti elv itt kizárt. Az inkorporált tőke olyan tulajdon, amely a személyiség szilárd részévé, habitusává, tulajdonlásból tulajdonsággá vált. A színtér ebben az esetben az egyén és az őt körülvevő család. Az egyénnek csak csak annyi ideje van a kulturális tőke felhalmozására, amennyit a családja szabad, gazdasági kényszerektől mentes időként biztosítani tud számára.
b) Az objektivált kulturális tőke esetében a társadalmi osztályok közötti konfliktusok terepe (a színtér) a kulturális termelés, a művészetek, a tudományok világa.
c) Az intézményesült kulturális tőke színtere a társadalmi élet.
d) A társadalmi tőke esetében a színtér az a csoport, amelyhez az adott személy tartozik. Egy kapcsolati háló jöhet létre a tagok között, amely se nem természetes, se nem adottság, hanem inkább egy folyamatos intézményesülő tevékenység eredménye.

A koncipiálásba bevont dinamikák
Gazdasági tőke segítségével másfajta tőkékre lehet szert tenni, ez a tőkeátalakulás. Ehhez költséges átalakítási munkára van szükség. Például a gazdasági tőke kulturális tőkévé való átalakítása olyan időráfordítást előfeltételez, amely gazdasági tőke birtoklása révén válik lehetővé.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Kapcsolódik saját mező-elméletéhez, illetve Marx és Weber struktúra elméletéhez.

Az elmélet-alkotás célja
A tőke különböző fajtáinak és alfajtáinak definiálása, működési módjuk leírása.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Oktatás
Kultúrakutatás
Társadalomtörténet

Az elmélet háttérdiszciplinái
Szociológia, etnológia

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel
Pierre Bourdieu: Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke = Angelusz Róbert (szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei. Válogatott tanulmányok. Új Mandátum. Bp. 1997.

Készítette: Péterfi Rita
2005. június