Geert Hofstede:
Software of the mind

A kommunikációs elmélet megnevezése:
társadalmi kommunikáció, kultúraközi kommunikáció

Az elmélet érvényességi területe:
társadalomtudományok, szociológia, pszichológia, kulturális antropológia, politológia

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa:
kulturális reprezentáció

Leíró vagy magyarázó elmélet:
mindkettő, a magyarázó jelleg Gudykunsténál dominánsabb

A koncipiálásba bevont funkciók:
magyarázó funkció, az alapelmélet bemutatása, kulturális, viselkedésbeli, értékrendbeli, értelmezésbeli különbségek
Hofstede, a holland kutató több, mint ötven országban tanulmányozta a multinacionális nagyvállalatokat, s a kultúrák összehasonlításának négy alapvető területét különítette el.
Ezek a következők:

1. Hatalmi távolság
2. Individualizmus
3. Maszkulin-feminin értékrend
4. A bizonytalanság elkerülése

1. A hatalmi távolság annak mértéke, hogy az adott közösség kisebb hatalommal rendelkező tagjai mennyiben fogadják el a hatalom egyenlőtlen elosztásának tényét. Megkülönböztetünk kis és nagy hatalmi távolságú kultúrákat. Természetesen számos csoport hordozhat jegyeket egyikből is, másikból is. Vessünk egy pillantást a meghatározó irányelvekre a kis és nagy hatalmi távolságú kultúrákban.

Egy ország hatalmi távolsága könnyen megállapítható a földrajzi elhelyezkedése, népessége és gazdagsága alapján.

2. Az individualizmus azt mutatja, hogy az emberek ahelyett, hogy a lojalitásért cserébe védelmet nyújtó nagyobb csoporttal azonosulnának, saját maguk és közvetlen családjuk érdekében cselekszenek. Ezen dimenzión belül megkülönböztetünk kollektivista és individualista társadalmakat.
A kollektivista társadalmak jellemzői: kapcsolathálók fontossága a feladatokkal szemben, munkaadó-munkavállaló kapcsolatok a rokoni kapcsolatokból erednek, harmónia fenntartása, konfliktus-kerülés, a diploma megszerzése egy magasabb státuszú csoporthoz való tartozást jelent, a politikai hatalmat érdekcsoportok gyakorolják, állami dominanciájú gazdasági rendszerről beszélhetünk... .
Az individualista társadalmak főbb sajátosságai: 'én' azonosság, őszinte véleménynyilvánítás, a munkáltató-munkavállaló kapcsolata egy mindkettejüknek előnyös szerződésre épülő kapcsolat, mindenki úgy nő fel, hogy megtanul gondoskodni magáról és közvetlen családjáról, az előrejutás képességeken és szabályokon múlik, a gazdaságban korlátozott szerephez jut az állam... .

3. A maszkulin-feminin értékrend fényt vet a pontosan meghatározott nemi szerepekre, amelyek a társadalmi élet területeit, a siker, a pénz világát uralják. A maszkulin társadalmak domináns értékei: a pénz, siker, a tárgyak birtoklása, a férfiak kemények,a nők felelősek az érzelmekért, ők ápolják a kapcsolatokat, a fiúk nem sírnak, ők a legjobb tanulók, az vezetők határozottak, rámenősek. Ez teljesítményen alapuló társadalom, a kollégák
egymás riválisai...
A feminin társadalmak legfontosabb értékei: a másokról való gondoskodás, a meleg, emberi kapcsolatok, a férfiak és nők is ápolhatják a kapcsolatokat, a családokon belül férj és feleség is bánhat érzelmekkel és tényekkel is, a lányok is , fiúk is sírhatnak, de egyikük sem verekedhet,a vezetők intuíciójukat használva törekednek a konszenzusra, a jóléti társadalom az ideális...
Hofstede 4.dimenzióként a bizonytalanság elkerülését vizsgálta, mely felfedi, hogy az adott kultúra tagjai milyen mértékben próbálják meg kiküszöbölni a fenyegetőnek érzett bizonytalanságot, aminek érdekében akár hitrendszereket, intézményeket is hajlandók létrehozni. Megkülönböztet gyenge(kis mértékű) és erős(nagy mértéákű) bizonytalanság kerülő társadalmakat.
A kis mértékű bizonytalanság elkerülő csoportokban a bizonytalanság az élet normális velejárója, viszonylag stresszmentes életet élnek, engedékenyek a gyerekekkel, a szigorúan szükséges szabályokon túl nincs létjogosultsága egyéb megkötöttségeknek. Kényelmes a lustálkodás számukra, de kemény munkát végeznek, ha szükséges. Az agresszió és érzelmek kimutatása nem kívánatos, a tanár mondhatja, hogy ' Nem tudom'...
A nagy mértékű bizonytalanság elkerülő társadalmakban a bizonytalanság, mint fenyegető veszély szerepel, amely ellen harcolni kell. Stresszel telített mindennapok jellemzőek. A másság elutasítása, veszélyessé nyilvánítása nyomon követhető, a tanárnak az összes választ tudnia kell. A szabályok emócionális szükségletek, még ha értelmetlenek is. Belső kényszer a kemény munka és az állandó elfoglaltság. Újító, rendhagyó ötletek elnyomása figyelhető meg.
( Hofstede 1980 )

A koncipiálásba bevont szerkezetek:
leírások, értelmezések

A koncipiálásba bevont színterek:
kultúraközi kommunikáció

A koncipiálásba bevont dinamikák:
egymással kommunikációba lépő felek viselkedésének, értékrendjének elemzése, a jelentés társadalmi konstruálásának lehetőségei

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal:
szociológia, politológia, pszichológia területeiről

Az elmélet-alkotás célja:
a kultúraközi kommunikációs folyamatok és különbségek megértése (pl. interkulturális üzleti kommunikáció területén)

Az elmélet háttérdiszciplinái:
pszichológia, kulturális antropológia, szociológia, politológia, filozófia

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel:

Geert Hofstede, Software of the mind ( Szakmai Kommunikáció jegyzet)

Griffin,Em (2000): The First Look at Communication Theory. The McGraw-Hill Companies, Inc.

Az összefoglalót készítette: Eklicsné Lepenye Katalin
PTE BTK Nyelvészeti Doktori Iskola
Alkalmazott Nyelvészeti Program