Daniel C. Dennett: Az intencionalitás filozófiája

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Dennett saját elmélete az intencionális rendszerekről és az intencionális hozzáállásról

Az elmélet érvényességi területe
Eredetileg a "népi pszichológia", ugyanakkor Dennett meg kíván győzni bennünket, hogy ennél jóval nagyobb az elmélet érvényességi köre. Az intencionális hozzáállás használatát javasolja a kognitív etológia területén, de véleménye szerint e nézőpont kifizetődő mindenkor, amikor jó okunk van feltételezni, hogy megalapozott az optimális tervezés feltételezése, s megalapozottan kételkedünk a tervezeten vagy a fizikai nézőponton alapuló predikciók kivitelezhetőségében.

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Interperszonális kommunikáció - Dennett hajlik annak elfogadására, hogy az intencionalitás elengedhetetlen az interperszonális kommunikációhoz; az intencionális alapállás ugyankkor folyamatos belső monológot (intraperszonális kommunikációt?) tételez fel.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Elsősorban magyarázó.

A koncipiálásba bevont funkciók
Intencionális rendszer, intencionális hozzáállás, intencionális magyarázat (=bejóslás), racionalitás (- az a feltevés, hogy valami intencionális rendszer együtt jár azzal a feltevéssel, hogy racionális)

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
Hiedelem (az emberek olyan információhordozó állapotai, melyek az észlelésből keletkeznek, s a velük megfelelő kapcsolatban lévő vágyakkal együtt értelmes cselekvéshez vezetnek)
Eredeti -, intrinzikus -, levezetett intencionalitás: Dennett szerint semminek és senkinek nincs eredeti intencionalitása. Egy gépnek csupán levezett intencionalitása lehet, márpedig az ember nem más, mint egy túlélésre tervezett robot.

A koncipiálásba bevont színterek
Evolúciós biológia - természetes kiválasztódás
Logika - referenciális homályosság, mely az intencionális kifejezéseket tartalmazó mondatokat jellemzi
Hermeneutika : szövegek, tárgyak, emberek értelmezése - egyetlen tevékenység más tárgyakra alkalmazva

A koncipiálásba bevont dinamikák
Egy dolog viselkedésének bejósláshoz használható stratégiák:

1. Tervezet-alapállás: ha tudom, hogyan tervezték meg a számítógépet, bejósolható a gép válasza. (Feltételezésünk, hogy minden funkcionális rész jól működik.)
Mechanikus tárgyak viselkedésének bejóslására alkalmas. Pl.: írógép, gyufa.
2. Fizikai hozzáállás: a természeti törvények ismeretéből indulunk ki. Pl.: nincs bedugva a gép, nem fog működni, amikor elkezdődik a havazás, az ág leszakad.
3. Intencionális nézőpont: a rendszerhez bizonyos információ birtoklását rendeljük hozzá, s feltételezzük, hogy bizonyos célok irányítják. Az információkat vélekedésnek vagy hiedelemnek nevezzük, céljait pedig vágyaknak. - nem állítjuk, hogy tényleg vannak vélekedéseik vágyaik, mi rendeljük hozzájuk, pl.: akár egy számítógéphez.

Az intencionális rendszereknek különböző fokozataik vannak:
Elsőrendű int. r. - x azt hiszi, hogy p
Másodrendű: - x azt akarja, hogy Y azt higgye, hogy X éhes.
Harmadrendű : - x azt akarja, hogy Y azt higgye, hogy X azt hiszi, hogy egyedül van ott.
(4 vagy 5 nagyságrendet vagyunk képesek megérteni)

Mintázatok - a bejóslás sikere annak függvénye, hogy van a világban egy felfedezhető rend vagy mintázat.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
A Brentáno által felelevenített intencionalitás és reprezentáció fogalom.
Elfogadottnak tekinti Dawkins önző gén elméletét és erre építi saját elméletét az intrinzikus intencionalitás lehetetlenségéről.
Döntéselmélet, játékelmélet - átfedésben állnak az intencionális rendszerek elméletével.
Dennett folyamatosan tájékoztat bennünket arról, miben ért egyet és miben különbözik a véleménye a kortárs gondolkodókétól. (Fodor, Searle, Dretske )

Az elmélet-alkotás célja
Egy tudományos taktika kidolgozása - melyet addig kell követnünk, ameddig csak elmehetünk, de amelynek helyessége még nincs bizonyítva
Megfelelő illesztést adni a szakágak között - a terepen dolgozó etológusok nincsenek olyan helyzetben, hogy pozitív hipotéziseket fogalmazzanak meg a fajok idegrendszerének tényleges reprezentációs gépezetéről.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Népi pszichológia, viselkedéselmélet

Az elmélet háttérdiszciplinái
Filozófia, biológia, etológia

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Dennett, Daniel C.: Az intencionalitás filozófiája. Osiris Kiadó, Bp. 1998.

Dennett, Daniel C.: Micsoda elmék. Kulturtrade, Bp. 1996.

Dawkins, R.: Az önző gén. Gondolat, Bp. 1984.

Searle, J: Elme, nyelv és társadalom. Vince Kiadó Kft. 2000.

Az összefoglalót készítette:
Sipos Tünde
2005. január 9.