Pierre Bourdieu: A politikai mező

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Az elmélet egy elmélet-töredék, Bourdieu mező-elméletének része. A politikai mezőn kívül vizsgálatának tárgyai még: hatalmi mező, értelmiségi mező, vallási mező, irodalmi mező, gazdasági mező. Bourdieu szerint mindig mezőről beszélünk, ha van arra esély, hogy önálló, specializálható szakértelem alakuljon ki, de a szakértelem monopolizálásáért, a szakértelem legitimációja érdekében a különböző szakértők között harcok zajlanak.

Az elmélet érvényességi területe
Az elmélet az emberi társadalom egy szegmensének szociológiai leírása, így érvényességi területe a szociológia területe.

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Bourdieu alapján a politikai kommunikáció világa a politikailag egyáltalán elgondolható világ. Ez a nézet Wolton és Gerstlé politikai kommunikáció-meghatározásához is közelít. Wolton szerint a politikai kommunikáció nemhogy háttérbe szorítja a politikát, hanem egyenesen lehetővé teszi azt, illetőleg Gerstlé úgy véli, hogy a politikai kommunikáció annyira átitatja a politikát, hogy majdnem mindegyik politikai viselkedés a kommunikáció valamely formájához való visszatérést jelenti.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Az elmélet célja a politikai mező meghatározása, mégis inkább a mezőben lezajló folyamatok magyarázatára törekszik.

A koncipiálásba bevont funkciók
Változás
Harc
Legitimáció
Érdekképviselet

A koncipiálásba bevont szerkezetek, illetőleg szerkezeti egységek
A társadalom maga, mégpedig a politikai cselekvés szempontjából. Természetesen, mint minden mezőelméletében itt is megjelenik a laikus és a szakértő meghatározás, amely a politikai mezőben a megbízó és a megbízott kifejezés helyettesíthet. A megbízók tehát a társadalom laikus tagjai, akik megbízzák a szakértőket (megbízottakat) érdekeik képviseletével. A megbízottak politikai pártokhoz tartoznak.

A koncipiálásba bevont színterek
1. A megbízók és megbízottak közötti kommunikáció színtere: erről a színtérről viszonylag kevés szó esik a tanulmányban, de rejtetten mindenképpen benne van, hiszen a hatalomért vívott harc kimenetelét a tömegek mozgósításnak sikerétől teszi függővé. Tehát így rejtetten jelen van ez a színtér is.
2. A "szakemberek" közti kommunikáció színtere: a szakemberek képzésének célja a politika hatékonyabbá tétele és a legitimáció. A szakértelem racionalizálása nagyon fontos tényezőjévé vált a politikának. Meghatározza, hogy ki juthat be a mezőbe mint szakértő. Ez a politikai mező belső törvényeit megerősíti és kiszámíthatóvá, tehát megbízhatóvá teszi. A politikai mezőben rendkívül fontos ezért a játékszabályok feltétel nélküli elfogadása és betartása. Ezek íratlan szabályok, és mindenkinek tiszteletben kell tartania, aki a játékban részt vesz.
3. A "szakemberek" közti harc színtere: a politikai harc annak a jelképes harcnak a formája, amelyet a szakemberek a társadalmi világ megőrzéséért vagy átalakításáért vívnak, tehát a társadalmi csoportok mozgósításáért és a politikai tőke (hatalmi eszközök) monopóliumáért folytatott küzdelem. Ebben a harcban az győz, aki a legnagyobb csoportot tudja mozgósítani, és hogy ez a csoport, amely támogatja őt, mennyire képes erő kifejtésére

A koncipiálásba bevont dinamikák
A hatalom megszerzéséért folytatott harc célja a társadalmi világ megőrzése vagy éppen átalakítása. Ez a küzdelem az osztályok közötti megosztások megőrzéséért, illetve átalakításáért is folyik.
Az ideológia és az irányvonalak változása is egy fontos tényezője az elméletnek. Egy párt sem engedheti meg magának, hogy a legtisztább és a legradikálisabb hagyományokhoz ragaszkodjon, hiszen meg kell nyernie ügyének a vele szemben állók mind nagyobb számát (főleg választások idején). Így le kell mondania irányvonala tisztaságáról. Ez örökös harcot szül a pártokon belül, hiszen sokan nem támogatják az ilyen kompromisszumokat, míg mások úgy vélik, ha szélesíteni akarják a párt bázisát, erősíteni akarják a pártot, akkor igenis kompromisszumokat kell tenniük.
Az egymással szembenálló pártok, amelyek a két szélső póluson helyezkednek el, jellemző tulajdonságai változatlan adottságok, amelyek csakis egy meghatározott mezőhöz való viszonyban és e viszony révén valósulhatnak meg.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Bourdieu mező-elméletei
Marx osztályharcra vonatkozó nézetei
Weber rend-fogalma

Az elmélet-alkotás célja
Annak a speciális színtérnek a meghatározása, amelyben a politika játszódik

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Bourdieu mező-elméletei eredetileg a francia társadalom leírására vonatkoztak. Emiatt sok kritika érte Bourdieu-t, hogy úgy tesz univerzális igényű megállapításokat, hogy azok kizárólag a francia társadalomban és a francia történelemben gyökereznek. Nem veszi figyelembe, hogy más kultúrkörben, amit leír, az másképp lenne.

Az elmélet háttérdiszciplínái
Szociológia, politológia, filozófia

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Pierre Bourdieu: A politikai mező, Valóság, 1987/1.

Pierre Bourdieu: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése, Gondolat, 1978.

Pierre Bourdieu: A gyakorlati észjárás, Napvilág Kiadó, 2002.

Hadas Miklós: Pierre Bourdieu-ről, Magyar Lettre Internationale, 40.


Készítette:
Sződy Ágnes
2005. január 25.


[vissza a lap tetejére]