Stern, Daniel N: A csecsemő személyközi világa
Eredetileg: The Interpersonal World of the Infant - A View from Psychoanalysis and Developmental Psychology - New York, 1985

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése:
Interperszonális kommunkáció.
Az elmélet egy régi témát (anya-gyerek kapcsolat) újabban feltárt ismereteink fényében, újszerű összefüggésekben tárgyal. Szemléletében annak a dinamikus fejlődéslélektannak legjobb hagyományait követi, amely Henri Wallon, és nálunk leginkább Mérei Ferenc nevéhez kötődik.
A pszichoanalitikus képzettségű, fejlődéslélektanban igen jártas szerző az anya-gyerek kapcsolatban megnyilvánuló speciális interakciót a szelf egyes stádiumainak kialakulásában betöltött szerepe tekintetében vizsgálja.
A szelf fogalma a fogalom használata óta vita tárgya, az önérzékelés és párja, a másik ember érzékelése azonban - Stern szerint - olyan egyetemes jelenségek, amelyekről felnőtt korunkban nagyon is valós élményünk van, s állapotuk, működésük "mélységesen befolyásolja minden társas tapasztalatunkat."
A csecsemő önérzékelése és annak stádiumai az anyjával való közös élményben formálódnak.
Stern négy különböző önérzékelést ír le, ezek mindegyike a személyes tapasztalás és a társas viszonyulás más-más területét határozza meg.
A bontakozó szelf érzékelése a születéstől két hónapos korig tart, ezután formálódik a szelfmag érzékelése, a kettőtől hat hónapos korig terjedő időszakban. Ezt követi a szubjektív szelf érzékelése, amely a 7. és 15. hónap között alakul ki, majd a verbális szelf érzékelése, amely ezután ölt alakot.
A négy különböző önérzékelés nem egymást követő szakaszokat jelent. Ha egyszer kialakult, az önérzékelés valamennyi formája az egész életen át teljesen működőképes, és tevékeny marad.

Az elmélet érvényességi területe
Eredetileg a csecsemő szelf-fejlődésének stádiumai leírására és kialakulásának magyarázatára szolgál, azonban az elmélet annyira életszerű és dinamikus, hogy alkalmasnak tűnt arra, hogy a morenói pszichodráma-koncepciót kiegészítve dramatikus események dinamikájának jobb megértéséhez értelmező keretül szolgáljon. (Ajkay K., Kökény V., Mérei Zs. 2002)

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
interperszonális kommunikáció
anya-gyerek kapcsolat

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Az elméletben a szelf fejlődési stádiumainak leírása nem öncélú. Szerző a "megfigyelt csecsemő" (a fejlődéslélektan csecsemőképe) és a "klinikai csecsemő" (a pszichoanalitikusok csecsemőképe) közti jelentős különbségek és ellentmondások kiegyenlítésével, új fejlődéslélektani ismeretanyag feldolgozásával, nagyívű, ám végig gyermekközeli elméleti konstrukció megalkotásával, jelentős klinikai és analitikus terápiás következtetéseket von le.

A koncipiálásba bevont funkciók
affektív, kognitív

A koncipiálásba bevont színterek

a csecsemő frissen feltárt négy féle önérzékelése,

a bontakozó önérzékelés és a másik érzékelésének kialakulásában részt vevő folyamatok:
amodális észlelés - "fiziognómiás" észlelés - "vitalitási affektusok"
a szelfmagérzékelés:
szelf a másikkal szemben - szelf a másikkal együtt
a szubjektív szelf érzékelése:
figyelemmegosztás - szándékmegosztás - affektív állapotok megosztása
a verbális szelf érzékelése:
önmagunk objektív szemlélete - a szimbolikus játék képessége - a nyelv használata

az anya (mint "másik") szubjektív képe

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
Az anya élményvilága, s annak reprezentációi, a csecsemő élményvilága, s formálódó reprezentációi, s kölcsönösen átélt élményeik.
Stern figyelme elsősorban a beszédelőttes csecsemőre irányul, azonban érdeklődése nem csak a cselekvésre, hanem az érzetekre és affektusokra is kiterjed. Ezen túlmenően a koncipiálásba az intreaktív eseményeken túlmenően, az interaktív élményeket is bevonja.
Feltételezi, hogy ezek az epizódok is átlagolódnak és beszédelőttes képzeteket alkotnak. "Végül is reprezentációivá válnak azoknak az interakcióknak, amelyek generalizálódtak. (RIG-ek)" (pp.108.)

A csecsemő személyközi világa

A koncipiálásba bevont dinamikák
A személyközi kontextusban alakuló affektív és kognitív strukturálódás folyamata

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
A könyv megjelenése óta viták kereszttüzében áll, főként Kohut és Mahler koncepcióval vetik egybe.

Az elmélet-alkotás célja
"E könyv egyik célja, hogy új megfigyelési adatokból következtetéseket vonjon le a csecsemő mélyen személyes életére nézve."(14. pp)
A könyv másik kitűzése legalább ilyen nagyívű: célja, hogy ezen következtetésekből munkahipotézist állítson fel a csecsemő élményvilágáról és felbecsülje annak lehetséges klinikai és elméleti kihatásait.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Gyermekklinikum
Terápiás rekonstrukció

Az elmélet háttérdiszciplinái
pszichoanalízis
én-pszichológiák
fejlődéslélektan
gyermekklinikum
kötődés-elmélet
rendszerelmélet
interperszonális kommunikáció

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Ajkay K., Kökény V., Mérei Zs: (2002) Elbeszélt világ - megélt világ. MPE VI. Kongr.-án elhangzott ea. http://www.pszichodrama.hu/tanulmanyok/kokeny_ajkay_merei_elbesz_megelt_vilag.html

Kohut, H. (1971): The Analysis of the Self. New York: Int. Univ Press

Mahler, M. S. (1975): The Psychological Birth of the human Infant. New York: Basic Books

Meltzoff, A.N.; Borton, W.(1979): Intermodal Matching by Human Neonates. Nature, 282, 403-4

Meltzoff, A.N, Moore, M.K. (1983): The Origins of Imitation in Infancy. Paradigm, Phenomena and Theories. in: Lipsitt (Ed.) Advances in Infancy. Reserarch Norwood, N.J.: Ablex

Mérei F., V. Binét Á.: Gyermeklélektan. Budapest, Gondolat 1972

Shane, E & Shane, M. (1989): Mahler, Kohut and Infant Research. Some Comparisons. In: Self Psychology: Comparisons and Contrasts. Eds. D. W. Detrick and S. P. Detrick, Hillsdale, NJ: The Analytic Press

Sullivan, P.O. (1995): Comparison of Mahler and Stern's theories of the Development of the self
http://www-students.biola.edu/~jay/psy-mahlervstern.html

Wallon, H.: A gyermek lelki fejlődése. Gondolat, Budapest, 1958

Winnicott, D.W. (1971): Playing and Reality. New York: Basic Book

Zajonc, R.B. (1980): Feeling and Thinking: Preferences Ned No Inferences. Am Psychologist
35(2)151-75

Az összefoglalót készítette: Simon Miklós
2004. június 30.