Csepeli György: Előítélet és antiszemitizmus

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
A modern társadalom-lélektan csoportokra, a csoportok egymás közti viszonyaira, az előítéletekre, sztereotípiákra vonatkozó ismeretanyagának összefoglalása és az antiszemitizmus kialakulásának, megjelenési formáinak átfogó szociálpszichológiai magyarázata és magyarországi aspektusai.

Az elmélet érvényességi területe
Szociálpszichológia, szociológia, kommunikáció.

Az elméletben érvényesülő kommunikáció fogalom típusa
Társadalmi kommunikáció, beszédaktus elmélet.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Elsősorban magyarázó. Kiinduló dilemmája, hogy a múlt mennyire tartja markában a jövőt, azaz a korábbi politikai, társadalmi berendezkedések, nézetek, a társadalom korábbi "lelkiállapotai" mennyiben és hogyan térnek, térhetnek vissza idővel újra meg újra. Ennek tükrében magyarázza az előítéletességet, a sztereotípiát, és az antiszemitizmust, amelynek magyarországi jelenléte kapcsán új kapcsolódási pontokra, összefüggésekre világít rá.

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
A szerző a csoportok, a kategorizáció, és az azonosulás meghatározásán keresztül jut el az előítéletek és a sztereotípiák kialakulásának magyarázatához. Mindezeket alapul véve kezd neki az antiszemitizmus jelenségének tárgyalásába, változatainak, lélektanának magyarázatába, magyarországi jellemzőinek bemutatásába.

A koncipiálásba bevont színterek
A kultúra színterei: vallás, szokások, társas kapcsolatok. A különböző politikai rendszerek, államformák.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Az elmélet kapcsolatban van a pszichológia, szociológia, és a történelemtudomány különböző megállapításaival, vallásfilozófiai nézetekkel.
A legmeghatározóbb elméletek, amelyekre a szerző a magyarázat során hivatkozik:
Sigmund Freud pszichoanalízis elmélete, az elfojtás hármas személyiségszerkezete (tudattalan én, felettes én, tudatos én);
Adorno és munkatársainak a tekintélyelvű személyiségről 1940-es években végzett vizsgálatának eredményei (Adorno, T.W. - Frenkel-Brunswik, E-Levinson, D.J.-Sanford, R.N.: The Authoritarian Personality. 1950);
Gordon W. Allport: Az előítélet című könyvében levezett elmélete,
Donald T. Hamilton kutatásának következtetései, aki bebizonyította, hogy már a pusztán statisztikai értelemben vett kisebbségi csoportok megítélésében is érvényesül az az információ-feldolgozási szabályszerűség, amelynek következtében a kívülálló megfigyelők túlbecsülik a negatív tulajdonságok előfordulását a kisebb létszámú csoportok tagjai körében, szemben a nagyobb létszámú csoportokéval. (Hamilton, D. T.: Cognitive biases in the perception of social groups 1976.)

Az elmélet-alkotás célja
"E könyvben az olvasó elsősorban a modern társadalom-lélektan csoportokra, a csoportok egymás közti viszonyaira, az előítéletekre, sztereotípiákra vonatkozó ismeretanyagának tömör összefoglalását találja meg, melynek birtokában tudatosabban mérheti fel elsősorban önmagát, hogy azután kevésbé essen nehezére megkeresni a megfelelő szavakat akkor, ha maga körül antiszemitizmust, kisebbségekkel szembeni hátrányos megkülönböztetést tapasztalván meg akarja győzni az igaz ügyről a kétkedőket."
…
"Amikor elhatároztam, hogy megírom ezt a kis könyvet a mindennapi antiszemitizmusról, tudtam, hogy a kimondatlant célzom meg. De meg kellett írnom ezt a könyvet, mert mint arra Horatio példáján már céloztam, nincs más választási lehetőség. A hallgatás is szólás lett volna. A cinkos, sunyi egyetértés jele, ahol a fajtalan szavak felhangzó kórusa elől megfutamodik a kutató, mondván, hogy neki csak az a feladata: megmutassa, mi ez a világ, nem beszélhet arról, hogy milyennek tartja, mit helyesel s mit vet el benne." (Csepeli György)

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
A társadalomtudományok területe, elsősorban a szociológia, szociálpszichológia.

Az elmélet háttérdiszciplínái
Szociológia, pszichológia (pszichoanalízis), filozófia, vallásfilozófia, történelemtudomány, etnográfia.

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel
Csepeli György: Előítélet és antiszemitizmus. Jószöveg műhely kiadó, Budapest, 1998.

Az összefoglalót készítette:
Bogdán Mária
2004. június 19.