Daniel C. Dennett: Micsoda elmék

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Dennett evolucionista színezetű saját elmélete az elmék közötti különbségekről
"Ha egy oroszlán beszélni tudna, mi nem lennénk képesek őt megérteni" - Wittgenstein.

Az elmélet érvényességi területe
Élőlények világa

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Interperszonális kommunikáció

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Elsősorban magyarázó.

A koncipiálásba bevont funkciók
Erkölcs, kommunikáció, időlépték sovinizmus, nyelv

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
Generáló-és-Tesztelő Torony: honnan származik az agy hatalma? A torony egyes szintjein lévő organizmusok az előzőeknél jobb képességekkel bírnak, működésük hatékonyabb.

Földszint: Darwini teremtmények - fix kötésrendszerű fenotípusok
Skinneri teremtmények - fenotipikus rugalmasság
Popperi teremtmények - olyan belső környezettel rendelkeznek, amely előzetes szelekcióra képes
Gregoryi teremtmények - a (kulturális) környezetből importálják elméjük eszközeit

Mi emberek mind a négyféle teremtmény felépítésének előnyeit élvezzük.

A koncipiálásba bevont színterek, dinamikák
Evolúció
Olyan élőlényekből fejlődtünk ki, melyek elméje egyszerűbb volt, ők pedig olyanokból, melynek ennél is egyszerűbb. A lánc végén álló lény talán nem is rendelkezik elmével - mi történt a két végpont között? Hol van egy határvonal, egy küszöb mely elválasztja egymástól az elmével rendelkezőket és az elmével nem rendelkezőket? Dennett válasza, hogy nincs küszöb, csak egy folyamatos emelkedő.
Érző lélek - puszta érzékelés: az érző lélekhez (mely a valódi elme ismérve) a puszta érzékelésen kívül valami más is kell. Mi lehet ez a faktor? - nem létezik extra faktor. AZ érző lélek minden elképzelhető fokon jelen van.
Elménk kiterjesztése: kognitív feladatainkból amennyit csak lehet, kihelyezünk a környezetbe, ez szabadít fel bennünket állati elménk korlátozottsága alól. A külvilágot használjuk arra, hogy információkat raktározzon el, megjelöljük a környezetet, hogy könnyítsünk a memóriánkon. - felcímkézzük a dolgokat. (- nyelvhasználat)
Intencionalitás
Intencionális alapállás - úgy kezelni egy adott entitást, mintha az racionális ágens volna - ez "egyenesen kulcs lehet az elme misztériumának megfejtéséhez".
Racionalitás - arra törekszünk, amit jónak tartunk

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Descatres dualizmusa: Dennett elveti a közkeletű felfogást az elme és a test dualizmusáról, arról, hogy az elme a test főnöke. Meglátása szerint az agyat úgy kell tekintenünk, mint ami sok szerv közül csak az egyik, viszonylag új bitorlója az irányításnak; nem főnöknek, hanem sokoldalú szolgának kell tekintenünk, mely a test érdekeit szolgálja. Felfogása rokon Damasio nézeteivel, melyek a Descartes tévedése című könyvben jelentek meg.
Az elmélet szoros kapcsolatban áll Dennett másik elméletével, az intencionális rendszerek elméletével
Dawkins: Az önző gén
Richard Gregory: Az elme a tudományban

Az elmélet-alkotás célja
A világ megértése (7.o)
Megrendíteni azt a közkeletű felfogást, hogy "nem tud ugyan beszélni, de gondolkodni azért gondolkodik" - azért nem tudjuk tisztázni az állatok mentális kompetenciájára vonatkozó kérdéseket, mert azt képzeljük, hogy az állatok ügyes cselekedeteiket valami olyasfajta reflexiós tudatfolyammal kísérik, mint amilyen a miénk.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Az élőlények világa

Az elmélet háttérdiszciplinái
Filozófia, biológia, behaviorizmus, idegtudomány, kognitív etológia, szociobiológia, evolúciós pszichológia

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Dennett, Daniel C.: Az intencionalitás filozófiája. Osiris Kiadó, Bp. 1998.

Dennett, Daniel C.: Micsoda elmék. Kulturtrade, Bp. 1996.

Az összefoglalót készítette:
Sipos Tünde
2005. január 9.