Hymes, Dell: Kommunikatív kompetencia


Az adott kommunikációelmélet (elmélettöredék) szokásos megnevezése:
A kommunikáció etnográfiája; a szimbolikus formák etnográfiája.

Az elmélet érvényességi területe:
Szociolingvisztika. A konkrét nyelvi viselkedés szociokulturális változatai; a nyelvhasználók és a nyelvhasználat; a beszéd mint társadalmi interakció; beszédközösségek mint társadalmi egységek.

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa:
Cselekvéselméleti, szociokulturális nyelvelméleti.

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek:
Társadalmi cselekvések, kulturális minták, beszédaktusok.
Hymes a nyelvtant a beszédaktusok hatása nélkül hiányosnak és értelmezhetetlennek tartja.
A kommunikatív kompertencia aspektusai:
nyelvi aspektusok: fonológia, nyelvtan, szókészlet, diskurzus
pragmatikai aspektusok: funkciók, változatok, interakciós készségek, kulturális keret.

A koncipiálásba bevont színterek:
Az aktuális, konkrét nyelvi viselkedések a maguk szociokulturális kontextusában.

A koncipiálásba bevont funkciók:
A központi elméleti funkció a kommunikatív kompetencia, ám a Chomsky-féle nyelvi kompetenciától eltérően, mely nem veszi figyelembe a szociokulturális faktorokat, egy jóval szélesebb értelmezésben alkalmazva. A nyelvhasználók kompetenciája a szociokulturális faktorokkal összefonódó és azoktól függő képességeket és ismereteket is tartalmazza, a grammatikai kompetencia csupán egy része. Ennek révén képes bárki kommunikálni valamilyen nyelven.
A kompetencia Hymesnál a legáltalánosabb terminus egy személy képességeire vonatkozóan. Egyaránt függ az ismeretektől és a használattól. A nyelvi kompertenciától eltérően, mely a beszélő képességére vonatkozik, melynek segítségével nyelvtanilag helyes mondatokat képes előállítani, a kommunikatív kompertencia az illető azon képességét írja le, melynek révén a számára rendelkezésre álló, nyelvtanilag helyes mondatok összességéből azokat képes kiválogatni, melyek a megfelelő szituációkban a viselkedést meghatározó társadalmi normákat tükrözik (Gumperz 1979:205).
A szociokulturális performancia a szociokulturálisan értelmezett kompetencia aktuális megnyilatkozásai, alkalmazásai. Ez sem a viselkedés külső leírásával (record), sem az egyéni kompetencia részleges vagy tökéletlen megnyilvánulásával nem egyenlő. Ezzel szemben figyelembe veszi az egyéni kompetenciájának, mások kompetenciájának, valamint az esemény saját vonásainak az összjátékát.
Hymes szerint e két fogalom megfelelő részletességű leírása és a kapcsolatuk tisztázása szükséges a nyelvi viselkedés és a kommunikáció megértéséhez. Hymes nem állítja szembe egymással a kompertenciát és a performanciát, az ismeretet és a viselkedést, hanem az állítja, hogy a verbális viselkedésnek, a performanciának egyaránt vannak nyelvtani és pragmatikai aspektusai. A performancia a grammatikai és a használattal kapcsotos kompetencia, vagy más néven az implicit tudás megjelenése. A használatra vonatkozó kompertencia elsajátítása például ugyanolyan terminusok segítségével írható le, mint a grammatikai kompertenciáé. A verbális viselkedés elsajátítása hasonlóan alakul ki, mint a tacit kulturális ismeret (kompetencia) más formái esetében. A beszédaktusok megtapasztalása, valamint ezeknek a szociokulturális komponensekkel való összekapcsolódásuk révén a beszédnek az adott közösség számára elfogadott általános elméletét fejlesztjük ki magunkban.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Leíró (lásd Hymes 1972:52). Egy-egy kommunikációs esemény leírására alkalmas, megfelelő szintű fogalmak kidolgozására törekszik.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal:
A strukturalista nyelvelméletekkel szemben a nyelvhasználatot alapvető fontosságú kutatási területnek tartja.
Hymes szerint a Chomsky által megfogalmazott formában a kompetencia-performancia dichotómiát leegyszerűsítőnek véli. Hymes elmélete a generatív grammatikával mint nyelvelmélettel (Chomsky), ezen belül a nyelvi kompetencia és performancia fogalmával szemben a szociokulturális faktorok elsődlegességét hangsúlyozza a nyelvi viselkedés esetében. Az ideális beszélő feltételezése egyfajta ideológia, mely eltereli a figyelmet a nyelvi viselkedés beágyazottságáról. A nyelvi performancia Chomsky elméletében csak idealizáció esetében tükrözi a kompetenciát. Chomsky elmélete a strukturalista nyelvelméletekhez képest ugyanakkor rávilágított egy tágabb elmélet szükségességére, mely a társadalmi dimenziót is figyelembe veszi.
A szociokulturális viselkedéselméletek közé tartozik.

Az elméletalkotás célja:
A nyelv használatának leírása konkrét helyzetekben.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe:
A nyelvi viselkedés társadalmi és kulturális kontextusa, a kommunikáció etnográfiája.

Az elmélet háttérdiszciplínái:
Nyelvészet (generatív grammatika), ezen belül szociolingvisztika, illetve antropológia, szociológia.

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel:

szövegek:

Hymes, D. H.
1962 The ethnography of speaking. In: Gladwin, T. - Sturtevant, W. C., eds. Anthropology and human behavior. Washington: Anthropological Society of Washington. 13-53.

1964a Toward ethnographies of communication. In: Gumperz, John J. - Hymes, Dell, eds. The ethnography of communication. American Anthropologist 66(6):1-34.

1964b A perspective for linguistic anthropology. In: Tax, Sol, ed. Horizons of anthropology. London: Aldine. 92-107.

1964c Directions in (ethno-)linguistic theory. In: Romney, A. K. - D'Andrade, R. G., eds Transcultural studies in cognition. American Anthropologist 66(3):6-56.

1966 On "anthropological linguistics" and congeners. American Anthropologist 68(1):143-153.

1967a Models of the interaction of language and social setting. Journal of Social Issues 23:8-28.

1967b The anthropology of communication. In: Dance, F., ed. Human communication theory: original essays. New York: Holt, Rinehart & Winston.

1967c Models of the interaction of language and social setting. Journal of Social Issues 23(2):8-28.

1971a Towards communicatice competence. Philadelphia: University of Pennsylvannia Press.

1971b Sociolinguistics and the ethnography of speaking. Ardener, Edwin, ed. Social anthropology and linguistics. London: Tavistock. 47-93.

1972 Models of the interaction of language and social life. In: Gumperz, John J. - Hymes, Dell, eds. Directions in cociolinguistics. The ethnography of communication. New York: Holt, Rinehart & Winston. 35-71.

1979 On communicatice competence. In: Pride, J. B. - Holmes, Janet, eds. Sociolinguistics. Harmondsworth: Penguin. 269-293.

irodalom:

Gumperz, J. J.
1979 Sociolinguistics and communication in small groups. In: Pride, J. B. - Holmes, Janet, eds. Sociolinguistics. Harmondsworth: Penguin. 203-224.


Az összefoglalót készítette: Wilhelm Gábor
2004. június 05.

 


[vissza a lap tetejére]