Siva Vaidhyanathan
Copyrights and copywrongs: The Rise of Intellectual Property and How It Threatens Creativity

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
A könyv nem kifejezetten kommunikációelméleti irányultságú, ám megállapításainak van relevanciája a társadalmi kommunikáció szempontjából. Egészen pontosan azt járja körül, hogy a szerzői jog hogyan korlátozza a művészi önkifejezést, a tudományos ideák áramlását és a szólás szabadságát: tehát a kommunikációs folyamatot szabályozó-akadályozó jogi eszközök kultúrkritikai olvasatát adja.

Az elmélet érvényességi területe
Művészeti kommunikáció, társadalmi kommunikáció, tudományos kommunikáció.

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
A kommunikáció az idák és információk társadalmi áramlásaként jelenik meg.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Leíró.

A koncipiálásba bevont funkciók
1. Társadalmi hasznosság maximalizálása - A szerzői jognak e célt kellene szem előtt tartania, ám ennek megvalósítása nem evidens, az egyes jogi eszközök számtalan egymással ellentétes hatást gyakorolnak, s ezek között kellene egyensúlyozni.
2. Jogtulajdonosok hasznának maximalizálása - Az előzővel konfliktusban lévő cél, mely kizárólag a társadalom egy szűk csoportjának maximalizálja a hasznát. Ennek eszközei a szerzői jog által garantált ideiglenes monopol-jogok időtartamának és tartalmának kiterjesztéséért folytatott lobbi tevékenység.

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
1. Ideák - az egyén kreatív munkájának eredményeképpen létrehozott nem evidens gondolatok, tények, melyek szerzői jogi védelemet élveznek.
2. Információk - a mindenki számára evidens, vagy könnyen megtudható megoldások, tények, adatok, melyek nem élveznek szerzői jogi védelmet, áramlásuk szabad.
(E két kategória határai elmosódnak, s az elmúlt másfél évszázadban folyamatosan szűkül a jogilag az "információk" közés sorolt dolgok köre.)
3. Szerzőijogi szabályozás - Az állam intervenciója az ideák áramlásába a társadalmi hasznosság maximalizálásának céljával.
4. Jogtulajdonosok - A kreatív termelésben részt vevő alkotók és vállalkozások, akik számára a szerzői jog ideiglenes monopoljogokat biztosít saját szellemi termékeik hasznosítását illetően
5. Társadalom

A koncipiálásba bevont színterek
Főként a szerzői jog által szabályozott kommunikációs tér, tehát kreatív folyamat, illetve az azáltal létrehozott termékek sokszorosítása, terjesztésa és fogyasztása.

A koncipiálásba bevont dinamikák
A szerzőijogot változtató erőtér elemei:

az információk és ideák rögzítését, másolását bemutatását és manipulálását lehetővé tevő technológiák fejlődése
a keratív termelés formáinak változásai
a jogtulajdonosok lobbierejének változásai
a jogalkotók jogfilozófiai megfontolásainak (és ezzel összefüggően az egyes szerzői jogi kérdések vizsgálatakor kimondatlanul is nagy hatást gyakorló terminológiának) változásai

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Kulturális reprezentáció elméletei
Posztstrukturalista irodalom-kritika
A kulturális iparágak politikai gazdaságtana

Az elmélet-alkotás célja
Az elmúlt száz évben a társadalmi hasznosság és a jogtulajdonosok haszna között a társadalom rovására felborult egyensúly társadalmi kárának vizsgálata és érzékeltetése. Háttért biztosítani az ezt a kibillent helyzetet eredményező szabályozáspolitika történetének kritikai vizsgálatához.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
A szerzői jog kultúrtörténeti dekonstrukciója

Az elmélet háttérdiszciplinái
Művészetelmélet, művészettörténet, technológiatörténet, gazdaságtörténet, jogelmélet, szabályozásfilozófia

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel
A szerző idén tavasszal megjelent új műve a fájlcserélgető hálózatokkal kapcsolatos jogi konfliktusokat vizsgálja hasonló szempontok szerint:

The Anarchist in the Library: How the Clash Between Freedom and Control is Hacking the Real World and Crashing the System
(http://www.amazon.com/exec/obidos/tg/detail/-/0465089844/qid=1031352918/sr=8-2/ref=sr_8_2/002-0167237-3086436?v=glance&s=books&n=507846)

A szerző weblogjai:
http://homepages.nyu.edu/~sv24/ (innen letölthető megtalálható a recenzált könyv két fejezete)
http://sivacracy.net/

Kapcsolódó irodalom:

Lawrence Lessig (2001) The Future of Ideas: The Fate of the Commons in a Connected World, New York: Random House.

Lawrence Lessig (2004) Free Culture. How Big Media Uses Technology and Law to Lock Down Culture and Control Creativity, New York: Penguin.

Rosemary Coombe (1998) The Cultural Life of Intellectual Properties: Authorship, Appropriation and the Law, Durham: Duke University Press.

Az összefoglalót készítette: Vályi Gábor
2004. július 9.