Toda, Masanao: A kommunikáció fogalma

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Telekommunikáció, bár a társadalmi kommunikációt is érinti.

Az elmélet érvényességi területe
Kommunikáció-elmélet.

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Kommunikációs folyamat, kommunikációcsalád.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Leíró is és magyarázó is. Leíró a kommunikációs folyamat fogalmainak tisztázása, definiálása miatt, magyarázó jellegét pedig a sok példa adja.

A koncipiálásba bevont funkciók
Öt nagyobb funkciót emelnék ki:
A kommunikáció és a szállítás közti azonosságok és különbségek tisztázása.
A kommunikáció és az információ-átvitel közti kapcsolat bemutatása.
A tudat fogalmának tisztázása.
Az információ mint struktúra leírása - a vezérlőrendszer, a vezérelt tudat, a másolóvezérlés és a visszacsatolásos vezérlés kifejtése.

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
Úgy gondolom, hogy a szerkezeti egységek ezen elméletben nagyon szorosan a funkciókkal együtt tárgyalhatók, így a fent említetteken belül használt fontosabb fogalmakat mutatom be.
A kommunikáció tulajdonképpen szállítás, hisz egyik tér-időből a másik tér-időbe továbbít valamit emberi ellenőrzéssel, amit az elmélet átvitelnek nevez. A teljes környezet, ahol ez zajlik: átviteli mező. A kommunikáció és a szállítás különbözőségét a továbbított tárgyak típusa adja, hisz a kommunikációban ez az információ, amely egy absztrakt struktúra, tehát valamilyen rendszer leírása. Itt a RÁM fogalmat vezeti be az elmélet: "rendszer-állapotmeghatározó" állítások; tulajdonságok két halmaza közötti reláció. Hangsúlyozza az összeillő struktúrák fontosságát, hisz minél magasabb fokú az összeilleszkedés, annál jobb az információ továbbítása.
A tudat működése a környezet és a kognitív reprezentáció között összeillő struktúrát biztosít. A reprezentáció mellett az emberi tudatnak a predikció és a vezérlés is a funkciója. A tudat szimulálja a valóságot, dolga, hogy előre lássa, mi fog történni a környezetben, hogy képes legyen vezérelni. Működési sebességének gyorsabbnak kell lenni az eredetinél - következtetés, előrelátás.
Az információ továbbításához kell anyagi szubsztancia: ostya. Az információhordozó tehát eszköz, a folyamat pedig kódolás.

A koncipiálásba bevont színterek
Logikai elméletek alkalmazása a mindennapi társadalmi helyzetekre.

A koncipiálásba bevont dinamikák
Hangsúlyt fektet az elméleti megközelítés, a folyamat-csoportok definícióinak a meghatározása mellett az érthető, hozzáférhető gyakorlati példákkal való magyarázatra is.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Információelmélet: a kommunikáció információ-átvitel. Az információ-átvitelről megállapítható, hogy bármely része is önmaga, a kommunikáció azonban részben nem tud lezajlani. Az információ-átvitel csak két, kapcsolatban álló rendszer között lehetséges. Ez fordítva is igaz: információ-átvitel történik, valahányszor két rendszer kapcsolatba kerül. És itt másik elméleti konstrukciót is ki lehet emelni, a tudat működésének leírását, hisz a kommunikáció csak valakinek a tudatában tud lezajlani, ott ered (vezérlés) és ott végződik (megfigyelés).
Az "információ emésztési zavarok" kapcsán Festinger kognitív disszonanciaelméletét emeli ki a szerző.
Bayes-féle visszafelé következtető logika.

Az elmélet-alkotás célja
A kommunikációs folyamatot a környezetével együtt vizsgálni, és definiálni a folyamatnak azon csoportjait, melyeket kommunikációcsaládnak nevez a szerző.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Elméleti nyelvészet.

Az elmélet háttérdiszciplinái
Információ-elmélet.
Szociálpszichológia.
Szociológia.
Pszichológia.
Kognitív nyelvészet.
Logika.

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

About the Notions of Communication and Structure. In: Thayer, L. (szerk.): Communication - Concepts and Perspectives, 25-52., London, 1967.

Festinger, L.: A Teheory of Cognitive Dissonance. Stanford, 1957.

MacKay, D.: In Search of Basic Symbols. In: Foerster, H. (szerk.): Cybernetics: Transaction Of the Eight Conference. New York, 1952.

Toda, M. - Shuford, E.: Logic of Systems: Introduction to a Formal Theory of Structure. In: Bertalanffy - Rapport (szerk.): General Systems. X. Ann Arbor, 1965.

Toda, Masanao: A kommunikáció fogalma. In: Horányi Özséb (szerk.): Kommunikáció I. A kommunikatív jelenség. 43-59. General Press, Budapest,

Az összefoglalót készítette: H. Kovács Zsuzsa
Alkalmazott nyelvészet PhD program, Pécs
2004. június