Mark Buchanan: Nexus - avagy kicsi a világ

A kommunikáció elmélet megnevezése:
Mark Buchanan hálózatelméleti modellje

Az elmélet érvényességi területe:
Az elmélet érvényességi körét igyekszik Buchanan mindinkább kiterjeszteni. Az elméletében leírt téziseit az élet számos területén tapasztalt jelenséggel kívánja alátámasztani, indokolni. Így elmondható, hogy a modell egyfajta bizonyítást nyert a matematika, a természettudományok, a pszichológia és részben a szociológia tudományterületén belül is.

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa:
Az elmélet nem elsősorban a kommunikációs jelenségek vizsgálatán alapszik, csupán a későbbiekben felhasználható bizonyos típusú kommunikációs folyamatok egy szempontú magyarázatára. Így a modell nem tartalmaz konkrétan meghatározható kommunikáció fogalmat

Az elmélet leíró vagy magyarázó:
Az elmélet magyarázó jellegű.

A koncipiálásba bevont szerkezeti egységek:
A hálózat felépítésének kutatását a hálózat alapvető komplexitásának vizsgálata előzi meg. Buchanan szerint a világban bármerre nézünk, találhatunk hálózati működésre utaló jeleket, mely hálózatok legtöbbje komplex hálózat. Hozzá kell azonban tenni, hogy a közelmúltban nem ő az egyetlen aki ezen hálózati modell mibenlétével foglalkozott. Barabási-Albert László szintén kutatja a hálózatok világát, és neki szintén a közelmúltban jelent meg hasonló témájú könyve. A hasonlóság nem véletlen. A probléma felvetése, az azon való elgondolkozás szinte teljesen megegyezik. Ennek kapcsán felmerül annak a problémának a kérdése, miszerint a hálózatok talán csak egy-két olyan "élettéren" belül mutatják önön természetüket, mechanizmusukat, mely kiinduló pontja lehet ezen kutatásoknak. Természetesen ez nincs így. Buchanan elméletéből pontosan azt kaphatjuk meg (még pontosabban azt is megkaphatjuk), ami Barabási könyvéből kimaradt. Ez pedig - az internetes hálózatok vizsgálatának kismértékű háttérbe szorításával - a szociális hálózatok, azok vizsgálatának minimális magyarázatát, elemzését.
Buchanan elmélete lényegesen szerteágazóbb, több tudományterületre kiterjedő, ellentétben Barabási munkájával. Talán pontosan ennek köszönhető, hogy az internetes hálózatok fejezete - a másik írás alapos ismeretének alapulvételével - szinte teljesen elhagyható. Itt nincs semmi új elem, szinte szóról szóra megegyezik a két leírás, de még a magyarázatul szolgáló képek is. Más tudományterületeken végzett vizsgálódásai azonban mindenképpen figyelmet érdemelnek, hisz minden egyes példa a hálózatok sajátos felépítésének és működési mechanizmusának ékes bizonyítéka. Számomra szomorú volt azonban, hogy bár a példaanyag bőségesebb, a végkövetkeztetéseket illetően nem jutottam előre a speciális hálózatok megismerésében. Pusztán csak egy gazdagabb példaanyagot kaptam.
Kis világokról", a bennük fellelhető, első pillantásra csodával határos kapcsolatokról, egybeesésekről beszél könyvében Buchanan. Ám hamarosan - a laikus számára is érthetően, élvezetes stílusban - bebizonyítja, hogy ezek az összefüggések, kapcsolódások nem véletlenek, hanem a hálózatok most fejlődő tudományával megmagyarázható törvényszerűségek. E szabályok felismerése és alkalmazása nemcsak tudósoknak vagy egészségügyi szakembereknek, hanem kormányoknak és gazdálkodó szervezeteknek is életfontosságú. Például a XXI. század nagy háborúja nem egy ország, hanem egy világot átfogó terrorista hálózat ellen folyik, mely szervezet mellesleg messzemenően kihasználja az általa támadott ellenfél által létrehozott nemzetközi kommunikációs és pénzügyi hálózatokat. Mindeközben az elektronikusan összekötött tőzsdék magukkal ránthatják egymást, a globális óriáscégek sikere vagy bukása (sajnos mostanában inkább az utóbbinak vagyunk tanúi) országok sorsát befolyásolhatja.

A koncipiálásba bevont színterek, a koncipiálásba bevont dinamikák:
Mint azt már Barabási könyvében is olvashattuk, korábban Erdős Pál és Rényi Alfréd matematikusok nyomán a gráfelmélet elsősorban a véletlen kapcsolatok vizsgálatával foglalkozott, ahol az egyes pontokhoz tartozó kapcsolatok száma Poisson-eloszlású. Barabási arra mutat rá, hogy a nemszabályozott módon, azaz természetesen fejlődő rendszerekben a kapcsolatok nem véletlenül alakulnak ki, az újonnan érkezők jellemzően a korábbi kapcsolati központokhoz kapcsolódnak. A természetben és a társadalomban fellelhető legtöbb kapcsolatháló ezért nem Poisson, hanem hatványfüggvény eloszlású lesz. "A hatványfüggvények azt a tényt fogalmazzák meg matematikailag, hogy a valódi hálózatokban a pontok többségének csak néhány kapcsolata van és ez a számtalan kis pont együtt létezik néhány nagy középponttal, olyan pontokkal, amelyekhez szokatlanul sok kapcsolat tartozik."
Ennek alátámasztására Buchanan felhasználja a társas kapcsolatokban megfigyelhető hálózatokat éppúgy, mint a biológiai rendszerek hálózati sajátosságait az idegi hálózatok elemzésével.
Buchanan az elméletében bevezeti a "kicsi világ" fogalmát, mellyel bizonyítani kívánja a hálózatok mentén szerveződő élet minden aspektusát. Bár az elgondolás jó, maga fogalomválasztás (vagy az esetleges fordítás) talán mégsem annyira szerencsés. Hisz míg az idegi hálózatok szemmel nem láthatóak, addig például az internetes hálózatok szemmel nem beláthatóak. A köztük lévő törvényszerűségre egyazon fogalmat használni nem minden esetben szerencsés. Tegyük hozzá, maga a fogalom nem új "találmány", Stanley Milgram szintén használta ezt a fogalmat.
Talán a legfontosabb felismerés azonban az, hogy a természet és a társadalom legkülönbözőbb területein megfigyelhető hálózatok szinte a megkülönböztethetetlenségig egyformák. Ma már tudjuk, hogy a valós életben egy hálózat nem egyszerűen csomópontok véletlenszerűen összekötött rendszere. A legtöbb "igazi" hálózatot egy maroknyi kapcsolópont - rengeteg összeköttetést összefogó, kitüntetett szerepű csomópont (számítástechnikai nyelven szólva hub) - tartja egybe. Társadalmunk szövedékét az a pár embertársunk mozgatja, akiket a sors kivételes barátságkötő képességgel áldott meg. A webet pedig az a néhány weblap - például a Yahoo! és a Google - kapcsolja egybe, amelyre az összes többi site felfűződik.
"Kis világ" érzetünkben tehát nincs semmi rendkívüli. Társadalmunk ugyanazon egyszerű, de szigorú törvényszerűségek alapján működik, mint a természetben megfigyelhető hálózatok többsége.
Talán a modell pont ott erős, ahol Barabási művét elmarasztalják, ez pedig a szociális kapcsolatok kicsit bővebb elemzése.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal:
Az elmélet szinte egyezést mutat Barabási munkájával. Ezen túlmenően azonban nyilvánvaló a kapcsolat a szociológiai kutatásokkal, ahol a társas kapcsolatok rendszerét már több mint egy évtizede vizsgálják

Az elmélet-alkotás célja:
A cél annak megértése, hogyan kapcsolódhatnak össze az Interneten a számítógépek, az embereket, illetve azok társa kapcsolataikat milyen hálózati struktúrák jellemezhetik, de cél annak megértése is, hogy a biológia tudományán belül milyen hálózatok működnek, melyek talán elsőre véletlenszerűnek tűnnek. Az először kaotikus összevisszaságnak látszó (vagy véletlenszerűnek ható) hálózat valójában milyen rendezőelvek mentén épül fel. További cél azon tézis bizonyítása miszerint az ilyen bonyolult hálózatok legtöbbször skálafüggetlenek, vagyis nem véletlenszerűek, és végképp nem egyenrangúak, ahogy azt például az első fejlesztők szerették volna. Ebből kiindulva aztán eljuthatunk olyan tudományterületek részletesebb vizsgálatáig, ahol szintén fontos szerep jut a hálózati kapcsolatoknak.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe:
Az elméletnek a könyv tanúsága szerint nincs, nem is lehet eredeti, elsődleges alkalmazási terepe, hisz számos példán keresztül látható, hogy a kaotikusnak tűnő, ám mégis sok szempontból rendezett hálózatok teljesen, átszövik életünket, gondolatainkat, és magát a különböző tudományokat is. A szociológia és a pszichológia területén már több mint egy évtizede foglalkoznak a kapcsolatháló elemzéssel, melyben ez az elmélet új fejezetet nyithat a Barabásiénál bőségesebb példaanyag okán.

Az elmélet háttérdiszciplínái:
Informatika, szociológia, sejtbiológia, biológia, pszichológia, szociálpszichológia, természettudományok.

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel:
Mark Buchanan: Nexus - avagy kicsi a világ
Barabási-Albert László: Behálózva

Az összefoglalót készítette: Barkóczy László
Dátum: 2004. június.