Észleléselmélet
Észrevételek Dobovitzki Attila T. és Fülöp Zoltán összefoglalójához

1. általános meglátások

1.1. A teljes leírásból nem világos, hogy a) észleléselméletről van-e szó vagy b) a vizuális észlelés elméletéről, illetve elméleteiről. A zavar meglátásom szerint a következőkből ered: a) a témákat közlő táblázatos rendszerben vizuális kommunikáció (látáselmélet) megnevezés szerepel, a témakifejtés tetején pedig észleléselmélet cím látható; b) az első 7 rovatból az észlelés egészére vonatkoztatás olvasható ki, a 9. sz. rovat ebből a szempontból nem releváns, a 10. sz. "Az elméletalkotás célja" elnevezésű rovat relevanciája lehetne vizuális (avagy látási), de nem az; a 8. sz. "A koncipiálásba bevont dinamikák" című pedig kizárólag a látással foglalkozik, pedig lehetne minden érzékelési típusból vagy érzékszervi megközelítésből kiinduló, azaz beszélhetne általában az aktív (avagy alkotó) észlelésről az aktív látás helyett.
Az ellentmondás feloldása nélkül - és erre csak a témafeldolgozás szerzői hivatottak - korrekt "lektoráló" munkát végezni nem lehet.
(Csak megjegyzésként mondom: 1. a táblázatban közölt kettős cím különösen szerencsétlen, hiszen a vizuális kommunikáció nem egyenlő a látással vagy a látáselmélettel, 2. A fentebb kifejtett zavaró jelleg akkor is fennáll, ha tudjuk, hogy az észlelés irodalmában a legjobban a látás és a hallás kifejtése található meg - bár a "néhány fontosabb bibliográfiai tétel"-ben közölt Sekuler-Blake könyvben minden együtt van.)
Javaslom tehát elsőként is tisztázni és pontosan közölni azt, hogy mi is a kiválasztott téma.

1.2. Nem tartom elégségesnek az egyes rovatokban közölt szavakra, szókapcsolatokra vagy tőmondatokra korlátozott kifejtést. Kétségtelenül egytől - egyig jó megállapítások (az előző pontban leírt észrevételem szerinti korrigálással), azonban meglátásom szerint nem biztosítják az egyértelműséget. Hiányolom a hozzájuk fűzött legalább egy-két mondatos magyarázó-okfejtő gondolatokat. (Például: "Az elmélet leíró vagy magyarázó?" című rovatban jelenleg csak ennyi áll: Az elmélet egyszerre leíró és magyarázó. És mivel a szerzők semmivel nem támasztják alá, a levegőben lógó megállapítás marad, összességében pedig a szükséges és lehetséges tartalmi mélységet nem mutatja meg.)

1.3. Az egész feltáró munka célja kommunikáció elmélet, elmélet-töredék kifejtése, illetve a kommunikáció értelmezéséhez kapcsolódás. Ezért javaslom a kommunikációs vonatkozások lehetséges pontokon történő beépítését vagy legalább a főmodul(ok)ban ("az adott kommunikáció-elmélet szokásos megnevezése"; "az elmélet érvényességi területe") történő efféle megvilágítást

2. az adott szerkezeti elemek kifejtéséhez fűzött gondolatok
A továbbiakban - a szokásos eljárás ellenére - csak néhány olyan általános gondolatot közlök, ami már a témaválasztás szerzők általi pontosítása előtt is érvényes lehet. A beírtakat a már meglévő megállapítások mellett javaslom szerepeltetni.

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
-

Az elmélet érvényességi területe
Szerepet játszik a (vizuális) kommunikáció értelmezésében.

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Az észlelés mint pszichológiai és biológiai folyamat a humán kommunikációban a kapcsolatteremtés alapja. Másrészt pedig láncszerű dinamikájában az információk bevitele, feldolgozása és az adott válasz egyfajta szerepcserés adó-vevő kommunikáció felfogásnak feleltethető meg.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Kifejtésre javaslom, hogy mennyiben leíró és mennyiben magyarázó, illetve mi mutatja a két jellegzetesség egyidejű jelenlétét.

A koncipiálásba bevont funkciók
(jelenleg jól ragadja meg a "funkció" kérdését? Igaz, a "funkció" és a "cél" olyan közeli kategóriák …)
Ajánlom: ábrázoló funkció. Amennyiben az észlelés alatt "közvetlen észlelést" értünk.

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
Az észlelés folyamatként való felfogására a szekvenciális szerkezetiség jellemző. (És a más típusú felfogások milyen szerkezetet mutatnak?)

A koncipiálásba bevont színterek
(Ha általános észleléselméleti témamegragadásról van szó: javaslom bevenni a beszédet.)

A koncipiálásba bevont dinamikák
Az észlelés mint események sorozata: láncszervezésű dinamika az észlelőn kívül lévő eseménytől, ennek idegrendszeri mintázatokká történő átfordításán át az észlelőnek az eseményre adott élményszintű és viselkedéses reakciójáig.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
-

Az elmélet-alkotás célja
-

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
-

Az elmélet háttérdiszciplínái
Javaslom bevenni: fiziológia

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel
A közölt jegyzék elfogadható frissességű és - ismereteim szerint - jó válogatás.
Mivel azonban a jegyzék lényegretörően szűk, a kimondottan látással foglalkozó irodalmakat csak akkor javaslom, ha a téma a vizuális észlelés.

3. Záró gondolatként:
Látáselmélet vagy látáselméletek. Látási észlelet. (Egyáltalán: az észlelés és az észlelet viszonya valahol benne kellene legyen …)
Vizuális észlelés --- jó egyáltalán ez a szókapcsolat?
(látási =? vizuális; látási =? nézési; azaz az észlelés egyfajta érzékszervi irányú behatárolásához melyik kifejezés a legjobb?)

Lektorálta:
Sándor Zsuzsa, 2004. 06. 03.