William Gudykunst:
A szorongás/bizonytalanság kezelésének elmélete

A kommunikációs elmélet megnevezése:
társadalmi kommunikáció, kultúraközi kommunikáció

Az elmélet érvényességi területe:
társadalomtudományok, szociológia, pszichológia, kulturális antropológia

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa:
kulturális reprezentáció

Leíró vagy magyarázó elmélet:
mindkettő, dominánsabb a magyarázó jelleg

A koncipiálásba bevont funkciók:
az alapelmélet bemutatása, kulturális, viselkedésbeli, értelmezésbeli különbségek magyarázata
William Gudykunst A szorongás és bizonytalanság kezelésének elméletében a csoportközi kommunikáció kudarcaiért két felelős okot jelöl meg, a szorongást és a bizonytalanságot. Hangsúlyozza a szorongás affektív, s a bizonytalanság kognitív voltát. A kommunikációt befolyásoló tényezőket három főbb csoportba osztja(Az általa Felszíni tényezőkként említettekkel nem foglalkozik). Itt megjegyzendő, hogy axiómái közül számos megfelelőjére bukkanhatunk a Hofstede-féle négy dimenziós elmélet irányelveinek.
Gudykunst kategóriái tehát:

1. motivációs tényezők
2. ismereti tényezők
3. készség tényezők

1. A motivációs tényezők magukba foglalják a szükségleteket, vonzalmat, társadalmi kötelékeket, az én-képet, valamint az új információ iránti nyitottságot. ( Hofstede maszkulin-feminin értékrendje és individualizmusa is utal ezen elemekre). Gudykunst 37 axiómát állít fel a motivációs tényezők működésére vonatkozóan, amelyből a 7. és a 31. bemutatásával könnyen megérthető gondolkodásmódja.
" Idegenekkel való lapcsolataink során minél jobban szeretnénk az adott csoport tagjának érezni magunkat, annál inkább nő szorongásunk." ( in Griffin 2000:407)
" Szorongásunk az idegenek iránti vonzódásunk növekedésével párhuzamosan csökken, és egyre biztosabbak leszünk abban, hogy viselkedésüket meg tudjuk jósolni." (uo.408)

2. Az ismereti tényezők több olyan pontot is érintenek, amelyek egy nyelvészeti elemzésben hangsúlyt kapnak. Ide tartoznak az elvárások, a közös kapcsolatrendszer, többféle nézőpont ismerete, alternatív értelmezések ismerete, hasonlóságok és különbözőségek ismerete.A következő axióma rávilágíthat a kommunikáció sikerének egyik titkára.
"Ahogy jobban megismerjük az idegenek nyelvét( nyelvjárás,zsargon, szleng), egyre hatékonyabban tudjuk kezelni szorongásunkat és egyre könnyebb megjósolni mások viselkedését."(uo.408)

3. A készség tényezők jelentősége nem elhanyagolható, hiszen megkönnyítheti a kommunikációt az ide vonatkozó empatikus képesség, a kétértelműség tolerálásának képessége, a kommunikáció adott helyzetben való alkalmazásának képessége, új kategóriák létrehozásának képessége, a megfelelő információk összegyűjtésének képessége.

A koncipiálásba bevont szerkezetek:
axiómák leírása, értelmezések, narratívák

A koncipiálásba bevont színterek:
személyközi és kultúraközi kommunikáció

A koncipiálásba bevont dinamikák:
egymással kommunikációba lépő felek viselkedésének, mentális folyamatainak elemzése, a jelentés személyre szóló konstruálásának lehetőségei

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal:
pszichológia, tudásszociológia területeiről

Az elmélet-alkotás célja:
a személy-és kultúraközi kommunikációs folyamatok megértése, a hatékony kommunikáció elősegítése( pl. interkulturális üzleti kommunikáció területén)

Az elmélet háttérdiszciplinái:
pszichológia, kulturális antropológia, szociológia

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel:

William B. Gudykunst, "Toward a Theory of Effective Interpersonal and Intergroup Communication: An Anxiety/Uncertainty Management(AUM) perspective", Intercultural Communication Competence, R.L. Wiseman and J. Koester(eds.), Sage, Newbury Park, Calif., 1993,70

Griffin,Em (2000): The First Look at Communication Theory. The McGraw-Hill Companies, Inc.

Az összefoglalót készítette: Eklicsné Lepenye Katalin
PTE BTK Nyelvészeti Doktori Iskola
Alkalmazott Nyelvészeti Program