Pierre Bourdieu: A politikai mező
Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Az elmélet egy elmélet-töredék, Bourdieu mező-elméletének része. A politikai
mezőn kívül vizsgálatának tárgyai még: hatalmi mező, értelmiségi mező, vallási
mező, irodalmi mező, gazdasági mező. Bourdieu szerint mindig mezőről beszélünk,
ha van arra esély, hogy önálló, specializálható szakértelem alakuljon ki, de
a szakértelem monopolizálásáért, a szakértelem legitimációja érdekében a különböző
szakértők között harcok zajlanak.
Az elmélet érvényességi területe
Az elmélet az emberi társadalom egy szegmensének szociológiai leírása, így érvényességi
területe a szociológia területe.
Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Bourdieu alapján a politikai kommunikáció világa a politikailag egyáltalán elgondolható
világ. Ez a nézet Wolton és Gerstlé politikai kommunikáció-meghatározásához
is közelít. Wolton szerint a politikai kommunikáció nemhogy háttérbe
szorítja a politikát, hanem egyenesen lehetővé teszi azt, illetőleg Gerstlé
úgy véli, hogy a politikai kommunikáció annyira átitatja a politikát, hogy majdnem
mindegyik politikai viselkedés a kommunikáció valamely formájához való visszatérést
jelenti.
Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Az elmélet célja a politikai mező meghatározása, mégis inkább a mezőben lezajló
folyamatok magyarázatára törekszik.
A koncipiálásba bevont funkciók
Változás
Harc
Legitimáció
Érdekképviselet
A koncipiálásba bevont szerkezetek, illetőleg szerkezeti egységek
A társadalom maga, mégpedig a politikai cselekvés szempontjából. Természetesen,
mint minden mezőelméletében itt is megjelenik a laikus és a szakértő meghatározás,
amely a politikai mezőben a megbízó és a megbízott kifejezés helyettesíthet.
A megbízók tehát a társadalom laikus tagjai, akik megbízzák a szakértőket (megbízottakat)
érdekeik képviseletével. A megbízottak politikai pártokhoz tartoznak.
A koncipiálásba bevont színterek
1. A megbízók és megbízottak közötti kommunikáció
színtere: erről a színtérről viszonylag kevés szó esik a tanulmányban, de rejtetten
mindenképpen benne van, hiszen a hatalomért vívott harc kimenetelét a tömegek
mozgósításnak sikerétől teszi függővé. Tehát így rejtetten jelen van ez a színtér
is.
2. A "szakemberek" közti kommunikáció
színtere: a szakemberek képzésének célja a politika hatékonyabbá tétele és a
legitimáció. A szakértelem racionalizálása nagyon fontos tényezőjévé vált a
politikának. Meghatározza, hogy ki juthat be a mezőbe mint szakértő. Ez a politikai
mező belső törvényeit megerősíti és kiszámíthatóvá, tehát megbízhatóvá teszi.
A politikai mezőben rendkívül fontos ezért a játékszabályok feltétel nélküli
elfogadása és betartása. Ezek íratlan szabályok, és mindenkinek tiszteletben
kell tartania, aki a játékban részt vesz.
3. A "szakemberek" közti harc
színtere: a politikai harc annak a jelképes harcnak a formája, amelyet a szakemberek
a társadalmi világ megőrzéséért vagy átalakításáért vívnak, tehát a társadalmi
csoportok mozgósításáért és a politikai tőke (hatalmi eszközök) monopóliumáért
folytatott küzdelem. Ebben a harcban az győz, aki a legnagyobb csoportot tudja
mozgósítani, és hogy ez a csoport, amely támogatja őt, mennyire képes erő kifejtésére
A koncipiálásba bevont dinamikák
A hatalom megszerzéséért folytatott harc célja a társadalmi világ megőrzése
vagy éppen átalakítása. Ez a küzdelem az osztályok közötti megosztások megőrzéséért,
illetve átalakításáért is folyik.
Az ideológia és az irányvonalak változása is egy fontos tényezője az elméletnek.
Egy párt sem engedheti meg magának, hogy a legtisztább és a legradikálisabb
hagyományokhoz ragaszkodjon, hiszen meg kell nyernie ügyének a vele szemben
állók mind nagyobb számát (főleg választások idején). Így le kell mondania irányvonala
tisztaságáról. Ez örökös harcot szül a pártokon belül, hiszen sokan nem támogatják
az ilyen kompromisszumokat, míg mások úgy vélik, ha szélesíteni akarják a párt
bázisát, erősíteni akarják a pártot, akkor igenis kompromisszumokat kell tenniük.
Az egymással szembenálló pártok, amelyek a két szélső póluson helyezkednek el,
jellemző tulajdonságai változatlan adottságok, amelyek csakis egy meghatározott
mezőhöz való viszonyban és e viszony révén valósulhatnak meg.
Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Bourdieu mező-elméletei
Marx osztályharcra vonatkozó
nézetei
Weber rend-fogalma
Az elmélet-alkotás célja
Annak a speciális színtérnek a meghatározása, amelyben a politika játszódik
Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Bourdieu mező-elméletei eredetileg a francia társadalom leírására vonatkoztak.
Emiatt sok kritika érte Bourdieu-t, hogy úgy tesz univerzális igényű megállapításokat,
hogy azok kizárólag a francia társadalomban és a francia történelemben gyökereznek.
Nem veszi figyelembe, hogy más kultúrkörben, amit leír, az másképp lenne.
Az elmélet háttérdiszciplínái
Szociológia, politológia, filozófia
Néhány fontosabb bibliográfiai tétel
Pierre Bourdieu: A politikai mező, Valóság, 1987/1.
Pierre Bourdieu: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése, Gondolat, 1978.
Pierre Bourdieu: A gyakorlati észjárás, Napvilág Kiadó, 2002.
Hadas Miklós: Pierre Bourdieu-ről, Magyar Lettre Internationale, 40.
Készítette:
Sződy Ágnes
2005. január 25.