Gondolatok
Blaskó Ágnes: Vilém Flusser: Van-e jövője az írásnak?
ismertetőjéhez

Blaskó udvariasan és tömören foglalja össze Flusser írásának főbb gondolatait, a megfogalmazás jellemzőit. Csendes kritikával utal arra, hogy Flusser írása több helyen is ellentmondásos, enyhe ferdítésekkel teli. Ezeknek a ferdítéseknek, hangsúlyeltolásoknak természetesen a figyelemfelkeltés, elgondolkodtatás, megdöbbentés a céljuk, amint azt az ismertetőben is olvassuk: "a megközelítés kifejezetten esszéisztikus".
Flusser írása a számítógéppel találkozó, gondolkodó, író ember első, felületes megdöbbenésének, kétségbeesett kiáltásának a megfogalmazása. Akárcsak a gőzgép feltalálása utáni korszakban a géprombolók első kétségbeesése, Flusser írása is azoknak a gondolatait fogalmazza meg, akik elvakultan a modern kommunikációs eszközök látványától a hagyományos emberi kultúra és közlésfolyamatok védelmében megkongatják a vészharangot. Blaskó elkerüli a nyílt értékelést, csak udvariasan, áttételesen utal a megfogalmazott állítások furcsaságaira: "a gondolatsor rekonstruálásának bármilyen formája botor volna", majd később: "Az elmélet-alkotás célja semmi esetre sem egy koherens elmélet létrehozása".
Az írás jövőjének kérdését, az intelligencia szerepét az első számítógépek felbukkanása óta elemzik. Flusser ezekről semmit sem említ. Bevezetőjében ennek megfelelően egy hangzatos, hamis állítással kezd: "Mindaz, amit eddig megírtak, jobban átültethető hangszalagra, hanglemezre, filmre, videószalagra, videólemezre vagy diszkre." Aki dolgozott már ezekkel a médiumokkal tudja, mennyire nem igaz ez a megfogalmazás. Később természetesen Flusser is kifejti, hogy az írással járó tömörítés, átgondoltság nem valósítható meg a modern médiumokban, csak írásjelek által. Ez a helyesbítés sem teljes azonban. Az írással/olvasással kapcsolatos szükségszerű átgondoltságot, szellemi erőfeszítést is mulandónak tartja, mert ezt átveszik tőlünk a számítógépek. A számítógépek programozása, irányítása pedig csak egy szűk, kiválasztott kaszt privilégiuma. Tetszetős, a szó rossz értelmében populáris megfogalmazás ez, ami alapvető téveszmékből származik. Az utószóban maga is bevallja: "a kísérletre egy író vállalkozott, akinek matematikai kompetenciája ehhez nem elegendő." Erre az sem lehet mentsége, hogy "tudatában van illetéktelenségének és illetékesebbekhez fordul". Blaskó ismertetője nagyon óvatosan mindezt így fogalmazza tömören: "Természetéből adódóan a gondolatsor alkalmazásra nem kerülhet".
Mindenezek után hogyan értékelhette Blaskó "médiafilozófiai szempontból úttörő munkának" Flusser könyvét? Ha a könyvet médiatörténeti elemzésként olvassuk semmiképpen sem az. A könyv ismertetésére vállalkozó azonban ügyesen észrevette az igazi mondanivalót, amit Flusser így fejez ki: itt "nem arról van szó (...), hogy igazoljanak vagy megcáfoljanak valamit, hanem arról, hogy dialogikusan mindent újra átgondoljanak". Figyelemfelhívás egyik hatékony eszköze az önsajnálat felpiszkálása, a gondolat ébresztésnek pedig a bújtatott tévesztések, csúsztatások kirostálásának szellemi játéka egy hatékony módja. A kommunikáció ilyen formája az irodalomban már ismert, a médiafilozófiában azonban valóban úttörő próbálkozás.

Kapcsolódó irodalomból:

Egy korai ismeretterjesztő az írás-olvasás jövőjéről:
Isaac Asimov : Az ősi és felülmúlhatatlan In: A hold tragédiája, Kozmosz könyvek (1979)

A mesterséges intelligencia és a gondolkodás viszonyáról:
Mérő László: Észjárások. Typotex, Bp. 1994.
Isaac Asimov, Robottörténetek, Móra, 1993

Egy értékelés és művészi válasz:
Szombathy Bálint Olvasni csak egységesen, szépen ... Az Olvasás Éve Magyarországon - az Artpoolban
http://www.exindex.hu/index.php?l=hu&t=kritika&tf=olvasas_eve.html, http://www.artpool.hu/Flusser/flusser.html és a kapcsolódó oldalak.

Néhány számítógépekkel kapcsolatos forrás a témához:
Stuart J. Russell, Peter Norvig: Artificial Intelligence: A Modern Approach Prentice Hall; 2nd edition 2002
Understanding Artificial Intelligence Scientific American válogatás Warner Books; 2002

Lektorálást készítette:
Pollner Péterné
Pécsi Tudományegyetem, Alkalmazott Nyelvészeti Program
2004. május 27.